Euruszijá: két hír az orosz titkosszolgálat európai beavatkozásairól + KOMMENTÁR

Két hírt hoztam most olvasóinknak az európai politikai-katonai területről. A hírekben szereplő két esemény között nagyjából nyolc év telt el, látszólag összefüggnek, valójában viszont ennél is több: egylényegűek. És mint cseppben a tenger mutatják meg azt, hogy Oroszosság milyen mélyen épült be az európai politikába, de ennél is jobban kirajzolják azt, hogy az Uniót az elmúlt nyolc évben vezető brüsszeli elit mennyire töketlen volt, mennyire nem ismerte fel a közelgő veszélyt annak egyértelmű jeleire sem reagált, most pedig itt állunk letolt gatyával és ugyanazoktól várjuk a megoldást, akik maguk is hozzájárultak a probléma megszületéséhez és elsúlyosbításához.

Az egyik friss hír egy 2014-es merénylethez kapcsolódik, ekkor robbant fel a csehországi lőszergyár, a napokban viszont lezárult a nyomozás az ügyben és a cseh hatóságok mindent kétséget kizáróan megállapították, hogy az orosz GRU állt a merénylet mögött. A másik hír pedig egy két évvel ezelőtt kibukott kémügy lezárása. A Bundeswehr tisztje bevallotta, hogy Oroszországnak kémkedett, ráadásul önként, miden fizetség nélkül. Nézzük a két hírt, majd jöjjön a KOMMENTÁR

Cseh lőszergyár

A cseh rendőrség lezárta a 2014-ben felrobbant lőszergyár ügyében folytatott nyomozást és bizonyítottnak látja az orosz titkosszolgálat részvételét

„A NCOZ [Szervezett Bűnözés Elleni Országos Központi Hivatal – szerk. megjegyz.] bizonyítottnak tekinti, hogy a két vrběticei raktár felrobbantását az orosz katonai hírszerzés, az Orosz Föderáció Fegyveres Erők Vezérkarának főadminisztrációja, a GRU néven közismert munkatársai hajtották végre, akiknek az indítéka az volt, hogy megakadályozzák a fegyverek és lőszerek szállítását azokra a területekre, ahol az orosz hadsereg folytatta hadműveleteit. [Az orosz hadsereg már 2014-ben hadműveleteket hajtott végre Ukrajnában – a Krím félsziget elfoglalása, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok révén keltett polgárháborús cselekménynek – szerk. megjegyz.] Az orosz katonai hírszerzésnek megvoltak az eszközei a robbantások kivitelezéséhez, beleértve az Oroszországból erre a célra Csehországba beutazó, majd azonnal visszautazó személyeket is, emellett részletes információkkal rendelkeztek a tárolt lőszerekről, azok mozgásáról, és a megrendelőkről. A Szervezett Bűnözés Elleni Országos Központi Hivatal megállapításai szerint az elkövetők a 29155-ös egység tagjai voltak, amelyek célja a GRU 161. speciális célú szakemberképző központja keretében külföldön végrehajtandó elterelő műveletek kivitelezése.” (FORRÁS: ITT)

Vallott a német tiszt: kémkedett az oroszoknak

Tavaly augusztus 9-én tartóztatták le a német Bundeswehr egyik tisztjét azzal a váddal, hogy Oroszországnak kémkedett. A dolog azért is érdekes, mert a DW információi szerint a tiszt nem kért semmiféle ellenszolgáltatást, pénzt sem kapott az információk átadásáért cserébe. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy tettét az a félelem motiválta, hogy az ukrajnai háború nukleáris háborúvá eszkalálódhat, majd reagált az ellenne felhozott vádakra is, mondván azok „nagyjából helytállóak”. A tiszt egyébként az AfD szélsőjobboldali német párt tagja…

„Elmondta, hogy a Tik-Tokon követett egy, az Alternatíva Németországnak (AfD) szélsőjobboldali párthoz kötődő oroszbarát influencert, bár nem volt biztos benne, hogy melyik tartalomról van szó. Elmondása szerint aggódott családja biztonságáért egy lehetséges atomtámadás miatt. A tiszt ezért felvette a kapcsolatot az orosz hatóságokkal, hogy tájékozódjon arról, „mikor fog kitörni”. [az atomháború – szerk. megjegyz.] A rendőr hozzátette, hogy megbánta tettét, és akkor rossz lelkiállapotban volt. A kapitányi beosztásban szolgálatot teljesítő férfi a Bundeswehr felszerelési, technológiai és szolgálati egységében dolgozott Koblenzben. A létesítmény feladata a német fegyveres erők felszerelése, valamint új felszerelések és technológia fejlesztése, tesztelése és beszerzése. Az orosz hatóságokkal való együttműködésének megkezdésével nagyjából egy időben az AfD-hez is tagfelvételi kérelmet nyújtott be. A bíróság szerint kérelmét 2023 júliusában engedélyezték.” (FORRÁS: ITT)

KOMMENTÁR: A két hír látszólag egymástól független, ugyanakkor nagyon is összefügg, mivel minden takarás és giccses-színpadias eurókrácia helyett a maga pőre valóságában villantja fel azt a tényt, hogy Európa és az Európai Unió mennyire kiszolgáltatott – és mennyire kiszolgáltatottá tették azok, akik eddig irányították. A cseh lőszergyár esetéből pedig minden európai tagállamnak tanulnia kéne. Az oroszok ugyan azért robbantották fel, mert így akarták gátolni, hogy fegyverhez, lőszerhez jussanak azok, akiket Moszkva épp „felszabadítani” kíván. Esetleg „nácitlanítani”. A terrorcselekmény 2014-ben történt, amikor még messze voltunk az ukrajnai háború ma tapasztalt teljes körűvé történt kiszélesítésétől, de közvetve bizonyíték arra nézve is, hogy a Kreml már jó előre számolt a totális háborúval és igyekezett a potenciális támogatói hálózatokat megbénítani.

Az is igaz, hogy korántsem biztos, hogy csak az ukrajnai színtér játszott ebben szerepet: Putyin akkoriban Grúzia irányába sem lehetett teljesen nyugodt, Afrikában már zajlottak a Wagner által irányított katonai puccsok és fegyveres összetűzések, ahogy Szíriában is, ahol az Asszad-rezsimet támogatva Amerikával és Törökországgal nézett farkasszemet. Azaz, annyi hadszíntéren volt jelen Moszkva, hogy egy lőszerraktár kiiktatása az ellenségnek tekintett Nyugat frontvonalai mögött igazán jól jött nekik.

Tanulság?

Sosem tudjuk, hogy Moszkva kiben és mikor fedezi fel az ellenséget. Ma még lehet azon töprengeni, hogy az „ukránok provokáltak”, de könnyen lehet, hogy Moszkva következő nácitlanítandó ellenfele a szomszédunk, barátunk lesz, vagy épp mi magunk. És ekkor, vagyis még ezelőtt, amikor a Kreml már tudja, hogy ki lesz az új ellenség, de a célpont még nem, nos, akkor minden, országunkon belüli lőszer- és fegyvergyár célponttá válik. Romániában ezen érdemes alaposan elgondolkozni, hiszen nemcsak felpörgette az ország a fegyvergyártását, hanem rendesen exportálja is azokat Ukrajnába.

A kérdés inkább az:

miként akar az Európai Unió globális játékossá válni, amikor arra sem képes, hogy megelőzze a területére történő beszivárgást, illetve arra sem képes, hogy egy ilyen terrorcselkény után hathatósan visszavágjon?

A németországi eset pedig egy másik szempontra hívja fel figyelmünket, bár ez is szorosan kapcsolódik az előzőkben tárgyaltakhoz. Az AfD szerencsétlen tagját és a Bundeswehr tisztjét az mozgatta hazájának elárulásában és az oroszok támogatásában, hogy félt a nukleáris eszkalációtól. Még egyszer mondom: egy katonáról beszélünk! Nem lebecsülve a nukleáris eszkaláció veszélyét – hiszen pont itt, a Nethuszáron írtunk arról több alkalommal is, hogy Moszkva előbb-utóbb és valamilyen formában, de beveti az atomfegyvert – érdemes elmerengeni azon, hogy és ha egy katona annyira bepánikolt, hogy egyenesen a bonni orosz konzulátusig futott szenzitív katonai infókkal a hóna alatt, akkor miként és mennyire könnyen paráztatható be az egész lakosság?

A válasz egyszerű és primitív: könnyen és nagyon!

Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a két eset között nagyjából nyolc év telt el. És a csehországi merénylet után nyolc évvel, egy nyílt és totális háború kirobbantása után Oroszország úgy jut kémekhez a rammsteini katonai bázisnak is otthont adó Németországban, hogy még csak különösebb erőfeszítésekbe sem kerül a beszervezésük, hiszen maguktól jelentkeztek a katonatisztek. Azok a katonatisztek, akik ennyire könnyen dőlnek be a Tik-Tokon terjesztett orosz propagandának. Arról a német katonáról beszélünk, aki a NATO-tagjaként minket, Romániában, Magyarországon stb. élőket is meg kellene majd védjen. Csodálkozunk, hogy Trump elvitte volna tőlük a rammsteini katonai bázist? Csodálkozunk, hogy Amerikának tele a töke a vén kontinens impotenciájával?

Mindezekkel viszont valamit kezdenünk kell, illetve kellett volna, ugyanis már késő. Választási évben vagyunk, az Európai Unió vezetése távozik, új garnitúra érkezik majd júniustól, akiknek zöme lehet, hogy a régiekből fog állni, de a demokratikus bürokrácia annyira belassítja az intézkedések végrehajtását, hogy az EU döntéshozatali szervei gyakorlatilag nyitott könyvként és béna kacsaként állnak minden ellenfelünk előtt.

Innen kéne visszajönni, ráadásul rekordgyorsan…

Felcser V. Örs

A hírek kiszúrásért és a linkekért köszönet illeti a KARD blogot!

(Nethuszár)