Trump másodlagos szankciókkal fenyegeti az iráni olaj vásárlóit

Donald Trump elnök másodlagos szankciókkal fenyegetett meg minden olyan országot vagy szervezetet, amely iráni olajat vagy petrokémiai termékeket vásárol – ez jelentősen fokozhatja a feszültséget Kínával, amely Irán nyersolajexportjának közel kilencven százalékának vásárlója.

Február 4-én Trump elnök aláírta a Nemzetbiztonsági Elnöki Memorandumot (NSPM), amellyel hivatalosan is visszaállította az Irán elleni „maximális nyomásgyakorlás” kampányát. Ennek célja az ország olajexportjának nullára csökkentése és nukleáris programjának lassítása. Ez az újraindítás jelentős eszkalációt jelent a Biden-kormányzat enyhébb szankciópolitikájához képest, amely lehetővé tette, hogy Irán olajbevétele 2020-ban 16 milliárd dollárról 2023-ra mintegy 53 milliárd dollárra emelkedjen.

Maximális nyomásgyakorlási kampány újraindítása

Az újraindított kampány Kína olajfinomító-infrastruktúráját is célba veszi: a Trump-kormányzat szankciókat vezetett be kínai finomítók, tárolóterminálok és az iráni olajkereskedelemben részt vevő szállítási hálózatok ellen. Ezek az intézkedések kifejezetten az iráni nyersolajat szállító „árnyékflotta” tartályhajóit és a kínai független „teáskanna” finomítókat célozzák, amelyek iráni olajat vásárolnak.

Bár Trump nyitottságot mutatott a tárgyalásokra, kijelentve, hogy „nagyon szeretne megállapodást kötni Iránnal”, egyúttal figyelmeztetett is: Irán „nagy veszélyben” lenne, ha a diplomáciai tárgyalások kudarcot vallanának. A Trump-stratégia azonban kihívásokkal is szembesül, mivel a Biden-érában Irán kifinomult szankciókikerülési taktikákat fejlesztett ki, és az iráni olajexport teljes megszüntetése agresszívebb lépéseket igényelne a kínai pénzintézetek ellen.

Kína „teáskanna” finomítóinak hálózata

Kína „teáskanna” finomítói váltak az iráni olaj elsődleges vásárlóivá, és az amerikai szankciók ellenére ezzel Teherán számára az „elsődleges gazdasági mentőövet” biztosítják. Ezek a kis, magántulajdonban lévő finomítók – amelyek elsősorban Kína keleti partján, Santung tartományban találhatók – Irán teljes olajexportjának mintegy 90%-át kezelik. A „teáskanna” becenév arra utal, hogy ezek a létesítmények jóval kisebbek, mint Kína nagy állami finomítói; becslések szerint mintegy 150 ilyen üzem működik országszerte.

Ezek a finomítók kifinomult kijátszási taktikákat alkalmaznak az olajimportjuk iráni eredetének elrejtésére. Jellemzően átnevezik az iráni nyersolajat ománi, iraki, orosz vagy malajziai olajként; a tranzakciókat kínai renminbiben bonyolítják kisebb, pénzintézeteken – például a Bank of Kunlunon – keresztül, és egy „árnyékflotta” tartályhajóira támaszkodnak, amelyek kikapcsolják a transzpondereiket, hogy elkerüljék a felderítést.

A Trump-adminisztráció elkezdte célba venni ezt a hálózatot: 2025 márciusában szankcionálták a Shandong Shouguang Luqing Petrochemical vállalatot, áprilisban pedig a Shandong Shengxing Chemical céget. Ez volt az első közvetlen fellépés a kínai „teáskanna” finomítók ellen. Ennek ellenére Kína iráni nyersolajimportja 60%-kal, napi 1,43 millió hordóra ugrott 2025 februárjában, bár egyes finomítók a legutóbbi szankciók után állítólag felfüggesztették tevékenységüket.

Árnyékflotta – a szankciók kijátszásának ismert fegyvere

Irán „árnyékflottája” egy hatalmas, öregedő tankhajókból álló hálózatot foglal magában, amely olajat szállít Kínába, miközben megkerüli a nemzetközi szankciókat. Ez a flotta, amely mára több száz hajót számlál, kifinomult megtévesztési taktikákat alkalmaz – ideértve az AIS-transzponder manipulációját („eltűnés a radarról”), hajóról hajóra történő átrakodásokat nemzetközi vizeken, hamisított rakomány-nyilvántartásokat, valamint összetett tulajdonosi struktúrákat, amelyeket gyakran olyan országokban jegyeznek be, mint Hongkong, Panama vagy San Marino. A hajók gyakran változtatják nevüket, zászlójukat és dokumentációjukat, hogy elrejtsék eredetüket és tevékenységüket.

Ennek a műveletnek a mérete jelentős: az amerikai pénzügyminisztérium 2023 óta 232 olyan hajót azonosított, amelyek elősegítik az iráni nyersolaj exportját – ezek közül jelenleg 163 szankció alatt áll. Ezek a hajók elsősorban malajziai vizeken hajtanak végre hajóról hajóra történő átrakodásokat, hogy malajziai eredetigazolást szerezzenek, mielőtt Kínába indulnának tovább.

Annak ellenére, hogy a Trump-adminisztráció fokozta a szankciókat e flotta ellen – több tucat hajó és üzemeltetőjük feketelistára helyezésével –, az iráni olaj továbbra is áramlik Kínába ezen az árnyékhálózaton keresztül, milliárdos bevételt generálva, amely Irán katonai és proxy tevékenységeit támogatja a Közel-Keleten.

FORRÁSOK: Treasury, Kharon, Kpler, Iran Int., State Gov, White House, Radio Free Europe

(Nethuszár)