Drasztikus reformokra készül a politika: megszorítások, intézménybezárások, adóemelések körvonalazódnak

A román kormány új gazdasági reformcsomagon dolgozik, amelynek célja a költségvetési hiány leszorítása és az állami rendszer hatékonyabbá tétele. A tervezett intézkedések között szerepel az elavult kormányzati programok megszüntetése, az állami intézményrendszer karcsúsítása, a veszteséges állami vállalatok átalakítása, valamint az adóterhek esetleges növelése. Bár a reformok politikailag kockázatosak, a döntéshozók egyre inkább úgy látják, hogy ezek nélkül nem lehet fenntartható pályára állítani a költségvetést és az állam működését. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a koalíciós tárgyalásokon felmerült főbb javaslatokat.

A nem hatékony kormányzati programok megszüntetése

A kormány évek óta tucatnyi támogatási és beruházási programot működtet, amelyek közül több alig mutat fel kézzelfogható eredményeket. Ide tartozik például a Liviu Dragnea nevéhez fűződő, sokat kritizált „paradicsomprogram”, valamint az önkormányzatokat célzó Anghel Saligny beruházási program is. Ezek az intézkedések évente több milliárd eurós kiadást jelentenek a költségvetés számára, ám egyes esetekben sem gazdasági hasznot, sem társadalmi hatékonyságot nem mutatnak fel – sőt, egyes programok kifejezetten torzítják az adott piacokat. A reformterv célja, hogy a haszontalan vagy káros programokat megszüntessék, és csak azokat tartsák fenn, amelyek valóban hozzájárulnak a gazdaság vagy a közszolgáltatások fejlődéséhez.

Intézmények megszüntetése vagy összevonása

A központi és helyi közigazgatásban jelenleg több ezer intézmény működik, amelyek közül sok inkább a bürokrácia fenntartására, semmint közszolgáltatások nyújtására szolgál. Ezek az intézmények sokszor a pártkáderek elhelyezésének eszközei, és nem ritkán átfedésben működnek egymással. Csak a Kormány Főtitkársága és a Parlament alárendeltségében több tucat hatóság, hivatal és ügynökség található, amelyek megszüntetése vagy összevonása már konkrétan is felmerült. A cél az adminisztráció egyszerűsítése, az átláthatóság növelése és a közpénzek hatékonyabb felhasználása.

Rendrakás az állami vállalatoknál

Romániában több ezer olyan vállalat működik, amelyekben az állam többségi tulajdonosként van jelen. Ezeket jellemzően minisztériumok, polgármesteri hivatalok vagy megyei tanácsok felügyelik. A legtöbb ilyen vállalat hosszú évek óta veszteséges, mivel a pártközeli cégek és magánérdekek elszívják az erőforrásaikat. A reformcsomag részeként egy gyorsan bevezethető értékelési rendszer kidolgozását tervezik, amelynek célja az, hogy az állami cégeknél jelentősen visszaszorítsák a pazarló működést és csökkentsék a kiadásokat. A kormánykoalíció abban bízik, hogy így megszüntethetők a pártérdekekre épülő klientúrahálózatok az állami szektorban.

A tanárok óraszámának növelése, bürokrácia csökkentése mellett

A közoktatásban a tanárhiány egyre súlyosabb problémát jelent, miközben a tanári állomány egy része részmunkaidős, vagy politikai hátszéllel kapott lehetőséget az óradíjas oktatásra. A javasolt reform egyszerre célozza meg a személyzethiány enyhítését és a politikai alapon elhelyezett tanárok kiszorítását. Ennek egyik eszköze a tanárok kötelező óraszámának emelése lenne, amelyet a jelenlegi, sokszor értelmetlen bürokratikus adminisztrációs terhek csökkentése kísérne. A kormány szerint ez a kettős intézkedés nemcsak hatékonyabbá tenné az oktatást, hanem igazságosabbá is.

A helyi személyi kiadások korlátozása a bevételekhez kötötten

A több mint 3.000 község közül sok pénzügyileg instabil, mivel a személyi jellegű kiadásaik – különösen a bérek – meghaladják a saját bevételeiket. A koalíciós tárgyalások egyik kulcstémája, hogy miként lehetne összekötni a helyi önkormányzatok költekezését a tényleges pénzügyi teljesítőképességükkel. Ennek megfelelően a személyi kiadásokra vonatkozó plafont vezetnének be, amely arányban állna a község saját adó- és egyéb bevételeivel. A cél: megfékezni az eladósodást és fegyelmezettebb gazdálkodásra ösztönözni a helyhatóságokat.

Adóemelés: lehetőségként egyre konkrétabban körvonalazódik

Ha a kiadáscsökkentések nem bizonyulnak elegendőnek ahhoz, hogy a költségvetési hiányt a vállalt 7%-os GDP-arányos szintre szorítsák le, a kormány nem zárja ki az adóemelés lehetőségét sem. A legvalószínűbb és leggyorsabb megoldás a forgalmi adó, vagyis az áfa 2–3 százalékpontos növelése lenne, annak ellenére, hogy Nicușor Dan államfő a választási kampányban világosan megígérte: nem emeli a hozzáadottérték-adót. Szóba került még a társasági adó és az osztalékadó emelése is, ám ezt a gazdasági szereplők egyértelműen elutasítják, arra hivatkozva, hogy ezek a lépések a gazdaság lassulásához vezetnének. Alternatív megoldásként egyre többször merül fel az ingatlanadó emelésének lehetősége is, ami szintén érzékenyen érintheti a lakosságot.

A kormány előtt álló döntések sorsfordítóak lehetnek nemcsak az államháztartás, hanem az egész román társadalom szempontjából. A kérdés az, hogy a reformokat sikerül-e úgy végrehajtani, hogy azok valóban szolgálják a közérdeket – és ne váljanak újabb áldozatává a rövid távú politikai érdekeknek.

(Nethuszár)