Felébredt von der Leyen: „a geostratégiai versengés korszakába léptünk”

Új korszakba léptünk, amelyben a kemény geostratégiai versengés uralkodik, kontinens méretű hatalmakkal van dolgunk, amelyek többnyire az érdekeik alapján viszonyulnak egymáshoz: ez az új dinamika egyre inkább meghatározza a globális szereplők közötti kapcsolatokat, amelynek szabályai állandó változásban vannak – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.

A tavaly decemberi uniós csúcs következtéseiről szóló európai parlamenti vitában az elnök felhívta a figyelmet, hogy a kontinensnek alkalmazkodnia kell az új és változó játékszabályokhoz, miközben továbbra is hű marad értékeihez. Hangsúlyozta: az európai gazdasági erő fenntartása és növelése kulcsfontosságú. „Európa minden eszközzel rendelkezik ehhez: a magánszektor hosszú innovációs hagyományai, a magasan képzett munkaerő és az egyedülálló szociális infrastruktúra mind azt szolgálják, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat az élet kockázataival szemben” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az unió és az egységes piac figyelmet és gondoskodást igényel; az európaiak számára a globális verseny itthon kezdődik. „Ez a versenyképességről szóló Budapesti Nyilatkozat központi eleme, amelyet a magyar uniós elnökség alatt fogadtunk el és a lengyel elnökség alatt kell végrehajtani” – tette hozzá. Mint mondta a jövő héten a bizottság bemutatja az új versenyképességi iránytűt, amely irányítani fogja a következő öt év munkáját a testület számára.

Von der Leyen szavai szerint Európai Unió három kulcsfontosságú célt tűzött ki, hogy megerősítse pozícióját a globális gazdasági és technológiai versenyben. Az első cél – mint mondta – az innovációs szakadék csökkentése versenytársakkal szemben. Az alacsony beruházások és innovációkörforgás megtörése érdekében elengedhetetlen az állami és magánszektor együttműködése. Az európai ipar már most is komoly előrelépéseket tett, tavaly közel 10 százalékkal növelte kutatás–fejlesztési kiadásait, így a magánberuházások terén Európa ismét a globális második helyen áll. Ehhez azonban további koordinációra és a stratégiai területekre való fókuszálásra van szükség – taglalta. A második cél a dekarbonizáció és a versenyképesség összehangolása. Az Európai Unió ütemtervet dolgoz ki annak érdekében, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben járjon, és a kontinens energiafüggetlensége is erősödjön – mondta az elnök. Von der Leyen szerint harmadik cél a gazdasági ellenállóképesség és biztonság megerősítése. Ennek érdekében elindul az Európai Megtakarítási és Befektetési Unió, amely új megtakarítási és befektetési termékeket, valamint kockázatitőke–ösztönzőket hoz létre. A cél az, hogy a beruházások szabadon és zökkenőmentesen áramolhassanak az unió területén, támogatva az európai innovációt és a helyi vállalkozásokat.

Az elnök kiemelte, hogy az EU egyik legfontosabb partnere az Egyesült Államok. Az EU és Amerika között egyedülállóan integrált gazdasági kapcsolat áll fenn, a kereskedelem volumene eléri az 1500 milliárd eurót, és munkahelyek milliói függenek e kapcsolat fenntartásától mindkét oldalon. Az EU prioritása az új amerikai kormánnyal a korai kapcsolatfelvétel, a közös érdekek megvitatása és a pragmatikus tárgyalási alapok megteremtése. Von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Európa nyitott az együttműködésre, de ki fog tartani saját elvei és értékei mellett.

António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke beszédében elmondta: az EU egyértelműen megerősítette támogatását Ukrajna mellett, és elkötelezett abban, hogy minden szükséges áldozatot meghozzon az igazságos és tartós béke elérése érdekében. Ezen túlmenően az EU teljes mértékben elkötelezett a bővítés mellett, amelyet a kontinens békéjébe és biztonságába történő legnagyobb geopolitikai befektetésként értékel. Hangsúlyozta: világ többpólusúvá válása új lehetőségeket nyit meg Európa előtt, és EU–nak meg kell erősítenie kapcsolatait az unión kívüli országokkal, a közös érdekek és prioritások – például az éghajlatvédelem és a fenntartható fejlődés – mentén.

Costa kiemelte, hogy a védelem területén az EU célja, hogy önállóbb, és megbízhatóbb biztonsági szereplővé váljon miközben szorosabb együttműködést épít a NATO–val és transzatlanti partnereivel. Győri Enikő, a Fidesz EP–képviselője az MTI–hez eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség esélyt adott arra, hogy az EU új irányt vegyen, továbbra is ezen az úton kell haladni, hogy Európa ismét naggyá váljon. „Világos célok mentén, stratégiai szempontból gondolkodtunk, egy erős Európa érdekében. Ezért ment a magyar miniszterelnök békemisszióra. Amíg nincs béke Európában, addig ugyanis nem leszünk erősek” – húzta alá. A képviselő hangsúlyozta: „megszületett a Budapesti Nyilatkozat az unió versenyképességéért. Románia és Bulgária a schengeni övezet tagja lett. Újraindítottuk a befagyott nyugat–balkáni bővítési tárgyalásokat. Nekikezdtünk a védelmi ipari együttműködésnek, letettük egy gazdabarát közös agrárpolitika alapjait. Az illegális migráció elleni küzdelemben a határok védelmére és a kitoloncolásokra helyeztük a hangsúlyt. Mindezt példátlan politikai ellenszélben érte el a magyar elnökség. Az eredmények magukért beszélnek, politikai ellenfeleink is kénytelenek voltak megköszönni a munkát.”

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)