Pókháló-hadművelet – megfordította Ukrajna a háborút?

„Pókháló hadművelet” néven indított ukrán különleges művelet, hónapokon át előkészített dróntámadás-sorozattal és legalább 40 orosz stratégiai bombázót ért találattal érkezett meg Oroszország mélyére – közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik névtelen forrása a The Kyiv Independent-tel. A hírt több nemzetközi médium is megerősítette, köztük a BBC, a Reuters és az AFP.

A dróntámadások öt orosz régió katonai repülőtereire irányultak: Murmanszk, Irkutszk, Ivanovo, Rjazany és Amur tartományokra. Bár Moszkva „terrorista támadásnak” minősítette az akciót, az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy valóban megtörtént. A közlemény szerint „minden támadást elhárítottak”, ugyanakkor a minisztérium azt is hozzátette: több repülőgép kigyulladt, és csak később sikerült eloltani a tüzeket.

Egy évnél is hosszabb előkészület: Zelenszkij személyes felügyelete

A BBC szerint az akció másfél évig tartó tervezés eredménye, és személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irányítása alatt zajlott. Az SZBU „pókháló hadműveletnek” nevezte el a műveletet – utalásként erre Andrij Jermak, az elnök főtanácsadója is posztolt egy pókháló-emoji-t a Telegramon és az X-en.

A támadások kivitelezése példátlan módszerrel történt: az SZBU szerint a drónokat fa konténerekbe rejtették, amelyeket teherautókban szállítottak a célpontok közelébe. A konténereket távolról nyitották ki, így a drónok közvetlenül a repülőterek közeléből tudtak felszállni, ezzel jelentős kárt okozva az orosz hadigépezetnek.

Katonai célpontok mélyen Oroszországban

A The Kyiv Independent információi szerint a támadás során több mint 40 orosz katonai repülőgépet találtak el, köztük A–50, Tu–95 és Tu–22 M3 típusokat is. Ezek közül több típus éjszakánként rendszeresen részt vesz ukrán városok elleni bombázásokban. Egy SZBU-forrás szerint „tömegesen égnek az ellenséges stratégiai bombázók Oroszországban” – ezt a különleges művelet közvetlen eredményének tulajdonította. Hozzátette: „Jelenleg is folytatjuk a nagyszabású hadműveletet az ellenséges bombázók megsemmisítésére az Orosz Föderáció mélyén.” Ukrajna becslései szerint a támadások által okozott anyagi kár meghaladja a 2 milliárd eurót.

Belépő a drónháborúk új korszakába?

A művelet során célba vett létesítmények között szerepelt a szibériai Belaja légibázis, Irkutszk régióban. A helyi kormányzó, Igor Kobzev megerősítette a támadást, elmondása szerint a drónokat teherautóból indították. Egyes orosz sajtóforrások szerint a rendőrség őrizetbe vett és kihallgatott egy teherautósofőrt, aki feltételezhetően részt vett az akcióban. A közösségi médiában megjelent, független források által nem ellenőrzött hírek szerint a drónok egy része FPV (First Person View) típusú lehetett. Ezt a technológiát korábban elsősorban civil alkalmazásokban használták, de az utóbbi időben az ukrán hadsereg egyre kreatívabban alkalmazza a katonai célokra átalakított változatait. Márciusban Ukrajna hivatalosan is bejelentette, hogy kifejlesztett egy 3000 km hatótávolságú új drónt, de azóta sem közöltek részleteket a típusáról vagy bevetéséről – ami most újra napirendre kerülhet.

Milyen repülőgépeket ért találat?

Az SZBU közlése szerint a támadások célpontjai között több, stratégiai szempontból kiemelten fontos géptípus is szerepelt:

• A–50: Az orosz hadsereg „szeme” a levegőben – ez a korai előrejelző és irányító repülőgép képes légvédelmi rendszerek, rakéták felderítésére, és célpontok kijelölésére a vadászgépek számára. Az orosz hadsereg kevesebb mint tíz ilyen géppel rendelkezik, egy példány becsült értéke kb. 350 millió dollár.
• Tu–95: A szovjet korszakból származó, turbopropelleres bombázó akár 16 cirkálórakétát is képes szállítani. Egyik legfőbb szerepe ma az ukrán városok elleni rakétatámadások lebonyolítása. Jellegzetes zajáról és hosszú repülési idejéről ismert.
• Tu–22 M3: Szuperszonikus bombázó, amely
• 4000 km/h sebességet elérni képes Kh–22 típusú rakétákkal van felszerelve. Ezek a rakéták különösen nehezen semlegesíthetők, csak a legfejlettebb nyugati légvédelmi rendszerek – például a Patriot vagy az SAMP/T – képesek elfogni őket.
• Tu–160: A legmodernebb orosz bombázó, a világ legnagyobb hadrendben álló ilyen típusú gépe. Akár 24 rakétát is hordozhat, és 1987 óta áll szolgálatban.

Kifulladó orosz légifölény?

A dróntámadások időzítése aligha véletlen: Oroszország az utóbbi hónapokban felerősítette az ukrán városok elleni légitámadásait, és jelentős pusztítást végzett az energiahálózatban is. Az SZBU mostani hadművelete azonban azt jelzi, hogy Ukrajna egyre mélyebbre képes csapást mérni – nemcsak fizikailag, hanem pszichológiailag is, aláásva az orosz légifölény mítoszát. Bár a The Kyiv Independent nem tudta függetlenül megerősíteni az SZBU állításait, a több helyről megerősített tűzesetek és az orosz védelmi minisztérium részleges elismerése is azt sugallja: a háború új szakaszba lépett, és Oroszország sokkal sebezhetőbb arca is nyilvánossá vált. A frontvonal mögötti biztonság többé már nem magától értetődő – még Szibéria mélyén sem.

(Nethuszár)