Meloni sikeres bojkottja: meghiúsult az olasz népszavazás
2025. 06. 11. 12:51:17
Érvénytelennek nyilvánították azt az olaszországi népszavazást, amely azt célozta, hogy az állampolgárság megszerzéséhez szükséges várakozási idő tíz évről öt évre csökkenjen. A referendum meghiúsult az alacsony részvétel miatt: a választásra jogosultak mindössze mintegy 30%-a jelent meg az urnáknál, ami jóval elmaradt az érvényességhez szükséges 50%-os küszöbtől. A gyenge részvétel hátterében Giorgia Meloni miniszterelnök és jobboldali koalíciója áll, akik aktívan arra biztatták a polgárokat, hogy bojkottálják a szavazást ahelyett, hogy nyíltan a kezdeményezés ellen kampányoltak volna.
Meloni bojkottstratégiája
A Meloni-kormány által alkalmazott bojkottstratégia tudatos politikai manőver volt, nem pedig nyílt ellenállás a kezdeményezéssel szemben. Ahelyett, hogy a „nem” szavazat mellett kampányolt volna, Meloni pártja, az Olasz Testvérek belső körlevelekben kifejezetten a szavazástól való tartózkodásra szólított fel. Ignazio La Russa, a szenátus elnöke és a párt egyik vezetője kijelentette, hogy „addig kampányol, amíg az emberek otthon maradnak”. Maga Meloni is megjelent egy szavazóhelyiségben, de demonstratívan nem adta le voksát.
Ez a taktika kihasználta az olasz népszavazásokra vonatkozó 50%-os részvételi küszöböt, így a tartózkodás hatékonyabb eszköznek bizonyult, mint a javaslat elleni szavazat. A népszavazás meghiúsulását követően Giovanbattista Fazzolari, Meloni egyik legközelebbi szövetségese politikai győzelemként értékelte az eredményt, kijelentve, hogy „a kormány még erősebb, míg a baloldal még gyengébb lett”. Bár ez a taktika nem példa nélküli az olasz politikában, éles kritikát váltott ki az ellenzék részéről. Elly Schlein, a Demokrata Párt elnöke az alkotmányos elvek elárulásának nevezte a bojkottot, hangsúlyozva, hogy a szavazás állampolgári kötelesség.
A részvételi küszöb kérdése
Olaszország népszavazási rendszere előírja, hogy az eredmények csak akkor érvényesek, ha a választók legalább 50% + 1 fő részt vesz a szavazáson. Ez a küszöb most leküzdhetetlen akadálynak bizonyult az állampolgársági reform számára. A törvény által rögzített kvórum valójában politikai fegyverré változtatta a távolmaradást, amit a Meloni-kormány sikeres bojkottkampánya is bizonyít. Noha a leadott szavazatok többsége támogatta a javasolt változtatásokat, az alacsony részvétel miatt a népszavazást érvénytelenítették.
A részvételi küszöb önmagában is viták tárgyát képezi Olaszország demokratikus folyamatait illetően. Kritikusai szerint ez „a demokrácia akadályává” vált. Riccardo Magi, a középbaloldali +Europa párt képviselője – amely támogatta a kezdeményezést – a kudarc után a kvórum eltörlését sürgette. Lorenzo Pregliasco politikai elemző szerint a népszavazási intézményt újra kellene gondolni, tekintettel a választásokon tapasztalható magas távolmaradási arányokra. Szerinte a részvételi küszöböt a mai választási szokásokhoz kellene igazítani. Maurizio Landini, a CGIL szakszervezeti szövetség vezetője szerint az alacsony részvétel „a demokrácia nyilvánvaló válságának” jele Olaszországban.
A második generációs bevándorlók küzdelmei
Miközben a külföldön élő személyek – akiknek távoli olasz felmenőik vannak – leszármazás révén viszonylag könnyen szerezhetnek állampolgárságot, a bevándorló szülők Olaszországban született gyermekei jóval nehezebb helyzettel szembesülnek. Ezeknek a második generációs bevándorlóknak – noha Olaszországban születtek és ott is nőttek fel – meg kell várniuk a 18. életévüket, hogy kérelmezni tudják az állampolgárságot, és igazolniuk kell a születésüktől számított folyamatos ott-tartózkodást.
Ez a szabályozás egy kétlépcsős rendszert hozott létre: egy távoli olasz dédszülő leszármazottja könnyebben szerezhet állampolgárságot, mint egy olyan gyermek, aki Olaszországban született. A honosítás feltételei szigorúak: a jelentkezést megelőző öt évben legfeljebb tíz hónapot lehetett külföldön tölteni. A közelmúltban bevezetett jogszabályi változások tovább nehezítették a helyzetet: Olaszország áttért egy központosított, személyes ügyintézést előíró rendszerre, megszüntetve a külföldi konzulátusokon történő jelentkezés lehetőségét.
Ez a reform – amely illeszkedik a globális trendhez, miszerint egyre több ország szigorítja állampolgársági szabályait a növekvő nacionalizmus jegyében – gyakorlatilag lezárta a legnépszerűbb útvonalakat az olasz állampolgárság megszerzésére, miközben továbbra is jelentős akadályokat állít azok elé, akik ténylegesen az országban élnek.
Forrás: Le Monde
(Nethuszár)