Elie Wiesel Intézet: a román képviselők egyharmada szélsőjobboldali

„Aki nem tanul a múltból, az arra ítéltetik, hogy megismételje azt.” Ezt a mondatot gyakran idézzük, amikor a történelem sötétebb fejezetei újra fenyegetnek. Most újra időszerű.

Az „Elie Wiesel” Intézet legfrissebb jelentése drámai tükröt tart Románia társadalma és politikai elitje elé: egyharmadnyi parlamenti képviselő szélsőjobboldali értékeket valló pártok tagja, miközben az antiszemitizmus és neolegionárius eszmék egyre bátrabban, egyre nyíltabban jelennek meg – az utcákon, a közösségi médiában, a politikai retorikában és az egyház berkein belül is.

• A román parlamenti képviselők egyharmada szélsőjobboldali értékeket vall
• Antiszemita megnyilvánulások az online térben
• Nyilvános személyek „árulók” vagy „élősködők” listájára kerültek
• Antiszemita üzenetek az online csatornákon
• A Román Ortodox Egyház által kanonizált, légiós szimpátiával rendelkező papok

Politikai radikalizálódás: a szélsőjobb normalizálódása

A jelentés politikai része azt mutatja: 2024 végére a szélsőjobboldali narratíva már nem széljegyzet, hanem parlamenti valóság. A 2024-es elnökválasztás első fordulóját egy független, pro-legionárius, Antonescu- és Putyin-párti jelölt nyerte, a parlamenti mandátumok egyharmadát pedig olyan pártok szerezték meg, amelyek nyíltan szélsőséges ideológiát képviselnek. A retorika sem finomkodik: háborús bűnösök, a két világháború közötti fasiszta vezetők dicsőítése, antiszemita kijelentések hangzanak el a parlamenti pulpitusokról – miközben a társadalmi reakció ijesztően gyenge.

A gyűlölet beszivárog a mindennapokba

A jelentés dokumentálja a gyűlölet fizikai jeleit is. Bukaresttől Siretig és Bákótól Temesvárig terjednek azok a helyszínek, ahol légiós vagy náci szimbólumokat festenek falakra, matricákat ragasztanak villamosokra, vagy épp zsidó temetőket gyaláznak meg. A fővárosi metró falán nyíltan olvasható volt: „Halál a zsidóknak. Heil Hitler.”

2024-ben egy izraeli alkalmazottat egy gyorsétteremben légpuskával fenyegettek meg, miközben rasszista sértéseket vágtak a fejéhez, és a támadó testére tetovált horogkeresztet mutattak neki. Szélsőjobboldali profilú egyének és csoportok rendszeresen fenyegetnek újságírókat vagy emberi jogi aktivistákat. Ugyancsak szembetűnő a légiós szimbólum a Bukarestben található Basarab híd egyik pillérén. Bizonyos grafikai szimbólumokat hazai és nemzetközi weboldalakon is árusítanak, és egyre erőteljesebb a transznacionális terjesztés a légiós mozgalmat dicsőítő anyagok esetében. Ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy rendszerszintű normalizálódás részei, ahol a szimbólumok és a gyűlöletbeszéd egyre kevésbé számít tabunak.

A digitális tér: a gyűlölet új gyorsítópályája

A közösségi média lett a gyűlölet új „temploma”. A jelentés szerint a TikTok vezeti az antiszemita tartalmak megosztási listáját, de a Telegram sem marad le. A legnagyobb követőtábor-növekedést elérő csatornák gyakran oroszbarát, antiszemita és összeesküvés-elméleteket terjesztő tartalmakat osztanak meg – George Soros démonizálása immár szinte kötelező toposz lett ezekben a körökben. Ami még ijesztőbb: a felhasználók reakciói szinte teljesen hiányoznak. Az illegális vagy gyűlöletkeltő tartalmak bejelentése elmarad, a társadalmi immunválasz legyengült. Erőszakra és kiirtásra buzdító üzeneteket osztottak meg különböző online csatornákon. Ezek gyakran szélsőséges médiumok cikkeihez írt kommentek formájában jelennek meg – például a Certitudinea nevű kiadvány esetében, amelynek főszerkesztője a SOS párt parlamenti képviselője lett. A TikTok volt ebben az időszakban a legtöbb antiszemita üzenetet tartalmazó közösségi háló.

A gyűlöletkeltés és megfélemlítés egy másik formája a nyilvános személyekből álló listák közzététele, amelyeken „árulókként”, „élősködőkként” szerepelnek, gyakran rasszista megjelölésekkel, például zsidó vagy roma származásukra utalva. Egy ilyen lista 2024 végén került nyilvánosságra egy Google-táblázat formájában, amit egy rendszeresen illegális tartalmat terjesztő X-fiók népszerűsített. Bár a Google eltávolította a táblázatot, később újra felkerült másik címről.

A parlamenti és elnökválasztások során érezhetően megnőtt a kisebbségek – zsidók, romák, LGBTQ+ közösség, újságírók és kutatók – elleni gyűlölet- és fenyegetés szintje. Újságírói nyomozások mutattak ki kapcsolatokat paramilitáris csoportok és elnökjelöltek (például Călin Georgescu–Horațiu Potra), valamint erőszakra buzdító szélsőjobboldali csoportok (Unitatea 731) között.

Elítélés gyűlöletkeltésért és diszkriminációért

Bár bizonyos platformokra vonatkozik a Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (DSA), ez jelenleg nem akadályozza meg gyűlöletkeltő üzenetek közzétételét, csupán eszközt kínál a felhasználóknak az illegális tartalmak eltávolítására. A román nyelvű online térben továbbra is probléma a felhasználók passzivitása, amikor ilyen tartalmakkal találkoznak. Az alacsony szintű polgári, történelmi és digitális neveltség következtében a bejelentési mechanizmusokat ritkán használják.

Az, hogy a szélsőséges és uszító üzenetek kiléptek a virtuális térből a politikai kommunikáció mindennapi valóságába, végül arra késztette az állami intézményeket, hogy büntetőeljárásokat indítsanak a 31/2002-es sürgősségi rendelet alapján. Egyes ügyek azonban már lezárultak, és 14 személy ellen emeltek vádat. Például először történt meg, hogy több évtizedes panaszok és közéleti felhívások után után nyolc személy ellen vádat emeltek, mert részt vettek egy Codreanu-emlékeseményen és légiós szimbólumokat népszerűsítettek (2024. november, Troița – DN1). A Veghe Patriei nevű szélsőjobboldali blog tulajdonosát elítélték gyűlöletkeltés, rasszista és idegengyűlölő anyagok terjesztése, valamint fasiszta és légiós eszmék propagálása miatt.

Az ortodox egyház szerepe: hallgatás vagy bátorítás?

A Román Ortodox Egyház 2024-ben három, a két világháború közötti időszakban légiós szimpátiát mutató papot kanonizált. A döntés nemcsak hazai, de nemzetközi felháborodást is kiváltott, ám az egyház semmilyen önreflexiót nem tanúsított. A temetési szertartásokon, megemlékezéseken egyre gyakrabban jelennek meg légiós egyenruhák, himnuszok, szimbólumok – és mindez gyakran egyházi köntösbe bújtatva. Egyikük sírjánál évente megemlékezéseket tartanak, amelyeken nem hiányoznak a légiós jelképek sem.

Számos templom és kolostor – mint például a comănești-i Szent István, a Paltin Petru Vodă (Neamț) vagy a bukaresti Szent Illés Gorgani – időszakosan vagy állandó jelleggel kiállítja légiósok vagy háborús bűnösök portréit. A görögkatolikus Marius Vișovan és a nyugdíjas ortodox pap Vasile Gordon évente szertartást tart a spanyolországi Majadahondában a légiós Moța és Marin emlékére. Az eseményt légiós himnuszok kísérik.

A BOR nemzetközi és hazai tiltakozások ellenére is csak homályos vagy etikailag megalapozatlan indoklást adott. A kanonizálás után megnőtt a szélsőjobboldali szervezetek megnyilvánulásainak száma, amelyek a Légiós Mozgalom „keresztény hitet” védő szerepével próbálják rehabilitálni annak emlékét. Ez már nem csak történelmi relativizálás, hanem aktív mitizálása a fasiszta múlt egyes elemeinek.

Állam által elnézett antiszemitizmus

A Botoșani megyei Havârna község önkormányzata fenntartotta döntését, hogy a helyi kultúrház Gică Manole nevét viselje, aki ismert holokauszttagadó és Antonescu-párti volt. A Brăilai megyei múzeum továbbra is idilli narratívában emlékezik meg Nae Ionescuról, a Légiós Mozgalom ideológusáról.

Kolozsvár önkormányzata évek óta nem hajlandó megváltoztatni a háborús bűnös Radu Gyr nevét viselő utca nevét. Visarion Puiu metropolita – akit szintén háborús bűnök miatt ítéltek el – mellszobra köztéren áll és egy vendégház viseli a nevét a putnai kolostorban. Temesváron több utca is szélsőjobboldali vezetőkről van elnevezve.

Az álarcok: „ellenállás” és „szuverenitás”

Az antiszemitizmus ma már nem mindig nyílt. Gyakran jelenik meg álcázott formában: az Izrael–Gáza háború elleni tiltakozásokba burkolva, „anti-globalista” vagy „anti-Soros” retorikaként, vagy éppen „keresztény identitásvédelemként”. Október 9-én – Románia Holokauszt Emléknapján – egy tüntetésen újra elhangzottak az antiszemitizmus klasszikus toposzai: zsidó világuralom, judeo-bolsevizmus, vallási ellenségkép.

Hallgat a többség, dolgozik a kisebbség

A jelentés egyik legfontosabb, de legszomorúbb tanulsága: a civil társadalom, a média és az igazságszolgáltatás sokszor a független oknyomozó újságírókra van utalva. Az ő riportjaik adják az ügyészi nyomozások alapját, az ő munkájuk eredménye a kevés sikeres vádemelés. De ez kevés. Mert ha a társadalom többsége továbbra is hallgat, akkor a radikalizmus egyre hangosabb lesz. És ami ma csak graffiti, holnap már törvény, tananyag vagy fizikai agresszió lehet.

Mi a teendő?

Társadalmi éberség: ne nézzünk félre, ha antiszemita tartalmat látunk – jelentsük, vitassuk, tanítsunk ellene.

Politikai felelősség: ne normalizáljuk a szélsőjobbot. A radikalizmust nem lehet „koalíciós partnerként” megszelídíteni.

Egyházi önvizsgálat: a hit nem lehet a gyűlölet eszköze. A kanonizálás erkölcsi tett – nem pedig botrány.

Oktatás: történelmi, polgári, digitális nevelés – sürgősen.

Ez a jelentés nem csak egy éves összefoglaló, ez maga a vörös riasztás. Hogy még nem késő, de ha nem ébredünk fel – nagyon hamar az lesz.

Felhasznált forrás: G4Media

Az Elie Wiesel Intézet jelentése elérhető ITT

(Nethuszár)