Géppuskás portások: Putyin új fegyvere az ukrán drónok ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök új törvényt írt alá, amely lehetővé teszi a magánbiztonsági cégek számára, hogy katonai fegyvereket vessenek be a kritikus energetikai infrastruktúra védelmében – konkrétan a Ukrajna által egyre sűrűbben bevetett drónok ellen. A törvény hétfőn jelent meg, és azonnal hatályba is lépett, tehát nem sokat vacakoltak a bevezetésével.

Az új jogszabály értelmében a stratégiai létesítményeknél – beleértve az üzemanyag- és energetikai komplexumokat – szolgálatot teljesítő magánbiztonsági őrök mostantól harci automata kézi lőfegyvereket, például Kalasnyikov gépkarabélyokat szerezhetnek be. Méghozzá nem egy sportboltban, hanem az orosz Nemzeti Gárdán, azaz a Rosgvardián keresztül – írta a Reuters. A fegyvereket természetesen nem tarthatják meg örökre: a biztonsági szerződés lejárta után két héten belül vissza kell adniuk azokat, vagy ha a hatóság úgy kéri – derül ki a The Moscow Times tudósításából. Hogy ez mennyire komoly váltás? Elég sokat mond, hogy korábban ezeknek az őröknek szigorúan szabályozva volt, milyen fegyvert viselhetnek egyáltalán. Most meg Kalasnyikovot kapnak drónvadászatra.

Több mint ezer támadás egy év alatt

Az intézkedés nem légből kapott: Vaszilij Piszkarjev, az Állami Duma Biztonsági Bizottságának vezetője és a törvény egyik atyja elmondta, hogy 2024 óta több mint 1000 dróntámadást regisztráltak üzemanyag- és energetikai létesítmények ellen. Ezer. Egy év leforgása alatt. Ez nagyjából napi három támadást jelent, ami érthetővé teszi, miért érezték szükségét a gyors jogalkotásnak. Piszkarjev szerint az új törvény „lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb reagálást a biztonsági fenyegetésekre, valamint jelentősen növeli a kritikus létesítmények és az ott dolgozó állampolgárok terrorizmus elleni védelmét”. Más szóval: eddig a kezük volt megkötve, mostantól nincs. Mindez azért is különösen pikáns, mert Oroszország üzemanyag- és energetikai infrastruktúrájának több mint 80 százalékát magánbiztonsági cégek védik – nem az állami hadsereg, nem a rendőrség, hanem magáncégek emberei. Ők eddig fegyveresek voltak ugyan, de korlátozott eszközkészlettel. Most ez megváltozott.

Ez csak egy darabja egy nagyobb kirakósnak

A törvény nem önmagában áll: Moszkva szélesebb körű erőfeszítések részeként próbálja megerősíteni saját hazai infrastruktúrájának védelmét. Februárban Putyin az FSZB-t, a belső biztonsági szolgálatot is utasította az energia- és közlekedési rendszerek fokozottabb védelmére – olyan támadásokra hivatkozva, amelyeket szerinte nyugati hírszerző ügynökségek támogatásával hajtottak végre. 2025 végén pedig külön rendeletet írt alá, amely katonai tartalékosok behívását teszi lehetővé 2026 folyamán, kifejezetten finomítók és csővezetékek őrzésére. Egyes finomítók már most is improvizált megoldásokhoz nyúltak: a baskíriai, Urál-hegységbeli üzemeknél például drónelhárító hálókat telepítettek – ami olyan, mintha egy szúnyogháló segítségével próbálnánk megállítani egy repülő robotot, csak éppen ipari méretekben. A Hadtudományi Intézet elemzői szerint Oroszország egyre inkább magán katonai vállalatokra támaszkodik, amikor kritikus infrastruktúráját ukrán csapásoktól kívánja megóvni.

A képlet tehát egyszerű: Ukrajna drónokat küld, Oroszország törvényt hoz. A következő lépés egyelőre nyitott kérdés – de az biztos, hogy az orosz olajfinomítók felett mostantól jóval forróbb a levegő, mint korábban.

FORRÁS

(Nethuszár)