Hússzoros vagyoni szakadék Európában

Svájcban az egy felnőttre jutó átlagos vagyon 634 584 eurót tesz ki, míg Törökországban ez a szám alig éri el a 29 923 eurót. Ez az adat, amely az UBS 2025-ös Globális Vagyonjelentéséből származik, világosan tükrözi az európai országok közötti drámai különbséget a személyes vagyonban. Az Euronews által közölt, az UBS által szolgáltatott kiegészítő adatokon alapuló elemzés szerint a kontinens leggazdagabb és legszegényebb országai közötti szakadék meghaladja a húszszorost. Vagyis Európában nemcsak a tájak változatosak, hanem a bankszámlák vastagsága is.

Svájc és Luxemburg az egyetlen két európai ország, ahol a felnőtt lakosra jutó átlagos vagyon meghaladja az 500 000 eurót. Dánia a harmadik helyen áll 444 898 euróval. A 300 000 eurót meghaladó átlagos vagyont Hollandiában (342 477), Norvégiában (340 364), Belgiumban (322 805), az Egyesült Királyságban (313 840) és Svédországban (308 935) is regisztráltak. Úgy tűnik, bizonyos földrajzi szélességekhez nemcsak a hidegebb éghajlat, hanem a melegebb bankszámla is hozzátartozik.

Az Európai Unión belül a különbségek kissé kisebbek, de még mindig jelentősek – a felnőtt lakosra jutó átlagos vagyon 44 568 eurótól (Románia) 523 591 euróig (Luxemburg) terjed. Az öt legnagyobb európai gazdaság közül az Egyesült Királyság vezet az átlagos vagyon tekintetében, míg Olaszország az utolsó helyen áll 198 321 euróval. Franciaország 278 550, Németország 237 172, Spanyolország pedig 215 945 eurót ér el. A számok alapján Európa gazdasági térképe inkább hasonlít hullámvasútra, mint kiegyensúlyozott síkvidékre.

A medián más képet fest

Érdekes fordulatot vesz a helyzet, amikor az átlag helyett a medián vagyont vizsgáljuk, amely jobban tükrözi a tipikus állampolgár helyzetét. E mutató szerint Luxemburg vezet 365 244 euróval, Belgium követi 234 238 euróval. Svájc jelentősen alacsonyabb pozícióba kerül – a 634 584 eurós átlagos vagyonról mindössze 168 374 eurós mediánra esik vissza, ami a vagyon jelentős koncentrációjára utal kevés ember kezében. Vagyis az „átlag svájci” valójában nem feltétlenül az, akit a statisztikai átlag sugall.

Németország esetében a legdrámaibb a rangsorban való visszaesés – az átlagos vagyon szerinti 11. helyről a 17. helyre csúszik a medián szerint, mindössze 69 949 euróval. Az UBS jelentése szerint Luxemburg világszinten is vezető a medián vagyon tekintetében, 395 000 dollárral felnőtt lakosonként. Úgy tűnik, a luxemburgi „közép” is egészen más dimenzióban mozog.

Nyugat és Észak kontra Kelet

Az adatok egyértelműen mutatják a megosztottságot Nyugat- és Észak-Európa, valamint Kelet-Európa között. Az európai országok több mint egyharmadában a felnőtt lakosságra jutó átlagos vagyon 100 000 euró alatt van – közéjük tartozik Lettország, Csehország, Horvátország, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Románia. A medián vagyonban mutatkozó különbség még markánsabb – a teljes kontinensen 45-szörös, az EU-n belül pedig 15-szörös eltérést mutat. Ha az egyenlőség európai alapérték, a bankszámlák egyelőre nem kapták meg az erről szóló értesítést.

Az Eurofound kutatásai kiemelik, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek messzemenő következményekkel járnak az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén. Az Európai Központi Bank adatai szerint az eurózóna leggazdagabb 10%-a a teljes nettó vagyon 57,4%-át birtokolja, míg a legszegényebb fele mindössze körülbelül 5%-ot. Vagyis miközben Európa az egységről beszél, a számok csendben jelzik: egyeseknek az „európai álom” befektetési portfólió, másoknak továbbra is túlélési stratégia.

Forrás

(Nethuszár)