10.000 önkormányzati dolgozó sztrájkol Romániában, leállt az ügyfélfogadás

Romániában szeptember elején hatalmas tiltakozási hullám indult: mintegy 10.000 önkormányzati alkalmazott – kisvárosi és községi polgármesteri hivatalokban dolgozók – léptek sztrájkba, miután a kormány előterjesztette a javaslatot, amely 45%-kal csökkentené a közalkalmazotti helyek számát.

A tiltakozókat Lucian Ciprian Puiu, a Columna-SCOR Szakszervezeti Szövetség elnöke képviseli, aki a G4Media-nak megerősítette: a hivatalnokok ugyan továbbra is jelen vannak a munkahelyükön, de nem dolgoznak a lakossággal. Az ügyfelek csak online vagy postai úton nyújthatják be dokumentumaikat.

„Ez egy augusztus 29. óta tartó, határozatlan idejű tiltakozás. Ez nem egy rövid akció, hanem egy folyamatban lévő mozgalom. Országszerte 10.000 ember írta alá a részvételt, akik ugyan ellátják belső feladataikat, de az ügyfélfogadás szünetel”

– nyilatkozta Puiu.

A szakszervezetek üzenete: a kormány túl messzire megy

A Nemzeti Szolidaritás Szakszervezete (Sindicatul Național Solidaritatea Comunelor și Orașelor din România) közleményében hangsúlyozta: a kormány túlzó, aránytalan és elfogadhatatlan lépéseket akar bevezetni az önkormányzatokban, különösen a kisvárosok és falvak kárára.

„Észrevettük, hogy a kormánykoalíció egyelőre elhalasztotta a döntést az új közigazgatási törvényről. Bár nem ismerjük minden részletét, az már önmagában sokatmondó, hogy a PSD nem tudta elfogadni a kormány által erőltetett javaslatokat. Ez azt mutatja, hogy a miniszterelnök túlzó, aránytalan és elfogadhatatlan intézkedéseket akar rákényszeríteni a helyi közigazgatásra. Ilyen nyomás mellett mi folytatjuk a tiltakozást mindaddig, amíg nem születik méltányos és ésszerű törvény”

– áll a közleményben.

A szakszervezet emlékeztetett: már augusztus 11-én kérték a PSD országos és helyi vezetőit, hogy a törvényt ne sürgősségi kormányzati döntéssel, hanem parlamenti vita után fogadják el.

„A helyi közigazgatás problémái túl komplexek ahhoz, hogy bárdcsapásokkal döntsenek róluk, mintha a hentesnél lennénk, és önkényesen 20, 30 vagy 45%-ot vágjanak le. Ezeket a kérdéseket őszinte elemzés és a parlamenti képviselők munkája révén kell rendezni, akik az egész ország polgárait képviselik”

– fogalmaztak.

Miért akar a kormány létszámleépítést?

A közigazgatási reformcsomag egyelőre elakadt a kormánykoalíción belüli viták miatt, de a javaslatot erősen támogató Ilie Bolojan miniszterelnök világossá tette: a cél az államapparátus kiadásainak csökkentése.

„A helyi közigazgatás óriási kiadási blokkot jelent, több mint 150.000 alkalmazottal – részben a hivatalokban, részben a szociális ellátásban. A személyi kiadások ellenőrzése kulcsfontosságú: ha ezt nem tesszük meg, jövőre visszacsúszunk ugyanabba a helyzetbe, mint az idén” – mondta Bolojan egy sajtótájékoztatón.

A kormányfő szerint az első félévben a személyi kiadások 10%-kal nőttek, miközben a költségvetés alapján 5%-os csökkenést kellett volna elérni. Még az üresen álló álláshelyeket sem törölték.

Bolojan szerint két lehetőség marad:

• vagy csökkentik a kiadásokat a jelenlegi struktúra keretei között,
• vagy pedig adminisztratív átszervezésre kerül sor, amely akár települések megszüntetését is jelentheti, ha azok nem képesek fenntartani működésüket.

Egyre mélyülő konfliktus

A tiltakozások tehát nem egyszerű bérfeszültségről szólnak, hanem az egész romániai közigazgatás jövőjéről. A hivatalnokok szerint a kormány „hentesbárddal” akar rendet vágni, míg a kormányfő azt állítja: ha nem csökkentik a kiadásokat, az ország pénzügyi csőd felé sodródik. Az biztos: ha 10.000 önkormányzati alkalmazott huzamosabb ideig nem fogad ügyfeleket, annak következményeit elsősorban a lakosság fogja megérezni – miközben a vita a politika színpadán folytatódik.

FORRÁS

(Nethuszár)