Európa pesszimista, belefáradt a háborúba és retteg Donald Trumptól

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által több országra kiterjedő felmérésre alapozott tanulmány szerint kontinensünk lakossága megfáradt, Ukrajna győzelmét illetően pesszimista, alig 10 százalék gondolja úgy, hogy Ukrajna győzhet, és kontinensünk lakónak többsége kockázatként tekint a bevándorlókra.

A tanulmány szerzői, Ivan Krastev és Mark Leonard szerint a vélemények ilyetén változása összefügg az ukrán ellentámadás kudarcával (a tanulmány eredeti szövegében „lassúnak” nevezik), az amerikai politika megváltozásának lehetőségéből fakadó aggodalommal (az Ukrajnának nyújtott támogatás blokkolása a Kongresszusban), illetve amiatt, hogy Donald Trump megválasztása hatással lehet a háborús erőfeszítésekre.

Krastev és Leonard ugyanakkor kitérnek arra is, mit kell(ene) tenniük az európai vezetőknek, hogy továbbra is fenntartsák az Ukrajna iránti támogatást a lakosság körében. Mindenekelőtt egy olyan narratívával kell előállniuk – írják a szerzők –, amely a „realitásokban gyökerezik”, és amely különbséget tesz egy „kialkudott béke”, illetve „egy orosz feltételek alapján létrejövő béke” között – az igazi kihívás tehát a béke jelentésének meghatározása. Tapintható az európai félelem Donald Trump győzelmével kapcsolatban is, ami „kevésbé valószínűvé” teszi Ukrajna győzelmének lehetőségét. Egy ilyen politikai mezőben a béke fogalmának meghatározása „kritikus harcmezővé” válik, amennyiben pedig az európai vezetők továbbra is támogatni akarják Ukrajnát, akkor a lakossági támogatás megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az EU vezetői olyan narratívát dolgozzanak ki, amelyek nem tűnnek irreálisnak egy szkeptikus közönség szemében.

Az alábbi lehetőségek közül melyikkel végződik majd a háború Ön szerint:

A dokumentumot a teljes körű orosz invázió második évfordulója előtt publikálták az ECFR honlapján, ebből pedig elég világosan kiolvasható: a 12 országból megkérdezettek válaszai alapján „kompromisszumos egyezség” hozza majd el a háború végét, még a romániai válaszadók 50 százaléka szerint is a háború lezárásának érdekében Ukrajnának meg kellene egyeznie Oroszországgal, ami azért érdekes változás, mert Románia mindeddig teljes mellszélességgel támogatta az ukránok szabadságharcát.

Mit kellene tennie Európának?

Három országban (Svédország, Portugália, Lengyelország) továbbra népszerű az a vélemény, hogy támogatni kell Ukrajnát területeinek visszaszerzésében (50%, 48% és 47%). Öt országban, köztük Magyarországon (64%), Görö9gországban (59%), Olaszországban (52%), Romániában (50%) és Ausztriában (49%) világosan kirajzolódik a vélemény, miszerint nyomást kell gyakorolni Kijevre, hogy elfogadjon egy megállapodást. A többi országban a közvélemény megosztott ebben a kérdésben: Franciaország polgárainak 35 százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajnának folytatni kell a harcokat, míg 30 százalékuk egy megállapodáshoz vezető alkut támogat. Németországban az olló még inkább kinyílik, ha ez a kérdés kerül szóba: a válaszadók 32 százaléka támogatja a további harcokat, míg 41 százalékuk a megállapodást tartja célravezetőnek, Hollandia polgárainak 37 százaléka támogatná a háború folytatását, míg 37 százalékuk megegyezés-párti, Spanyolországban pedig 35 százalék a háború folytatása mellett van, míg 33 százalék szintén az alkuval lezárt háború pártján áll.

A kapott válaszok alapján számolt európai átlag szerint kontinensünk lakosságának legalább negyvenegy százaléka azt várja az illetékesektől, hogy gyakoroljanak nyomást Kijevre annak érdekében, hogy a háborúnak legyen vége, akár annak árán is, hogy Ukrajnának kompromisszumokat kellejen kötnie. Ugyanakkor felhívnám az olvasó figyelmét arra is, hogy jelentős azoknak az aránya (10 százalék feletti), akik egyik megoldás mellett sem teszik le voksukat – jó kérdés, hogy ők vajon mit szeretnének…

Meghökkentő adatsor: az ukrán menekültek, mint kockázat

Elgondolkodtatónak nevezhetjük azokat a válaszokat is, amelyek a „Ön szerint kockázatot jelentenek az ön országára nézve az ukránok?” kérdésre születtek. Lengyelország itt kimagaslóan vezeti az „igen” válaszok arányát. Igen, arról a Lengyelországról beszélünk, amelyik Ukrajna legerősebb, leglelkesebb támogatójának számított, és az a Lengyelország amely a háború elől menekülő ukrán menekültek millióit fogadta be – a lengyel válaszadók negyven százaléka (!!!) szerint kockázatot jelentenek országára nézve az ukránok, és mindössze 28 százalékuk gondolja úgy, hogy ez inkább lehetőség, semmint veszély. A lista másik végén Svédország található, ahol a válaszadók mindössze 10 százaléka gondol kockázatként az ukránokra, és több mint 50 százalékuk pedig lehetőségként. Itt is szembesülnünk kell azzal, hogy miközben a román politikai elit az oroszpárti és szélsőjobboldalai AUR-t és csatolt szervét, Sosoacat leszámítva teljesen egységes az Ukrajnának nyújtandó román segítség kérdésében, addig a lakosság messze nem ennyire határozott: 35 százalékuk kockázatként értékeli az ukrán népet, míg alig 13 százalék gondolja úgy, hogy lehetőség rejlik bennük. Az európai átlagot tekintve inkább közömbösek a polgárok, többségük a sem egyik, sem másik kategóriát jelölte meg válaszként.

 

Kockázatosnak ítéljük a közel-keleti migránsokat

A 12 megkérdezett ország polgárainak többsége viszont kockázatokat lát a közel-keleti régióból érkező bevándorlásban, érdekes, hogy az afrikai régió kockázati besorolása alacsonyabb a polgárok mentális térképén, ez vélhetően összefüggésben lehet az iszlám megítélésével is.

Európa lakosságát pedig továbbra is az orosz–ukrán háború foglalkoztatja jobban, annak hatásaitól tart leginkább, bár a világ jövőjét veszélyeztető fenyegetésre rákérdezve a gázai háború már tíz százaléknyi polgár szerint említésre érdemes kockázat, míg az izraeli önvédelmi háború személyes életükre, vagy épp Európára gyakorolt hatását alig öt százaléknyian gondolják relevánsnak.

A háborúkról: nem nyomaszt minket, de mégis

Fura eredményt szültek az ukrajnai és a gázai háború hatását vizsgáló kérdésre adott válaszok. Míg a saját országra, Európára, vagy épp az illető személyes életére gyakorolt hatást tekintve a „minkét háború gyakorol hatást” válaszok nem érték el a többséget, addig a világ jövőt illetően már a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy mindkét háború hatást gyakorol rá. Ami azért is érdekes, mert, ha a világ jövőjére hatással bír a két háború, akkor a saját országára, illetve Európára miért nem? Személy szerint ebben az eredményben látom a legjobban az európai lakosok, a citoyenek szellemi tespedtségét, hanyatlását.

Nyugaton félnek Trumptól, mint a tűztől!

Az európaiak félnek Trump visszatérésétől – akárhogy is nézzük az erre adott válaszokat, kontinensünk lakóinak többsége csalódottságot érezne, ha az amerikaiak ismét megválasztanák Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének. Trump elutasítottsága rekordmagas kontinensünk polgárai körében és érdemes kiemelni, hogy a leginkább Trump-barátként számon tartott Magyarországon is mindössze 28 százalék lenne többé-kevésbé elégedett Trump győzelmével, miközben 32 százalékuk lenne valamilyen mértékben csalódott. A diagram szerint ugyanakkor az is érdekes, hogy mennyire különböznek a kelet-európai, illetve a nyugat-európai mintázatok. A nyugati országok óriási többségben a radikális elutasítás hívei, míg a keleti régió államai, még a leginkább Amerika-barátnak számító Romániát és Lengyelországot is ideértve, sokkal inkább egyfajta „az amerikaiak dolga” attitűdöt vesz fel, ugyanis felénk kiemelten magas a „sem egyik, sem másik” választ megjelölők aránya, miközben egyik szempont sem tud többséget szerezni.

Az mindenesetre tény: ha különböző okokból is, de Európa nem igazán bízik abban, vagyis inkább nem számítanak arra az európai lakosok, hogy Trump elnökké választásával lezárul az ukrajnai háború és eljön a béke a kontinensen, ugyanakkor többen vannak azok, akik egy Kína elleni amerikai offenzívával számolnak, amennyiben Trump lesz az USA elnöke.

Persze, ha az USA magára hagyja Ukrajnát, azaz jelentősen csökkenti, vagy akár teljesen leállítja az ukrán hadsereg számára nyújtandó támogatásokat, akkor fennáll a kérdés: mit kéne tennie Európának ebben a helyzetben. A tanulmány szerzői és a felmérés készítői erre is rákérdeztek, az eredmény, a fentiek tükrében nem meglepő, csak épp elkeserítő. Kontinensünk lakói közül többen vannak, akik szerint Európának is követnie kellene az USA példáját, azaz jelentősen csökkenteni a megtámadott államnak nyújtott támogatást, bár a válaszok lehetőségeiből adódó árnyaltabb kép szerint azért a támogatásokat „növelni”, illetve a „jelenlegi szinten tartani” válaszokat megjelölők EGYÜTTESEN már többen vannak, mint az ellenzők – az európai átlagra vetített adatok szerint. A kép azonban tovább bomlik, ha országokra lebontva is megnézzük az opciókat – érdekes eset Románia, ahol a politikai elit egyöntetűen Ukrajna támogatása mellett foglal állást, de abban az esetben, ha Amerika leállna Ukrajna támogatásával, akkor a románok 44 százaléka szerint országuknak is követnie kéne a példát, de Németországban is elég nagy a tábora azoknak, akik ezt az utat tartják követendőnek.

A felmérés eredményeinek egyik külön érdekessége, hogy Európa lakói szerint az uniós, illetve az amerikai politikai rendszer jobban működik, mint a saját országukban – az alábbi eredményekhez külön szociológusi brigád kellene, hogy kibogozzuk, mit is gondol és mit is szeretne az európai polgár… Tán csak nem egy Európai Egyesült Államok igénye fogalmazódik meg a saját országuk rendszereivel szembeni elégedetlenség mögött?

Mindez kicsit ellentétben áll azzal, amit az európai polgárok az EU háborúban játszott szerepéről gondolnak. A kontinens polgárainak többségének véleménye szerint ugyanis az EU negatív szerepet játszott az ukrajnai háborúban, érdekesség, hogy még Lengyelországban is 31 százalék gondolja ezt így, miközben az EU pozitív szerepét kiemelők az összes válaszadó 34 százalékát teszik ki.

Főbb tanulságok:

• egyre nagyobb a pesszimizmus az európaiak körében, ami a háborút illeti, átlagban pedig az európaiak tíz százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajna győzhet, míg kétszer annyian hisznek Oroszország győzelmében (ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekik is drukkolnak!)
• Sokan gondolják úgy, hogy az ukrajnai háború egzisztenciális kérdés Európa számára, jól látszik ez abból is, hogy a gázai háborút alig öt százaléknyian tartják veszélyesnek, míg az ukrajnai háború kockázati megítélése harminc százalék körüli.
• Az európaiak többsége elkeserítőnek tartja Donald Trump elnökként való visszatérését (56%)
• Létezőnek tekinthető az a félelem, miszerint Donald Trump elnökké választása negatív hatást gyakorol a háború menetére és csökkenti egy ukrán győzelem valószínűségét.
• Az európaiak 41 százaléka gondolja úgy, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, de legalábbis fenn kell tartani a jelenlegi szintet, ugyanakkor az európaiak egyharmada (33%) van azon a véleményen, hogy Európának követnie kell az USA példáját és korlátoznia kell a támogatásokat, amennyiben Washington is ezt teszi.
• Az európaiak többsége zavart, nincsenek egyértelmű válaszai a minket körülvevő világ válságaira, ugyanakkor jobban bízik az uniós intézményekben, illetve az Unió politikai rendszerében, mint saját országának intézményeiben. Mivel erről a kérdésről nem láttunk országokra lebontott adatsort, így csak tippelni tudunk, hogy egyes kelet-európai államok, mint például Románia lakói inkább bíznak Brüsszelben, mint Bukarestben – ha ezek aránya elég nagy, akkor az a teljes mintán belül is torzítást eredményez.

A felmérést a Datapraxis és a YouGov készítette 12 országban, összesen 17.023 felnőtt (18 év feletti) polgár megkérdezésével.

Felhasznált irodalom: Wars and elections: How European leaders can maintain public support for Ukraine; European Council on Foreign Relations, elérhető ITT

Fordította és kiegészítette:

Felcser V. Örs

(Nethuszár)