A férfiak imádják a radikális ordibálást – a nők inkább a józan észt. INSCOP felmérés, avagy tükör a balkáni lélek elé?

A legújabb INSCOP-felmérés (3000 válaszadó, CATI, október 26–november 3., hibahatár ±1,8%) hozta a formáját: a férfiak 44%-a az AUR-ra szavazna, miközben a nőknek „csak” 32%-a.

Ez a különbség már önmagában elmond egy annyit, hogy:

– ki az, aki könnyebben elhiszi, hogy a nemzet megváltása egy sárga pólóba csomagolt ordibálásból áll?

– és ki az, aki inkább szeretné, ha holnap is járna a tömegközlekedés és nem fűtenék fel a Parlamentet Molotov-koktélokkal?

A férfiak: adrenalint kérnek reggelire

A számok alapján a román férfiak 2025-re eljutottak oda, hogy a radikális pártokkal való flört náluk nem politikai preferencia – hanem maszkulin role-play játék: düh, identitáskrízis, „térjünk vissza a régi dicsőséghez”, meg minden, amihez egyébként pálinka és korai kopaszodás dukál. Simán el tudom képzelni, hogy a mintavételi napon száz telefon túlharsogta a háttérben üvöltő „Jos trădătorii!”-szintű kocsmafilozófiát. Ștefureac szociológus ezt diplomatikusan úgy mondja:

„A férfiak radikális diskurzusú pártok felé orientálódnak, reprezentációs válságuk van.”

Barátom, ez a tudományos megfogalmazása annak, hogy: a férfiak dühösek, frusztráltak és szeretnének belerúgni valamibe, lehetőleg a politikai rendszerbe.

A nők: pragmatikusabbak, nyugodtabbak, kevésbé ugranak a tűzre

A női választók mezőnye sokkal kiegyensúlyozottabb: több PSD, több PNL, több USR, és JÓVAL kevesebb szélsőség. Ștefureac szerint:

„A női választók kötődése erősebb a kompetenciához, stabilitáshoz, kiszámíthatósághoz.”

A magyar fordításom: a nők kevésbé hiszik el, hogy a világot olyanok fogják megmenteni, akik közben szétverik a székházat.

Őszintén? Én szívesen élnék egy olyan világban, ahol több nő vezeti az országot – mínusz Sosoacă, mert ő azért továbbra is külön kategória: a politikai színpad metálfrontembere.

AUR: a férfiak első helyen, a nőknek csak a harmadik pohár után

A számok beszélnek:

Férfiak: 44% AUR

Nők: 32% AUR

A férfidüh már-már statisztikai tény, ez egy nemzet szorongásdiagramja. És nem, ez nem „politikai alternatíva”, hanem kollektív terápiás igény: fájdalom, frusztráció, inkompetens állam, pénzügyi szorítás – ebből épül a radikalizmus. A konklúzió? Románia két párhuzamos világban él:

1. A férfiak országában – Düh, radikalizmus, antiestablishment attitűd, nosztalgia és identitáskrízis.
2. A nők országában – Pragmatizmus, politikai higiénia, kompromisszumkészség, józan ész.

És a kettő között ott feszül a mindennapi román valóság: egy ország, amely egyszerre akar stabilitást és forradalmat. Egy ország, ahol a férfiak lángra lobbantanák a rendszert, a nők pedig inkább eloltanák.

És ha választanom kell: adjatok több női vezetőt! Csak Sosoacát NE!

FORRÁS: HotNews

(Nethuszár)