Denácifikáció: gátat szakítottak ruszkik a felszabadítás jegyében

Megsemmisült a Nova Kahovka gát Ukrajna Herszon régiójának orosz ellenőrzés alatt álló részein. A gát az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigetet és a szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporozsjei atomerőművet látja el vízzel. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a gát lerombolásával, miközben Ukrajna megpróbálja evakuálni az embereket az árvíz által veszélyeztettet területekről.

Jelenleg abban sem lehetünk biztosak, hogy mi volt az oka a gát megsemmisülésének: az orosz média arról számol be, hogy a gátat több rakétavető-találat érte, az állításukból sokat levon az a tény, amit a The New York Times írt meg, a magyar médiában pedig a KARD Facebook-csatorna szúrta ki elsőként: nevezetesen, a gát keleti felén, ahol a vezérlőpult is található, az oroszok rendezkedtek be, akik előbb lecsökkentették a vízszintet, majd a sokévi átlag felé emelték, ami önmagában is elég a katasztrófa bekövetkeztéhez, de adjuk át s zót inkább a KARD-nak, idézet posztjukból:

„Ha a Twitteren terjedő híreknek hihetünk, az oroszok voltak, de nem robbantottak. Az ő oldalukon maradt a duzzasztó vezérlőegysége, és először a szokott szint alá engedték a víztárolón a vízszintet, majd hirtelen zártak, és megemelték. Az itt is mellékelt, a New York Times által közölt diagramon látszik, hogy a szint sokévi értéke 16 méter körül volt, amit októbertől februárig 14 méterre csökkentettek, majd azóta folyamatosan töltöttek 17,5 méterig. Ez önmagában is elég lehet az ilyesmihez, pláne, ha nincs monitorozás és karbantartás, ami a frontvonalban bizony nem lenne egyszerű. Ez persze nem zárja ki, hogy robbanás IS volt.

A közvetlen következmények nyilvánvalóak. a kb. 18 köbkilométernyi (10 Balatonnyi) víz pár óra, egy-két nap alatt le fog folyni a Dnyiprón, 1941 óta nem látott árvizet okozva. Ja igen, utoljára 1941-ben robbantották fel a gátat (ez a fekete-fehér kép), ezres nagyságrendű halálos áldozatot eredményezve. A visszavonuló oroszok, hogy ne jusson német kézre. Herszon megye ukrán kézen levő érintett településein, így Herszon város mélyebben fekvő területein most elrendelték az evakuációt, a nap végére már látjuk, hogy ez mennyire sikerült. Külön kérdés, hogy mi fog történni az oroszok által megszállt oldalon.”

Videók a helyszínről:

This is what the dam of the Nova Kakhovka dam HPP looks like as of 7 am on June 6.#Russia #Ukraine #Kherson https://t.co/1GFQvrMFbA pic.twitter.com/Esvej7exwe

— Getty (@region776) June 6, 2023

Kinek az érdeke?

Ugye a leginkább adekvát kérdés, ami ilyenkor feltehető, hogy kinek állt érdekében tönkretenni a gátat? A válasz soha nem volt egyszerűbb: a ruszkiknak. Azoknak ruszkiknak, akiknek propagandagyáruk már két napja harsogja, hogy megindult az ukrán ellentámadás, így a Dnyeper és a gát keleti oldalán állomásozó orosz rablósereg akár dönthetett úgy is, hogy akkor megállítják az ellenoffenzívát, persze a sajátos orosz módszereikkel. Ha nem is robbantottak, a KARD posztjából nyilvánvaló, hogy szándékosan (az oroszoknál nyugodtan számoljuk bele a tudatlanságot is) növelték addig a vízszintet, amíg a gát átszakadt. Ukrajnának viszont nem igazán fűződne ehhez érdeke: a várható ellentámadás előtt, vagy – nota bene: annak kellős közepén – azzal foglalkozni, hogy emberek ezreit evakuálják nem túl ildomos tennivaló. Arról nem is beszélve, hogy, ha volt olyan tervük, hogy a gáttól délre átékelnek a Dnyeperen, akkor az most bekerül a terepszínű kukába.

Ha nagyon hidegen nézzük a kérdést, akkor azt kell mondanunk, hogy orosz szempontból ez egy sikeres akció volt – hiszen az ő szemszögükből már megindult az az ukrán ellentámadás, amitől annyira tartanak, a Nova Kahovka gátjának felrobbantásával, tönkretételével pedig – tetszik nekünk, vagy sem, az más kérdés – jelentősen tudják lassítani, szabotálni az ukrán katonai terveket.

Néhány adat a Nova Kahovka-i nagy gátról

A Kahovka-gát egy hatalmas mesterséges tó, a Dnyeper menti víztározók hálózatának utolsó része. Az 1950-es évek óta látja el ivó- és öntözővízzel Ukrajna déli régióit – Herszont és Zaporozsjét. A tározótól kkinduló 400 kilométeres csatorna táplálja az oroszok által megszállt Krímet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, Ukrajna elkezdte elvezetni a vizet a csatornából, így a félsziget víz nélkül maradt. b2022 nyarán Oroszország kezdte elvezetni a vizet a tározóból a Krím ellátásának céljáéból.

Brian Koons, a Svéd Agrártudományi Egyetem geográfusa szerint, aki Dél-Ukrajnában tanult mezőgazdaságot, a tározóra azért van szükség, hogy az ország déli részén lévő száraz mezőgazdasági területeket vízzel láthassa el. A gátból kilépő csatornahálózat mintegy 200.000 hektárnyi területet öntöz, amelyen napraforgót, gabonát és zöldséget termesztenek. „Ez nagyon fontos a helyiek számára” – mondja Koons.

Hubert Chanson professzor, a Queenslandi Egyetem Építőmérnöki Karának professzora arra számít, hogy az orosz fennhatóság alatt álló dél-ukrajnai Kahovka-gát megsérült vízáradat miatt az emberek megfulladhatnak, és lelassíthatja a katonai akciót az alsó folyásirányban – írja a The Guardian.

Zelenski „orosz terroristákat” vádol a gát „lerombolásával”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „orosz terroristákat” tette felelőssé a Nova Kahovka-gát „megsemmisítéséért”. A Twitteren azt írta:

„A Kahovka vízerőmű gátjának lerombolása csak megerősíti az egész világ számára, hogy ki kell űzni őket Ukrajna minden szegletéből. Még egy métert sem szabad rájuk hagyni, mert minden métert terrorra használnak. Összehívtam a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot”.

Evakuálást és az elektromos készülékek kikapcsolását sürgeti az ukrán nemzeti rendőrség – írja a The Guardian. A vízszint emelkedésével az ukrán hatóságok felszólítottak mindenkit a „veszélyzónában”, hogy kapcsoljanak ki minden elektromos készüléket, vigyenek magukkal dokumentumokat és alapvető holmikat, és gondoskodjanak a „szeretettekről és háziállatokat tartó társaságról” – jegyzi meg a CNN is.

Felhasznált források: G4Media, HotNews, KARD, CNN, The Guardian, Twitter, TASS, Lenta, NEXTA, AGERPRES

(Nethuszár)