Itt az új atomcsapás-lehetőség: India és Pakisztán ismét a háború szélén

2025. május 7-én hajnalban India összehangolt rakétacsapásokat mért Pakisztánra és az általa ellenőrzött Kasmír térségére, kilenc célpontot támadva, amelyeket „terrorista infrastruktúraként” azonosított. A támadások következtében legalább nyolc civil, köztük egy hároméves kislány is életét vesztette, több mint harmincan megsérültek.

Pakisztán hat városát, köztük Pandzsábot és Kasmírt érte találat. A válasz sem váratott sokáig: a pakisztáni hadsereg vadászgépeket vetett be, és állítása szerint öt indiai repülőgépet lelőttek, amit India nem erősített meg. Mindkét ország rendkívüli készültséget hirdetett, iskolák zártak be, a határokat lezárták, a légiforgalmat korlátozták. Az 1971-es háború óta nem volt ilyen súlyos a katonai feszültség a két atomhatalom között.

A rakétacsapások kiváltó oka

A támadások hátterében a 2025. április 22-én, az indiai Pahalgam városában elkövetett brutális terrortámadás áll. A merényletben 26 civil – 25 hindu zarándok és egy nepáli állampolgár – vesztette életét. India szerint a támadásért Pakisztánból támogatott militáns csoportok, különösen a Lashkar-e-Taiba és a Jaish-e-Mohammed felelősek. A mostani csapások célpontjai között e csoportok állítólagos központjai is szerepeltek. Pakisztán viszont visszautasítja a vádakat, és független nemzetközi vizsgálatot sürget. A támadást követően diplomáciai válság alakult ki: a két ország kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit, lezárta határait, felfüggesztette a kereskedelmet, és felmondta a vízmegosztási egyezményeket is. India közleménye szerint a rakétacsapások „fókuszáltak, mérsékeltek, nem eszkalációs szándékúak” voltak, kizárólag terrorista célpontokat érintettek, pakisztáni katonai létesítményeket nem.

Történelmi és politikai háttér

A konfliktus mély gyökerekkel rendelkezik. A Kasmír hovatartozása miatt fennálló feszültség az 1947-es felosztás óta meghatározza a két ország viszonyát. India 2019-ben megszüntette Dzsammu és Kasmír különleges státuszát, ami újabb feszültséghullámot indított el. A nacionalista belpolitikai retorika Indiában, valamint a pakisztáni hadsereg és vallási csoportok szerepe a régióban tovább növeli az eszkaláció veszélyét.

Pakisztán válaszlépései

Pakisztán katonai, civil és diplomáciai szinten is reagált. A hadsereg tüzérségi ellencsapásokat hajtott végre, főként a Kasmír térségében. Az ország légterét lezárták, az indiai légitársaságok is törölték járataikat. Iskolák zártak be Iszlámábádban és Pandzsábban, biztonsági gyakorlatokat tartottak a lakosságnak. Shehbaz Sharif miniszterelnök az indiai támadásokat „háborús cselekménynek” minősítette, és bejelentette: Pakisztán válaszolni fog, mégpedig „a maga által választott időben és helyen”. A kormány hangsúlyozta, hogy egységben áll a fegyveres erők mögött. A pakisztáni jelentések szerint a támadások során mecseteket is találat ért, ami tovább növeli a belső feszültséget. A nemzetközi közösség, köztük Kína és az ENSZ, nyugalomra és önmérsékletre szólította fel a feleket.

A konfliktus eszkalációjának veszélyei

A jelenlegi helyzet aggasztó mértékben közelíti meg a fegyveres összeütközés határát. A legfőbb kockázatok:

• Nukleáris konfliktus: A felek többször kerültek már közel a nukleáris eszkalációhoz. A mostani válság még a 2019-es helyzetnél is súlyosabb lehet.
• Kiterjedt háború: A lokális csapások gyorsan átalakulhatnak széleskörű hadműveletekké, amelyek jelentős emberi és anyagi veszteséggel járhatnak.
• Gazdasági és diplomáciai szankciók: A kereskedelem leállása, a diplomáciai kapcsolatok megszakadása, a vízmegosztási egyezmények felmondása súlyos következményekkel járhat, főként Pakisztán számára.
• Regionális instabilitás: A dél-ázsiai térség destabilizálódása globális következményekkel járhat, a gazdaságtól kezdve a migrációs hullámokon át a biztonságpolitikáig.
• Belső politikai következmények: Mindkét országban a konfliktus belpolitikai tétje is jelentős. A növekvő nacionalizmus és társadalmi nyomás tovább nehezíti a békés rendezést.

Kilátások

A világ figyelme ismét a dél-ázsiai régióra szegeződik. A helyzet rendkívül képlékeny, és minden fél lépése meghatározhatja, hogy a jelenlegi válság diplomáciai úton rendezhető-e, vagy újabb, beláthatatlan következményekkel járó fegyveres konfliktus alakul ki. Egy dolog biztos: a térség, sőt a világ biztonsága is a tét.

FORRÁS: AlJazeera, CNN

(Nethuszár)