Demkó Attila: nem értem, mit lehet tisztelni Oroszországon

Demkó Attilától nem meglepő, hogy meglepőket mond, a Magyarországon népszerű biztonsági szakértő egyébként többször is járt személyesen Ukrajnában a 2014-es donbászi orosz attak óta, így első kézből származó tapasztalatai is vannak, mai Facebook-bejegyzésében viszont egyértelműen leteszi a voksot a nyugati álláspont mellett, többek között kijelenti: nem érti, mit lehet tisztelni Oroszországon.

Igen, ezt mi sem értjük: egy szétalázott, folyton hazudozó, önálló életre képtelen, csak háborúban és zsákmányban gondolkozó államról normális embernek nem lehet túl jó véleménye. Alább Demkó posztja, majd pár kiegészítő gondolat:

„Nézem a kommenteket és kaptam egy-két privát levelet is.

Barátaim, tényleg gondolkodjon el mindenki, ha kötelezően választania kellene, hogy vagy Oroszországban, vagy az USA-ban lakhat, hol lakna? Az USA is sokat romlott, de Oroszország meg beleesett a szakadékba, ez a háború egy perspektíva nélküli országgá tette.

Orosz ismerőseimmel hosszan beszélgettem nem egyszer, hogy látják a jövőt – egy bizonyos szellemi szint felett mindenki reménytelen és depressziós. A „győzelemben” a szakértők hisznek, ha elfoglalt területről beszélünk, de egyébként tudják, ez a háború mindenképpen stratégiai vereség lesz.

Oroszországról kiderült, hogy egyszerre agresszív, brutális és gyenge, tényleg nem értem, ezen mit lehet tisztelni. Ha valaki nem szereti a mai Ukrajnát, át tudom érezni, nincs rajta sok szeretni valónk, de senki ne éljen illúzióban Oroszországról.”

Nos, tény, hogy az USA is sokat romlott, ahogy Nyugat-Európa sem feltétlenül az, ahova anno, az 1990-es felszabadulásunk után annyira vágytunk. Csakhogy ez nem ördögtől való állapot, hanem ez így természetes. Senki sem gondolhatta komolyan, hogy a Nyugat – így kollektíve – majd bezárkózik, leállít mindent, éá változatlan formában marad, amíg mi be nem érjük őket. A Nyugat is változott, sokszor velünk együtt, néhányszor pedig nélkülünk, akadt alkalom, amikor épp ízlésünk ellenére.

A társadalmaknak megvan ez a tulajdonsága, hogy nem merevednek meg, mindig változóban vannak: diktatúrákban ez kevésbé látszik, lassabb is a dinamika, de azért ott sem marad minden úgy, ahogy az első napon teremtette a helyi cézár, a mi szabad világunkban pedig szabadon fejlődött ebbe vagy abba az irányba a társadalom, ami ráadásul nem egységes közeget jelent. Másképp fejlődött a munkásosztály, másképp a középosztály, másképp az elit – nem vagyunk egyformák, és ez így a helyes, ettől szép a világ.

Azonban a Nyugatnak még mindig megvan az az előnye, hogy a debilizmusából felébredve változtasson saját helyzetén, míg Oroszország helyzete nagyon is jól mutatja, hogy milyen világrendre számíthatnánk tőlük: jön a nagy, kedves Putyin vezető, és amit ő mond, az van. A társdadalom legfelsőbb szintjeitől a legalsóbbig – mindenhol az van, amit Putyin mond. És, ha Putyin téved, akkor mindenki megszívja, és kötelezően megszívja, mert reklamálni tilos. A reklamáció ugyanis azt jelenti, hogy Putyin tévedett, ha tévedett, akkor szüksége van szakértői tanácsra, hogy máskor ne fordulhasson elő, ha szüksége van tanácsra, akkor nem egyedüli cár – és a kígyó itt a farkába harapott. Ezért vagyunk és leszünk előnyben mi, a Nyugat, mert minden bajunkkal együtt még mindig megvan az képességünk, hogy kompromisszumok nyomán lépjünk előre, és ne hullákon gázoljunk át egy szebb jövő reményéért.

FORRÁS: Demkó Attila Facebook-oldala

(Nethuszár)