Több mint 40 ország készül korhatárt bevezetni a közösségi médiában

Világszerte egyre több kormány jut arra a következtetésre, hogy a közösségi média használatát korhatárhoz kell kötni. Egy friss elemzés szerint már több mint 40 ország vezetett be, tervez bevezetni, vagy vizsgál felül olyan törvényeket, amelyek korlátozzák a gyerekek hozzáférését a közösségi platformokhoz.

A változás lényege: a döntéshozók már nem elégednek meg azzal, hogy a platformok önként próbálják védeni a fiatalokat. Ehelyett kötelező, ellenőrizhető életkor-ellenőrzést akarnak bevezetni.

Ausztrália megnyitotta az utat

Az első igazán radikális lépést Ausztrália tette meg, amikor teljes körű tiltást vezetett be a 16 év alattiak számára. A törvény decemberben lépett hatályba, és a hatóságok szerint azóta a platformok mintegy 4,7 millió fiókot töröltek. A miniszterelnök, Anthony Albanese úgy fogalmazott, hogy ez „az ausztrál büszkeség forrása”, és szerinte a világ más országai is követni fogják a példát. Ez a lépés látványosan felgyorsította a nemzetközi vitát: a kérdés már nem az, hogy szükség van-e szigorításra, hanem az, hogy ki milyen formában vezeti be azt.

Franciaország 2026 szeptemberétől betiltaná a közösségi média használatát a 15 év alatti gyermekek számára. Az elnök, Emmanuel Macron szerint „meg kell védenünk gyermekeinket és fiataljainkat a közösségi hálózatoktól és a képernyőktől”. A francia tervek nemcsak az online platformokra vonatkoznak: a mobiltelefon-használati tilalmat az általános és középiskolák után a középfokú intézményekre is kiterjesztenék.

Nagy-Britannia szintén komolyan fontolgatja a szigorítást. Több mint 60 munkáspárti képviselő kérte a miniszterelnököt, Keir Starmer-t, hogy vezessenek be az ausztrálhoz hasonló szabályozást. A levélben arra hivatkoztak, hogy a közösségi média hozzájárul a gyerekek szorongásához, boldogtalanságához és koncentrációs problémáihoz. Starmer szerint „minden lehetőség az asztalon van”.

Dánia bejelentette, hogy 15 éves minimális korhatárt vezet be – ezzel az első EU-tagállam lenne, amely konkrét korlátozást alkalmaz.

Norvégia is benyújtott egy törvénytervezetet, amely megtiltaná a platformoknak, hogy 15 év alatti felhasználókat szolgáljanak ki.

Új-Zéland parlamenti bizottsága szintén hasonló tilalmat javasolt.

Közben az Európai Parlament EU-szintű, 16 éves minimális korhatárt sürget, és azt is javasolja, hogy tiltsák be a kiskorúak számára az úgynevezett „elkötelezettség-alapú” ajánlórendszereket – vagyis azokat az algoritmusokat, amelyek célja, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsák a felhasználókat.

Ázsia és Óceánia sem marad ki

Malajzia még idén be kívánja tiltani a közösségi médiát a 16 év alattiak számára. A tendencia tehát nem regionális, hanem globális: Európától Óceániáig egyre több kormány lép egyszerre. A vita súlypontja eltolódott. Korábban az volt a kérdés, hogy szükség van-e kötelező életkor-ellenőrzésre. Ma már inkább az a dilemma: hogyan lehet ezt megvalósítani úgy, hogy közben ne sérüljenek a felhasználók személyes adatai.

A biztonságtechnológiai cég, a Privately SA arcalapú életkor-becslési rendszert fejlesztett ki, amely a felhasználó saját eszközén működik. A cég szerint 2025-ben több mint ötmillió ellenőrzést végeztek el ezzel a technológiával, és Ausztráliában a tíz legnagyobb közösségimédia-platform közül három már alkalmazza is. A vállalat vezérigazgatója, Deepak Tewari szerint a kérdés ma már nem az, hogy „kell-e életkort ellenőrizni”, hanem az, hogy „hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy a magánszféra ne sérüljön”. Egy felmérés szerint a felnőttek mindössze 13%-a bízik abban, hogy az online platformok megfelelően védik a biometrikus adatokat (például az arcképet). Ugyanakkor 39% elfogadhatónak tartaná az arcalapú életkorbecslést, ha az teljes mértékben a felhasználó saját készülékén történik, és az adatok nem kerülnek külső szerverre.

Mi áll a háttérben?

A szigorítások mögött elsősorban gyermekvédelmi érvek állnak. A döntéshozók szerint a túlzott közösségimédia-használat:

• növeli a szorongást és a depresszió kockázatát,
• rontja a koncentrációt és a tanulmányi teljesítményt,
• függőséget alakíthat ki,
• és káros vagy nem életkoruknak megfelelő tartalmakhoz juttathatja a fiatalokat.

Ugyanakkor az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy a túl szigorú szabályozás kijátszható lehet, illetve adatvédelmi problémákat vethet fel.

Fordulóponthoz érkezett a világ?

A közösségi média korlátozása már nem elszigetelt kezdeményezés, hanem globális trend. Több kontinensen, különböző politikai rendszerekben és kultúrákban is hasonló következtetésre jutnak: a gyerekek online jelenlétét szigorúbban kell szabályozni. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a technológia, a jogalkotás és az adatvédelem képes lesz-e egyensúlyt teremteni a védelem és a szabadság között.

FORRÁS

(Nethuszár)