Ukrajna: kényszeralkudozás a bombák árnyékában

Kijev hajlandó lenne befagyasztani a frontvonalat a jelenlegi pozíciókon egy tűzszünet érdekében, de nem akar lemondani az általa ellenőrzött donyecki területekről – írja a brit The Daily Telegraph.

Ukrajna elfogadhatná egy tűzszünet megkötését, és – de facto – átengedné az Oroszország által már elfoglalt területeket, egy Európa által támogatott béketerv részeként. Volodimir Zelenszkij arra kérte az európai vezetőket, hogy utasítsanak el minden Donald Trump által javasolt megállapodást, amelyben Ukrajna további területekről mondana le, de jelezte: Oroszországnak – legalábbis ideiglenesen – engedhetnék, hogy megtartson bizonyos, általa elfoglalt területeket – írja a Telegraph.

Ez a frontvonal jelenlegi állapotának befagyasztását és az oroszok által megszállt luhanszki, donyecki, zaporizzsjai, herszoni és krími területek feletti de facto ellenőrzés átengedését jelentené. Kijev kompromisszumkészségét még Trump és Vlagyimir Putyin pénteki alaszkai tárgyalásai előtt jelezték.

„A terv csak a hadseregek jelenlegi pozícióihoz igazodhat”

– mondta egy nyugati tisztviselő, aki intenzív diplomáciai hétvégéről beszélt Kijev és szövetségesei között.

Elfogadhatatlan forgatókönyv Ukrajna és Európa számára

Az európaiak fő aggodalma egy állítólag Moszkva által támogatott béketerv volt, amely a délkelet-ukrajnai frontvonalak befagyasztását tartalmazta volna, ha Kijev beleegyezett volna a még ellenőrzése alatt álló donyecki és luhanszki területekről való kivonulásba. Egy ilyen megállapodás azt jelentette volna, hogy Ukrajna felad egy erősen védett vonalat és több, erődítménnyé alakított várost.

Ukrajna és Európa attól tart, hogy egy ilyen engedmény Oroszországot új támadások indítására ösztönözné, miután újracsoportosítja erőit. Európai diplomaták szerint Putyin háborús céljaiban nem történt érdemi változás: továbbra is az a célja, hogy megdöntse az Ukrajnában működő nyugatbarát kormányt, és Moszkva-barát vezetést ültessen a helyére. Oroszország továbbra is „Kijev teljes kapitulációjára” törekszik, beleértve az EU- és NATO-csatlakozási kilátások lezárását és az ország demilitarizálását – áll a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War jelentésében.

Hétfő este Zelenszkij elnök is kijelentette, hogy semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország a háború befejezésére készülne, a közelgő béketárgyalások ellenére.

„Épp ellenkezőleg, úgy mozgatják csapataikat és erőiket, hogy új offenzív hadműveleteket indítsanak”

– mondta, az ukrán hírszerzés jelentésére hivatkozva.

Ukrajna szilárd garanciákat akar

Bár úgy tűnik, hogy hajlandó lenne lemondani bizonyos területekről, Ukrajna kijelentette: csak olyan békemegállapodást fogad el, amely szilárd biztonsági garanciákat nyújt – fegyverszállítások és a NATO-csatlakozás felé vezető út formájában – írja a Telegraph. Az európai fővárosok Kijev álláspontját támogatják minden területi cserével kapcsolatban. Az Európai Bizottság, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Finnország vezetőinek közös nyilatkozata szerint:

„A jelenlegi érintkezési vonalnak kell kiindulópontnak lennie a tárgyalások során.”

Az európai vezetők szerdán Trumpal tárgyalnak, hogy ismertessék vele álláspontjukat. A folytatás kiszámíthatatlan. Hétfőn az amerikai elnök kijelentette, hogy megpróbál majd visszaszerezni bizonyos ukrán területeket a Putyinnal tartott alaszkai találkozó során.

„Lesznek bizonyos cserék, bizonyos területi változtatások”

– mondta Trump, hozzátéve:

„Oroszország Ukrajna jelentős részét megszállta. Megpróbálunk visszaszerezni valamennyit ezekből a területekből Ukrajnának.”

Zelenszkij mozgástere

Európai tisztviselők szerint Zelenszkijnek van némi mozgástere, mivel egyre több választó lenne hajlandó elfogadni területi engedményeket a háború lezárása érdekében. De nem bármilyen területet. Kijev nem engedheti át Donyeck teljes régióját, mert az lehetővé tenné az orosz erők számára, hogy megkerüljék azokat az erődítményeket, amelyeket a 2014-es donbászi háború után építettek. Az ukrán elnöknek jogi megoldást is találnia kellene, mivel az ország alkotmánya tiltja a területek átengedését országos népszavazás nélkül.

Zelenszkij korábban elismerte, hogy hadseregének jelenleg nincs meg a képessége az orosz ellenőrzés alatt lévő területek visszaszerzésére, de utalt rá: egy megállapodást követően Kijev diplomáciai eszközökkel próbálhatná visszaszerezni azokat. Jelenleg Oroszország Ukrajna területének mintegy 20%-át tartja megszállás alatt.

FORRÁS: HotNews

(Nethuszár)