Izraelben bejelentették az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet és túszalkut

Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva a 12–es és a 13–as izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este. A túszokról szóló megállapodás megszületését Donald Trump megválasztott amerikai elnök is megerősítette közösségi oldalán.

Az egyiptomi, amerikai és katari közvetítéssel folytatott tárgyalásokon a Hamász végső döntéseit Mohamed Szinvár, a Hamász jelenlegi gázai vezetője, a terrorszervezet megölt vezetőjének, Jahja Szinvárnak a nála tíz évvel fiatalabb testvére hozta meg. Izraelben csütörtök reggelre összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, majd azt követően a teljes kormányt, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást. Az izraeli közlések szerint az egyezménynek három szakasza van. Az első szakaszban harminchárom élő túszt, illetve holttestet fognak átadni a Gázai övezetben fogva tartott kilencvennyolc emberből. Gyermekek, nők, ötvenévesnél idősebb férfiak és a fiatal férfiak közül a súlyos egészségi állapotban lévők vannak köztük.

Az izraeli kormányon belül az egyezmény elfogadásához egyszerű többség szükséges, amely akkor is Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendelkezésére áll, ha az alku ellen tiltakozó két miniszter, a nemzetbiztonsági tárcát vezető Itamár Bengvír és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter ellene szavazna. A kormány döntése után az izraeli lakosságnak is lesz 48 órája, hogy fellebbezzen amiatt, hogy izraelieket meggyilkoló terroristákat is szabadon engednek. A tervek szerint a kabinet ülése után nyilvánosságra hozzák az első fázisban hazajutók névsorát. Az első három túszt várhatóan vasárnap engedik szabadon.

Az izraeli hadsereg már az első szakaszban elhagyja a sűrűn lakott palesztin területeket, a Gázai övezet közepén létrehozott Necer tengelyt, valamint jelentős mértékben feladja az egyiptomi határnál fekvő Philadelphi tengelyt, és a gázai határoknál kialakított ütközőzónákba vonul. Az első szakasz hat héten, vagyis negyvenkét napon át tart. Életbe lépésének első napján három, a hetedik napon négy túsz szabadul ki, majd a 14., a 21., a 28. és a 35. napon alkalmanként három–három elhurcolt izraeli juthat haza otthonába. Az utolsó héten 14 embert engednek el a gázai terrorszervezetek. Az izraeli kórházak felkészülnek a túszok fogadására, várhatóan hosszan tartó rehabilitálásukra.

Izrael minden elengedett élő túszért szabadon bocsát harminc palesztin foglyot, illetve az elrabolt öt katonalányért fejenként ötven palesztin fogoly szabadul ki a börtönből, azonban egyelőre nem világos a kiszabadulók száma, mert a Hamász nem közölte, hogy a szóban forgó túszok közül hányan vannak életben. Emellett Izrael szabadon enged mintegy ezer elfogott palesztin terroristát, akik közül azok, akiknek „vér tapad a kezéhez”, vagyis részt vettek izraeliek meggyilkolásában, csak a Gázai övezetbe, Katarba vagy Törökországba távozhatnak akkor is, ha korábban nem a Hamász uralta Gázai övezetben, hanem a másik palesztin területen, Ciszjordániában éltek. A gázai humanitárius segélyeket napi hatszáz teherautóra emelik, és az egyezmény életbe lépésének huszonkettedik napjától visszatérhetnek az övezet északi részébe az onnan a háború miatt délre kiköltöztetett palesztinok.

A későbbiekben, tizenhat nappal a fogolycsere kezdete után meginduló tárgyalásokon megszülető feltételek mellett, a második szakaszban adnák át további hatvanöt túszt, akik közül Izraelben már halottnak minősítettek harminchatot. A harmadik szakaszban izraelieknek az iszlamista terrorszervezeteknél őrzött holttesteit fogja visszaadni a Hamász, s kivonulnak az izraeli csapatok a Gázai övezetből, és ezzel véget ér a Hamász terrortámadásával 2023. október 7–én kezdődött fegyveres konfliktus. A túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elraboltra kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja az összes, Gázába hurcolt túsz visszatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is. A megállapodás az izraeli szakértői vélemények szerint kisebb eltérésekkel megegyezik a már tavaly májusban létrejött, de akkor elutasított egyezséggel.

Trump az Ábrahám egyezmények kiterjesztéséről beszél

Donald Trump szerint a Gázai övezetben elért tűzszünetre építve lehet tovább lépni a szélesebb közel–keleti megbékélést szolgáló Ábrahám Egyezmények kiterjesztésében – a leendő elnök közösségi oldalán reagált a szerdán bejelentett megállapodásra. A január 20–án hivatalba lépő elnök szerint a megállapodás annak nyomán jöhetett létre, hogy novemberben őt választották elnökké, ami – megfogalmazása szerint –

„jelezte az egész világ számára, hogy adminisztrációm a békét keresi, és olyan egyezségekre törekszik, amelyek biztosítják minden amerikai biztonságát”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a béketárgyalások helyszínén tartózkodott leendő, Közel–Keletért felelős elnöki megbízottja, Steve Witkoff. A bejelentés előzménye Donald Trump megválasztott elnök részéről az, hogy múlt héten tartott sajtótájékoztatóján nyomatékosította, hogy amennyiben a túszok elengedéséről nem történik megállapodás hivatalba lépéséig, „pokol következik a Hamász számára”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója kedden Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tűzszüneti tárgyalások kiindulási alapja a Joe Biden jelenlegi elnök által tavaly tavasszal körvonalazott, több szakaszból álló tűzszüneti terv, amely elvezethet a tartós békéhez a Gázai övezetben. John Kirby már úgy fogalmazott, hogy „nagyon–nagyon közel áll” egy megállapodás, és szavai szerint a jelenlegi amerikai adminisztráció Közel–Keletért felelős elnöki megbízottja, Brett McGurk is részt vesz közvetítőként az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti egyeztetéseken.

Biden: sok havi kitartó diplomáciai erőfeszítés hozott eredményt

Joe Biden amerikai elnök szerint sok havi intenzív diplomáciai erőfeszítés sikere az Izrael és Hamász között elért tűzszüneti megállapodás és a túszokról kötött alku – az elnök közleményben és a Fehér Házban tett nyilatkozatban üdvözölte a Dohában közvetítők révén elért diplomáciai áttörést szerdán. Az elnök kifejtette, hogy az eredmény nem pusztán a Hamászra helyezett óriási nyomásnak, a „térségi egyenletet megváltoztató” libanoni tűzszünetnek és Irán meggyengülésének köszönhető, hanem a kitartó amerikai diplomáciának is. Egyben jelezte: a tűzszünetről szóló tárgyalások azt követően indultak, hogy 2024. május 31–én közzétettek egy javaslatot, a harcok leállítására vonatkozó többszakaszos tervet, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa ellenszavazat nélkül támogatott.

A kétséges tűzszünet

Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt tartott beszédében az írásos közleményt azzal egészítette ki, hogy a kétszakaszos megállapodás első része hat hétig tart, teljes tűzszünetet ír elő, az izraeli haderő kivonulását a Gázai övezet lakott területeiről, valamint a túszok egy részének, nőknek, időseknek és sebesülteknek az elengedését is. Az elnök szavai szerint az első körben elengedett túszok között amerikai–izraeli kettős állampolgárok is vannak. Az elnök közölte, hogy a tűzszünet első, hathetes szakaszát követő második szakasz számos részletét még ki kell dolgozni, de hozzátette, hogy amennyiben az erről szóló egyeztetések hat hétnél tovább húzódnának, akkor az életbe lépett tűzszünet meghosszabbodik.

Joe Biden nyilatkozatát követően a külügyminisztérium szóvivője kitért arra, hogy a tárgyalások lezárásában szerepe volt a jövő héten hivatalba lépő leendő Trump–adminisztráció tagjainak is. „Nem is tudom, nem példa nélküli–e az, hogy egy távozó és egy hivatalba lépő adminisztráció elnöki megbízottai ugyanazon asztalnál üljenek ilyen súlyú tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások során” – fogalmazott Matthew Miller. Joe Biden leköszönő elnök washingtoni idő szerint szerda este élő televíziós üzenetben búcsúzik el az amerikai emberektől.

Brit miniszterelnök: a kétállami megoldásra kell összpontosítani

A gázai tűzszüneti megállapodás nyomán most a kétállami megoldás megvalósítására kell összpontosítani a figyelmet – mondta szerdai nyilatkozatában Sir Keir Starmer brit miniszterelnök. Starmer nyilatkozatának közvetlen előzményeként Katarban – a tűzszüneti tárgyalások egyik fő helyszínén – és Izraelben egyaránt bejelentették, hogy 15 havi háború után tűzszüneti és fogolycsere–megállapodás jött létre Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet között. A munkáspárti brit kormányfő a Downing Street által szerda este ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a konfliktust az robbantotta ki, hogy a Hamász terroristái 2023. október 7–én a holokauszt óta nem tapasztalt mészárlást hajtottak végre a zsidó nép ellen.

Starmer hozzátette ugyanakkor, hogy ártatlan palesztinok otthonai váltak egyik napról a másikra háborús övezetté.

A brit miniszterelnök szerint a most elért tűzszünetnek lehetővé kell tennie, hogy hatalmas mértékben növekedhessen a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányok mennyisége, annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a gázai lakosság szenvedéseinek. Starmer szerint a figyelmet ezután arra kell összpontosítani, hogy miként lehet véglegesen a jelenleginél jobb jövőt biztosítani az izraeli és a palesztin népnek. A brit kormányfő hangsúlyozta: ezt olyan kétállami megoldásra kell alapozni, amely garantálja Izrael biztonságát és stabilitását egy szuverén és életképes palesztin állam szomszédságában. A kétállami megoldást London régóta az izraeli–palesztin konfliktus egyetlen lehetséges megoldásának tartja.

Starmer a Hamász izraeli terrortámadásának tavalyi első évfordulóján, a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében is annak a véleményének adott kifejezést, hogy a konfliktus egyetlen életképes rendezési módja a kétállami megoldás, mert csak ez törheti meg az erőszak ördögi körét, és ez nyújthat lehetőséget arra, hogy Izrael végre biztonságban élhessen a „régóta ígérgetett palesztin állam” szomszédságában. A Hamász által 2023. október 7–én Izrael déli térségében végrehajtott terrortámadásban 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan azóta is fogságban vannak, számos túsz pedig meghalt.

Az uniós intézmények vezetői üdvözölnek

Az uniós intézmények vezetői üdvözölték Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között szerdán létrejött, a gázai tűzszünetről és a 467 napja elrabolt izraeli túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást, és annak betartására szólítottak fel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta, a megállapodás reményt hordoz az egész régió számára, ahol – mint kiemelte – az embereknek túlságosan régóta kell szenvedésben élniük. A megállapodással a humanitárius segélyek is eljuthatnak a gázai civilekhez – emelte ki. „Mindkét félnek maradéktalanul végre kell hajtania a megállapodást, mely ugródeszkát jelenthet a térség tartós stabilitása és a konfliktus diplomáciai megoldása felé” – hívta fel a figyelmet az uniós bizottság elnöke.

António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke bejegyzésében reményét fejezte ki, hogy a megállapodás véget vet a civilek szenvedésének, és az eddig fogságban lévők újra találkozhatnak szeretteikkel. A megállapodásnak lehetővé kell tennie „az égetően szükséges” humanitárius segítségnyújtáshoz való azonnali hozzáférést, és meg kell teremteni a feltételeket Gáza újjáépítéséhez – hangoztatta. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás, vagyis egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam megalakulásán alapuló átfogó, igazságos és tartós béke mellett – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a közösségi oldalán azt írta, a gázai tűzszünet bejelentése és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás régen várt áttörés jelent. A megállapodás fordulópont lehet a fenntartható béke elérésében, a segélyek eljuttatásában, és egy olyan katalizátorrá válhat, amely a kétségbeesést reménységgé képes változtatni – tette hozzá az uniós parlament elnöke.

Várhelyi Olivér egészségügyért felelős biztos üzenetében üdvözölte a megállapodást, melynek révén – mint kiemelte – a túszok újra találkozhatnak szeretteikkel, a humanitárius segélyek pedig eljuthatnak a gázai civilekhez. A megállapodás reményt adhat a régiónak, ahol az emberek túl rég óta viseltek el hatalmas szenvedést. A terror nem térhet vissza – tette hozzá bejegyzésében a magyar uniós biztos.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)