Pánik a világgazdaságban? Már 27 ország kér sürgősségi segítséget az iráni háború miatt
2026. 05. 25. 11:10:55
Már huszonhét ország kezdte meg a Világbank válságkezelő pénzügyi eszközeinek aktiválását azóta, hogy február 28-án kirobbant a közel-keleti konfliktus – derül ki egy belső dokumentumból, amelyet a Reuters is megtekintett. A fejlemény jól mutatja, milyen súlyos gazdasági következményekkel jár az iráni háború, amely nemcsak az energiapiacokat rázta meg, hanem számos fejlődő országot is gyors pénzügyi segítség igénybevételére kényszerített.
A Reuters május 22-i beszámolója szerint három ország már jóvá is hagyta az új finanszírozási mechanizmusok alkalmazását, míg a többi állam jelenleg a szükséges pénzügyi és jogi lépéseket véglegesíti. Kenya és Irak nyíltan megerősítette, hogy sürgősségi támogatást kér a Világbanktól, mivel a háború komoly gazdasági károkat okozott számukra. Kenya esetében az emelkedő üzemanyagárak jelentenek komoly problémát, míg Irakot különösen érzékenyen érinti a Hormuzi-szoros lezárása, amely jelentősen visszavetette az ország olajexportját és az abból származó bevételeket. Kamau Thugge, a kenyai jegybank elnöke már áprilisban nyilvánosságra hozta az ország segélykérelmét, az iraki vezetés pedig jelenleg is tárgyalásokat folytat mind a Világbankkal, mind az IMF-fel egy új hitelprogram lehetőségéről.
A most segítséget kérő 27 ország egy jóval nagyobb, 101 tagot számláló csoport része, amely előre meghatározott válságfinanszírozási mechanizmusokhoz férhet hozzá rendkívüli helyzetekben. Ebből az országcsoportból ötvennégy állam csatlakozott az úgynevezett Gyors Reagálású Opcióhoz, amely lehetővé teszi, hogy a tagok a még fel nem használt pénzügyi kereteik legfeljebb tíz százalékát gyorsított eljárásban lehívják. Ajay Banga, a Világbank elnöke áprilisban arról beszélt, hogy a jelenlegi válságkezelő rendszer rövid távon nagyjából 20–25 milliárd dollárnyi gyors finanszírozást tud biztosítani. Elmondása szerint a bank akár hatvanmilliárd dollárt is képes lehet mozgósítani fél éven belül a meglévő források átcsoportosításával, hosszabb távon pedig az összeg elérheti a százmilliárd dollárt is.
Bár egyre több ország készül a válságkezelő eszközök használatára, a Világbank tisztviselői szerint a hivatalosan benyújtott kérelmek száma egyelőre még viszonylag alacsony. A szervezet 2024 februárjában hozta létre a Válságfelkészültségi és Reagálási Eszközkészletet, amelynek célja az volt, hogy a kormányok gyorsabban férhessenek hozzá a már rendelkezésre álló forrásaikhoz anélkül, hogy teljesen új hitelprogramokat kellene elindítaniuk. A konfliktus gazdasági hatásai közben egyre látványosabbak. A Világbank már korábban figyelmeztetett arra, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségének gazdasági növekedése – Irán nélkül számolva – jelentősen lassulhat. A régió növekedési üteme a korábban várt 4 százalékról 2026-ra akár 1,8 százalékra is visszaeshet, ami 2,4 százalékpontos romlást jelent a januári előrejelzésekhez képest.
