Vance szerint az indiai-pakisztáni háború „nem az USA dolga”

Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván beavatkozni az India és Pakisztán között egyre élesedő konfliktusba, hangsúlyozva, hogy ezek a feszültségek „alapvetően nem a mi dolgunk”, ugyanakkor továbbra is ösztönzi a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti diplomáciai enyhülést.

Vance nem beavatkozási álláspontja

Egy televíziós interjúban JD Vance világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem próbálhat diktálni sem Indiának, sem Pakisztánnak. Elmondta: „Nem fogunk beavatkozni egy olyan háborúba, amely nem a mi ügyünk, és semmi közünk ahhoz, hogy képesek legyünk irányítani azt.” Ezt a határozott álláspontot közvetlenül azután fogalmazta meg, hogy India elindította a Sindoor hadműveletet, amelynek célja a Pakisztánban és a pakisztáni megszállás alatt álló Kasmírban működő, „terrorizmus támogatására szolgáló” infrastruktúra megsemmisítése volt. Az alelnök megnyilvánulásai összhangban állnak a Trump-kormányzat külpolitikájával, amely ugyan kívánja csökkenteni a feszültségeket, de tisztában van az Egyesült Államok befolyásának korlátaival a regionális konfliktusokban. Vance kijelentését követően Pakisztán rakéta- és dróntámadásokat indított indiai katonai létesítmények ellen, ám India légvédelmi rendszerei – köztük az S-400-as rakétavédelmi rendszer – sikeresen elhárították a támadásokat.

A közelmúltbeli India–Pakisztán feszültségek

A legújabb eszkaláció a legjelentősebb katonai összecsapás az 1971-es háború óta, és közvetlenül egy halálos terrortámadást követően robbant ki Indiában, Pahalgamban. Ezt követően India elindította a Sindoor hadműveletet, amelynek célpontjai a Pakisztánban és a pakisztáni megszállás alatt álló Kasmírban található, terrorizmus támogatására szolgáló infrastruktúrák voltak. Pakisztán válaszul rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre indiai katonai létesítmények ellen, ám azokat India fejlett légvédelmi rendszerei sikeresen semlegesítették. Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elismerte India régóta hangoztatott aggodalmát, miszerint Pakisztán továbbra is terrorista csoportokat támogat, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent a térség számára. Az amerikai kormányzat nyilatkozata alátámasztja Vance alelnök állásfoglalását, miszerint bár az Egyesült Államok reméli a feszültségek enyhülését, nem kívánja befolyásolni egyik fél katonai döntéseit sem a regionális konfliktusban.

Amerikai diplomáciai megközelítés

A közvetlen beavatkozást ugyan elutasítja, de az Egyesült Államok továbbra is fenntartja diplomáciai kapcsolatát mindkét országgal, amelyet Marco Rubio külügyminiszter közvetít. Rubio külön-külön tárgyalt India és Pakisztán vezetőivel, ösztönözve a párbeszédet és a jobb kommunikációt. Az amerikai Külügyminisztérium részvétét fejezte ki a közelmúltbeli támadások áldozatai iránt, miközben megismételte aggodalmait Pakisztán terrorizmus támogatásával kapcsolatban. Bár az Egyesült Államok távol tartja magát a konfliktustól, Vance hangsúlyozta, hogy a kormányzat „továbbra is diplomáciai csatornákon keresztül kívánja rendezni ezt az ügyet”. Ez az álláspont tükrözi a Trump-kormányzat külpolitikai prioritásait, amelyek elsősorban az amerikai érdekeikre összpontosítanak, miközben igyekeznek minimalizálni a részvételt olyan regionális konfliktusokban, amelyek nem közvetlenül érintik az Egyesült Államok biztonságát. Vance nyilatkozatai egyértelműen elvetik Pakisztán katonai támogatását a jelenlegi konfliktusban.

Nukleáris eszkalációval kapcsolatos aggodalmak

Vance alelnök elismerte, hogy a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti konfliktus súlyos következményekkel járhat, ugyanakkor óvatos optimizmusának adott hangot, hogy a helyzet nem fog tovább romlani. „Reméljük és elvárjuk, hogy a helyzet nem fajul szélesebb regionális háborúvá, és – Isten ne adja – nukleáris konfliktussá” – mondta Vance. A Trump-adminisztráció folyamatosan figyelemmel kíséri a két nukleáris hatalom közötti fejleményeket, és bár a be nem avatkozási politika továbbra is érvényben van, Vance kijelentései azt sugallják, hogy az Egyesült Államok nem hagyja figyelmen kívül a nukleáris eszkaláció kockázatát. Az alelnök nyilatkozatai tükrözik azt a kényes egyensúlyt, amelyet az Egyesült Államok próbál fenntartani: távolságot tartva a közvetlen beavatkozástól, miközben folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és szem előtt tartja a globális biztonsági következményeket.

FORRÁS: First Post, India Today

(Nethuszár)