Így vitázott a magyar parlament a háborúról

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés hétfői ülése. Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a tárcavezető, akinek szavaira reagálva az ellenzéki frakciók is a béke mellett foglaltak állást, de úgy értékelték, ennek feltétele, hogy Oroszország kivonul Ukrajnából.

Miniszter: csak békével lehet emberéleteket menteni

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni. Kiemelte: „mi itt a szomszédból (…) világosan látjuk”, hogy ez a háború csak szenvedést hoz, ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei, csak vesztesei vannak. Minél tovább tart ez a háború, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb pusztítást fog okozni – fogalmazott.

Azt mondta: a globális többség a béke pártján áll, és Magyarország ennek a globális békepárti többségnek a része. A miniszter kitért arra: miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, hogy minden ukrán menekültnek segíteni tudjanak, addig újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget. Miközben 1247 magyar iskolába és óvodába fogadtak már be Ukrajnából menekült gyerekeket, addig szeptembertől Ukrajnában bezárásra ítélik a magyar kisebbségi iskolákat, elveszik az anyanyelven történő érettségizés és egyetemi felvételi lehetőségét, az egyetemektől elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét – mondta.

Közölte: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kárpátaljai magyaroknak. Felszólalása végén Szijjártó Péter arra kérte a képviselőket, hogy váljanak a globális békepárti többség részévé, és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Jobbik: merjék kimondani, hogy „ruszkik, haza!”

Lukács László György (Jobbik) rögzítette, minden jószándékú ember békére törekszik, ha a szomszédban háború zajlik. Közölte azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség elleni visszaélések, jogfosztás miatt tiltakozni kell. Ugyanakkor úgy látta, a magyar kormány nem igazságos békét javasol. Szerinte ugyanis az igazságos béke egyik feltétele az: „Ruszkik, haza!” Nincs tartós béke addig, amíg az orosz csapatok ukrán területen vannak – mondta.

Hozzátette: aki nem igazságos békét akar, az a „akasztófák, november 4-e békéjét” akarja. Aki ezt a békét választja, az valójában ki akarja vezetni az európai közösségből az országot – hangoztatta. A jobbikos képviselő azt is javasolta, „merjenek elszakadni Putyintól”, az orosz állásponttól.

LMP: február 24-én a tankok Moszkvából rossz irányba indultak

Ungár Péter (LMP) elmondta, a kárpátaljai magyarság érdekei mellett csak Magyarország tud kiállni, ezért támogatja a kormány vétópolitikáját, akár Ukrajnával szemben is. Szomorúnak nevezte, hogy a kormány folyton Nyugat-Európáról beszél, holott azt kellene megvizsgálnia, mi az álláspontja a kelet-európai, hasonló történelmi traumákat átélt országoknak. Úgy látja, a magyar kormány a V4-es együttműködést feláldozta „Oroszország oltárán”. Amíg mi vagyunk az egyetlenek, akik kibeszélnek a kelet-európai kórusból, addig saját régiónk árulói vagyunk – hangoztatta az LMP-s képviselő.

Azt mondta, a magyar érdek szempontjából egyetlen dolog fontos, hogy február 24-én a tankok Moszkvából rossz irányba indultak. A béke nagyon fontos, de hazugság azt állítani, hogy egyenlő felelőssége van megtámadónak és megtámadottnak. Nincs egyenlő felelősség – nyomatékosította.

Párbeszéd: nincs béke igazságszolgáltatás nélkül

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a külügyminiszter „álbékebeszédet” tartott, az ötvenes években Rákosi elvtárs mondott hasonló beszédeket. Azt tudakolta a minisztertől – aki szerinte sokszor látogatja meg az orosz külügyminisztert –, miért nem szólítja fel kollégáját a háború befejezésére és a kivonulásra. Ha a miniszter valóban békepárti, akkor ezt kellene tennie – mondta.

Szerinte a legnagyobb hazugság azt állítani, hogy Oroszországnak és Ukrajnának azonos a felelőssége. Hiányolta, hogy nem hangzott el, hogy Oroszország az agresszor és Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnös. Közölte, béke akkor lesz, ha Oroszország azonnal kivonul Ukrajnából, és ha az orosz háborús bűnösöket, köztük Putyint nemzetközi bíróság háborús bűnökért elítéli. Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül – jelentette ki Szabó Tímea.

MSZP: fogadja el a Ház az ENSZ békedokumentumát

Harangozó Tamás (MSZP) közölte, pártja a béke pártján áll és szeretné, ha konszenzusos országgyűlési javaslat születne a háborúval kapcsolatban. Ezért a kormánypártiak előterjesztéséhez módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben semmi más nincsen, mint az ENSZ békedokumentuma – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az ENSZ nagy többséggel elfogadott dokumentumában egyebek mellett megerősítették Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, valamint követelték az orosz csapatok kivonását az ukrán területekről. Ha nem ez lesz a határozat szövege, akkor a kormánypártok világossá teszik, hogy „mocskos, pártpolitikai játékot csinálnak tízmilliók meneküléséből, százezrek halálából és több ezer civil áldozatból” – mondta.

Kijelentette: nem elfogadható a magyar kisebbség nyelvhasználatának és oktatási jogainak csorbítása. Jelezte, egy ország mindaddig nem lehet uniós tag, amely kisebbségeivel, köztük a magyarral így bánik. Ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnának le kell mondania területekről – mondta a Mi Hazánk frakcióvezetője a külügyminiszter felszólalására válaszolva hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt; a DK az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban hazaárulással vádolta a kormányoldalt, a KDNP kompromisszumos békéről beszélt, a Fidesz frakcióvezetője pedig rögzítette, hogy a békepárti parlamenti határozat kizárólag a magyar álláspontot tükrözi.

Mi Hazánk: Ukrajnának le kell mondania területekről

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta, ha békét akarunk, akkor véget kell vetni a háborúnak úgy, hogy egyik oldalról sem érkeznek oda fegyverek. Ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának le kell mondania területekről – jelentette ki. Úgy folytatta, a magyarok hozták a legnagyobb áldozatot a 20. században a világbékéért Trianonnal. Amikor a trianoni békediktátumot rákényszerítették Magyarországra, akkor senki, Ukrajna sem emelt szót a magyarokért – mondta. Szerinte a háború az Egyesült Államok és Oroszország ütközéséről szól, nagypolitikai játszma.

Jelezte, a kormánytól azt várják, utasítsa el Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Ha megszavazzák, biztos, hogy nem a béke pártján állnak, mert kiélezik a konfliktust, „ezer kilométerrel nagyobb lesz a kockázat” – magyarázta. Egyetértett azzal, hogy véget kell vetni a kényszersorozásnak Kárpátalján, de szerinte lassan már nem is lesz kit besorozni, mert „etnikai, nemzetiségi tisztogatás zajlik”. Még határozottabb kiállást kért Kárpátaljáért.

DK: a kormány elárulja a magyar érdeket

Arató Gergely (DK) „szélsőségesnek” minősítette a Mi Hazánk hozzászólását, és úgy vélte, Toroczkai László azt mondja ki, amit a Fidesz gondol: az orosz érdekek képviseletét. Hangsúlyozta: minden párt békét akar, de a DK meggyőződése szerint a békét csak úgy lehet elérni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajna területéről. A külügyminisztert arra szólította fel: menjen ki Moszkvába a „barátaihoz” és „intézze el”, hogy az oroszok kivonuljanak Ukrajnából.

Nemzeti érdeknek nevezte Magyarország NATO- és EU-s tagságát, valamint a kárpátaljai magyarság védelmét. A kormányoldalt ugyanakkor azzal vádolta: mindhárom ügyben „hazaárulást” követ el, hiszen gyengíteni akarja a NATO-t és az EU-t, „szégyenletes színjátékot folytat” a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban orosz érdekeket szolgálva, a kárpátaljai magyarok életét pedig politikai érdekei miatt veszélyezteti.

Szerinte a kormány számára ez az egész csak politikai játék: a béke kérdését, a nemzeti érdekeket, a NATO- és európai uniós tagságot, a kárpátaljai magyarok helyzetét csak egy szavazatszerzési lehetőségnek tekinti, amivel elterelheti a figyelmet az ország gondjairól.

KDNP: minden béke kompromisszummal születik

Simicskó István (KDNP) az ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: minden béke valamilyen kompromisszummal születik, de igazságos békét nem nagyon láttak még. „Kompromisszumokkal telit igen, vagy pedig egy totális háború végén egy erőszakkal kikényszerített békediktátumot” – tette hozzá. Hasznosnak és helyesnek nevezte, hogy a kormány humanitárius segítséget nyújt a háború elől menekülőknek. Arra kérte kormányt, hogy mindent tegyen meg a kárpátaljai magyarok biztonsága érdekében.

Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajnából – egy egykor 50 millió lakosú országból – a háború óta közel 18 millióan menekültek el, ebből 6 millióan Oroszország területére. Arra hívta fel a figyelmet: bár egyesek arról beszélnek, hogy „ruszkik haza”, ez egy sokkal bonyolultabb térség és sokkal bonyolultabb viszony, egy testvérháború. A KDNP arra bátorítja a kormányt, és arra kéri a parlamentet is, hogy mindenki a maga területén tegyen a béke érdekében – hangoztatta.

Fidesz: a békepárti határozat a magyar álláspontot tükrözi

Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezetője azt mondta: a magyar Országgyűlés határozata kizárólag a magyar álláspontot tükrözi, a baloldali képviselők viszont teljesen más szemszögből nézik a háború kérdését. A magyar Országgyűlés a magyar álláspontot kell, hogy képviselje, nem fogadhatja el az ENSZ határozatát – hangsúlyozta. Arra szólította fel a baloldali frakciókat: ne akarjanak olyan „nemzetközi dimenziókat behozni” a magyar parlamentbe, amelyek „teljesen kinullázzák” a magyar álláspontot. Rámutatott: Magyarországon kívül senki nem foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal, sem az ENSZ, sem az EU.

Felidézte: a baloldali képviselők voltak azok, akik fegyvereket és katonákat is küldtek volna egy évvel ezelőtt a háborúba, és a gazdasági szankciókat is lelkesen támogatták.

Szijjártó Péter: Magyarország a béke pártján áll és kiáll a kárpátaljai magyarokért

Magyarország a béke pártján áll, kiáll a kárpátaljai magyarokért és nem szállít fegyvereket az ukrajnai háborúba – szögezte le viszonválaszában a külgazdasági és külügyminiszter. Örömtelinek nevezte, hogy néhány ellenzéki párt támogatja a kormányt abban, hogy fellép a kárpátaljai magyarok érdekében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány és a kormánypártok számtalanszor elítélték már a háborút. A miniszter a Ház előtt lévő határozatból is idézett, amellyel ismételten elítélik az orosz katonai agressziót és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre. Azt kérdezte az ellenzéki pártoktól: miért nem tudnak egyszer nemzeti alapon tekinteni valamire? Miért fontos az, hogy egy magyar álláspontról mit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok vagy bárki más? – sorolta kérdéseit.

Ha a kormány ezt nézte volna a döntései során, akkor Magyarország átengedte volna a fegyvereket és maga is fegyvert szállítana Ukrajnába – mondta. A magyar embereket azonban világosan megkérdezték erről a választások előtt, a választók pedig döntöttek – mondta.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)