Létfontosságú stratégiai hozadékot jelent a finnek NATO-csatlakozása

Finnország kedden a NATO 31. tagállamává vált, ami létfontosságú stratégiai hozadékot és kapacitásnövekedést jelent a saját fegyveres erők hiányában a tagországok hadseregére támaszkodó katonai szervezet számára – írta a France Presse az EDNH médiaplatformon kedden megjelent cikkében.

Oroszország „sebezhetőbb”

Finnország felvételével „Oroszország nyugati szárnya sebezhetőbbé válik. A NATO-val közös határa a Jeges-tengertől a Balti-tengerig fog húzódni” – írja a War on the Rocks című szakportál.

Moszkva számára, amely többször is figyelmeztette a NATO-t, hogy ellenzi a bővítést, Finnország csatlakozása azt jelenti, hogy a katonai szervezet kiterjedt Oroszország nyugati kapujáig.

A Finnországgal 1300 kilométeres közös határral rendelkező Oroszország hétfőn közölte, hogy válaszul növelni fogja katonai jelenlétét a nyugati és északnyugati országrészekben.

Több NATO-határt kell őrizni

NATO-tagként Finnország köteles tiszteletben tartani a szövetség szerződésének a kölcsönös védelemre vonatkozó 5. cikkelyét. Az északi ország sokáig nem kívánt belépni a NATO-ba, a csatlakozással azonban nemcsak a szövetségesek szokásos katonai segítségében, hanem a nukleáris elrettentésben is részesül.

Az 5,5 millió lakosú Finnország hadsereg 12.000 hivatásos katonából áll, de évente több mint 20.000 újoncot képez ki, és háború esetén 280.000 harcképes katonára számíthat, valamint további 600.000 tartalékosra, ami Európában kivételes erőt jelent. Helsinki 2026-ig 40 százalékkal növelheti védelmi költségvetését. Az ország 55 darab F–18-as vadászrepülőgépből álló flottával rendelkezik, amelyet F–35-ösökre tervez lecserélni, valamint 200 harckocsival és több mint 700 tüzérségi löveggel. Csatlakozása viszont egy európai megfigyelő szerint „több száz kilométer védendő határt jelent pluszban, ami nem elhanyagolható teher a NATO számára”.

A szövetséges erők

A NATO egyetlen saját katonai felszerelése egy AWACS (Airborne Warning and Control System) légtérellenőrző repülőgépflotta és öt Global Hawk megfigyelő drón.

A tagországok maguk döntik el, mivel járulnak hozzá a NATO fegyveres erejéhez, de az összes ígéretet tett arra, hogy megerősíti Kelet-Európa biztonságát, és több erőt mozgósít. Franciaország például 500 katonát küldött az ukrajnai háború kezdete óta Romániába, ahol már korábban is állomásoztak amerikaiak. A franciákhoz elsősorban hollandok és belgák csatlakoztak.

A decemberi adatok szerint körülbelül 5000 külföldi katona állomásozott Romániában, itt van tehát a szövetséges erők legnagyobb kontingense a NATO délkeleti szárnyán.

Az Észak-atlanti Szövetség 2022-ben kilenc gyakorlatot tartott a Földközi-tenger keleti részétől a Balti-tengerig, Grúziától a Baltikumig – közölte a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS).

A csapatok

A Szövetséges Erők Európai Parancsnoksága (SHAPE) szerint a NATO összesen közel 3,5 millió katonai és polgári alkalmazottra számíthat.

A legtöbb katonával rendelkező három ország az Amerikai Egyesült Államok (1,47 millió aktív katona és 800.000 tartalékos), Törökország (425.000 aktív katona és 200.000 tartalékos) és Franciaország (210.000 aktív katona és 40.000 tartalékos).

A szervezet 2004 óta rendelkezik gyorsreagálású erőkkel: 40.000 katonával a már Európában állomásozó 100.000 amerikai katonán felül. A NATO 300.000 katonára bővítené ezt a létszámot.

Ugyanakkor létrehoztak egy Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erőt (VJTF) is, amely 2-3 nap alatt képes egy 5000 fős szárazföldi dandárt telepíteni

„Megújult egység”

A NATO a háború előtt egzisztenciális problémákkal küzdött, ezért 2020-ban nemzetközi szakértőkből álló csoportot hoztak létre, amelynek feladata a szövetség jövőjének átgondolása volt.

Emmanuel Macron francia elnök 2019 végén az „agyhalott” NATO-ról beszélt. A nyilatkozatot különösen a nemzetközi koalícióval szövetséges kurd milíciák ellen irányuló, 2019. októberi, Északkelet-Szíriában végrehajtott török katonai művelet váltotta ki, amelyet nem jelentettek be előre.

Az ukrajnai orosz invázió azonban „üzemanyagot szolgáltatott a szövetség megújult egysége és a közös biztonság, a válságkezelés és a kollektív védelem iránti elkötelezettsége számára” – mondta februárban Philip Breedlove, az Európában állomásozó amerikai erők korábbi parancsnoka.

A katonai szövetség azóta négyről nyolcra növelte harccsoportjainak számát: Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország mellett most már Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába is telepített harccsoportot.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)