Trump 25%-os vámokkal fenyegeti az Iránnal kereskedő országokat

Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy minden olyan ország, amely Iránnal üzletel, 25 százalékos vámmal néz szembe az Egyesült Államokkal folytatott teljes kereskedelme után. Ez az átfogó gazdasági intézkedés azonnali választ váltott ki Kínából, és több hetes csúcsra hajtotta a globális olajárakat.

„Azonnali hatállyal minden olyan ország, amely az Iráni Iszlám Köztársasággal üzletel, 25%-os vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott bármilyen és minden üzleti tevékenység után. Ez a rendelkezés végleges és megfellebbezhetetlen” – írta Trump a Truth Socialon. A bejelentés olyan időszakban érkezett, amikor Irán az elmúlt évtizedek legsúlyosabb kormányellenes tüntetéseivel küzd, és emberi jogi szervezetek több száz halálesetről számolnak be a tüntetőkkel szembeni kormányzati fellépés kapcsán.

Globális válaszok és piaci hatások

Kína, Irán legnagyobb kereskedelmi partnere és olajexportjának nagyjából 90 százalékának vásárlója, élesen reagált a vámdíj-fenyegetésre. Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő kedden közölte, hogy Peking „határozottan védelmezi jogos jogait és érdekeit”, hozzátéve, hogy „egy vámháborúban nincsenek győztesek”. A pekingi nagykövetség washingtoni szóvivője kijelentette, hogy „Kína határozottan ellenzi bármilyen jogtalan egyoldalú szankciókat és a hosszú karon keresztül gyakorolt joghatóságot, és minden szükséges intézkedést megtesz jogos jogainak és érdekeinek védelme érdekében”. Az olajárak a novemberi szint óta elért legmagasabb értékre emelkedtek: a Brent nyersolaj hordónként 64 dollár felé emelkedett, a West Texas Intermediate pedig 60 dollár közelébe ért. A elemzői becslései szerint az iránháborús zűrzavar körülbelül 3-4 dollár hordónkénti geopolitikai kockázati felárral növelte az olajárakat. Irán további jelentős kereskedelmi partnerei, amelyek potenciális vámkitettséggel szembesülnek, közé tartozik India, Törökország, Irak és az Egyesült Arab Emírségek. A Világbank adatai szerint Irán 2022-ben 147 kereskedelmi partnernek exportált termékeket.

Mérlegelt katonai lehetőségek

A vámemelés bejelentése Trump első konkrét lépése Iránnal szemben a tüntetések elleni erőszakos fellépés miatt, bár a Fehér Ház jelezte, hogy katonai opciók is szóba jöhetnek. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hétfőn kijelentette, hogy „a diplomácia mindig az elnök első számú választása”, de hozzátette, hogy Trump „bizonyította, hogy nem riad vissza a katonai lehetőségek igénybevételétől, ha és amikor szükségesnek tartja”. A Pentagon tisztviselői jelentések szerint tájékoztatták Trumpot a lehetséges válaszlépésekről, köztük a nagy hatótávolságú rakétatámadásokról, kibertámadásokról és pszichológiai hadműveletekről. Trump várhatóan kedden ül össze vezető nemzetbiztonsági tanácsadóival, hogy megvitassák az Iránnal kapcsolatos lehetőségeket, köztük JD Vance alelnökkel, Marco Rubio külügyminiszterrel és a Nemzetbiztonsági Tanács tisztviselőivel.

​A tüntetések harmadik hetébe léptek

A december 28-án az iráni riál összeomlása miatt kezdődött tüntetések mind a 31 tartományra kiterjedtek, és szélesebb körű követelésekké alakultak át, amelyek Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb vezető uralmát kérdőjelezik meg. Az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége jelentése szerint hétfőig legalább 646 ember vesztette életét, köztük 505 tüntető és 113 biztonsági erők tagja, több mint 10 700 embert pedig letartóztattak a tüntetések kezdete óta. Egyes becslések szerint a halálos áldozatok száma jelentősen magasabb lehet, az Iran International arról számolt be, hogy 2000 tüntető veszthette életét január 10. körül egy 48 órás időszakban. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter elismerte, hogy Washingtonnal továbbra is nyitva állnak a kommunikációs csatornák Steve Witkoff, Trump különmegbízottja révén, még akkor is, amikor az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a tüntetésekben való részvétellel.

FORRÁS

(Nethuszár)