Rutte: Oroszország 5 éven belül megtámadhatja a NATO-t

A NATO főtitkára, Mark Rutte felszólította a szövetségeseket, hogy drasztikusan növeljék a védelmi kiadásokat és fokozzák a fegyvergyártást, figyelmeztetve: Vlagyimir Putyin orosz elnök akár 2030-ig katonai támadást is indíthat – számolt be a POLITICO a News.ro közvetítésében.

„Oroszország öt éven belül kész lehet katonai erőt alkalmazni a NATO ellen. Ne áltassuk magunkat: mindannyian a keleti szárnyon vagyunk” – jelentette ki Rutte a londoni Chatham House-ban elmondott beszédében, utalva az orosz rakéták hatótávolságára.

„Az igazság az, hogy kvantumugrásra van szükségünk a kollektív védelmünkben. Az igazság az, hogy több haderőre és képességre van szükségünk ahhoz, hogy maradéktalanul végre tudjuk hajtani védelmi terveinket. Az igazság az, hogy a veszély nem fog megszűnni még az ukrajnai háború lezárása után sem”

– tette hozzá.

Rutte – aki korábban holland miniszterelnök volt, és most a transzatlanti katonai szövetséget vezeti egy a globális biztonság szempontjából kritikus időszakban – hétfőn találkozott Keir Starmer brit kormányfővel is, aki nehéz küzdelem elé néz a védelmi kiadások növelése terén. A NATO-főtitkár beszéde a hónap végén Hágában esedékes fontos NATO-csúcs előtt hangzott el, amelyen várhatóan visszatér az atlanti szövetség színpadára Donald Trump amerikai elnök, az „Amerika az első” politika híve. Miközben a NATO-tisztségviselők Trump kiszámíthatatlanságára készülnek, Rutte igyekezett csillapítani az aggodalmakat, miszerint az Egyesült Államok katonailag kivonulhat Európából, mivel Washington fő fenyegetésként Kínát tartja számon.

„Lesz hirtelen kivonás az amerikai csapatok részéről? Nem”

– nyugtatta a hallgatóságot, ugyanakkor hozzátette, hogy Washington ázsiai fókusza „logikus”. Rutte hangsúlyozta, hogy ez az átrendeződés fokozatosan megy végbe, és nem hagy űrt a NATO európai kapacitásaiban.

A csúcstalálkozón várhatóan a szövetségesek megállapodnak egy új, Trump által támogatott kiadási célkitűzésről: a GDP 5%-ának megfelelő védelmi költségvetésről – ebből 3,5% tisztán katonai kiadás, míg 1,5% egyéb védelmi célú költségek lennének (ezeket még definiálni kell). Ez hatalmas növekedés lenne a jelenlegi 2%-os célhoz képest.

A déli szárny országai, mint Olaszország és Spanyolország, csak vonakodva teljesítették idén a jelenlegi célt – több mint egy évtizeddel azután, hogy azt először elfogadták a walesi csúcson – és nem fognak ellenszegülni az új célkitűzésnek sem. Különösen nehéz volt meggyőzni Spanyolországot, mivel a dél-európai ország nem tartja Oroszországot közvetlen biztonsági fenyegetésnek. A múlt héten a NATO védelmi miniszterei jóváhagytak új képességcélokat is – vagyis követelményeket azokra a katonai eszközökre, amelyek szükségesek a szövetség regionális védelmi terveinek végrehajtásához egy esetleges orosz támadás esetén. Bár a részletek titkosak, a prioritások közé tartozik a lég- és rakétavédelem, nagy létszámú szárazföldi alakulatok, nagy hatótávolságú képességek és logisztika.

„A NATO-nak 400%-kal kell növelnie a lég- és rakétavédelmét. A hadseregünknek ezenkívül ezer számra van szüksége páncélozott járművekre és harckocsikra, milliónyi tüzérségi lövedékre, és meg kell dupláznunk a támogató képességeinket is – mint például a logisztika, ellátás, szállítás és egészségügyi támogatás”

– mondta Rutte hétfőn.

A kormányok emellett új hadihajók, drónok, nagy hatótávolságú rakéták és repülőgépek – köztük legalább 700 amerikai gyártmányú F-35-ös vadászgép – beszerzésére is készülnek – tette hozzá. „Ami a lőszereket illeti, Oroszország három hónap alatt annyit gyárt, mint a teljes NATO egy év alatt” – figyelmeztetett Rutte.

FORRÁS: G4Media

(Nethuszár)