Elmaradt adóreform, gyengülő lej, emelkedő ROBOR – gazdasági hírmix

Az év első három hónapjában a nyers adatok szerint 3,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a 2024 januárja és márciusa közötti időszakhoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A nyers adatok szerinti növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 7,8 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 4,2 százalékos gyarapodása járult hozzá. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 2 százalékkal csökkent. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszertermékek eladása 7,6 százalékkal, az üzemanyagoké 0,9 százalékkal, az élelmiszereké, italoké és dohánytermékeké 0,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Februárhoz képest márciusban a nyers adatok szerint 12,7 százalékkal nőtt, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint azonban 0,3 százalékkal csökkent a román kiskereskedelmi forgalom. Az előző év márciusához viszonyítva az idei harmadik hónapban a nyers adatok szerint 4,9 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 3,4 százalékos növekedést jegyeztek. A fenti adatok a személygépkocsi- és a motorkerékpár-értékesítéseket nem tartalmazzák.

APIA: áprilisban 70 százalékkal esett vissza a teljesen elektromos autók eladása Romániában

Idén áprilisban a múlt év azonos hónapjához képest a forgalomba helyezett új autók száma 24 százalékkal, a teljesen elektronikus személygépkocsik eladása pedig 70 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 2,2 százalékra esett vissza – közölte csütörtökön a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA). Az APIA adatai szerint áprilisban 9910 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami a bejegyzett gépjárművek megközelítőleg 83 százalékát teszi ki. A piaci részesedést tekintve az első helyen a városi terepjárók (SUV) szegmense áll 53,9 százalékos részesedéssel (14,8 százalékos csökkenés 2024 áprilisához képest), ezt a C-osztály (25,7 százalékos részesedés, 36,2 százalékos csökkenés) és a B-osztály (14,1 százalékos részesedés, 22,4 százalékos csökkenés) követi. A forgalomba helyezett benzines autók száma 44,3 százalékkal csökkent 2024 azonos időszakához képest, a piaci részesedésük 24,8 százalékos volt. Dízelüzemű gépkocsikból 26,1 százalékkal kevesebbet helyeztek forgalomba, a piaci részesedésük 9,5 százalékot tett ki. A forgalomba helyezett mild hybrid autók száma 10 százalékkal emelkedett, piaci részesedésük 28,8 százalékot tett ki. A környzetkímélő autók piaci részesedése összesen 54,9 százalékos volt idén áprilisban. A teljesen elektromos autók piaci részesedése a tavaly áprilisi 5,5 százalékról 2,2 százalékra csökkent, míg a plug-in hibrid autóké a tavalyi 3,3 százalékról 5,4 százalékra nőtt. A 100 százalékban elektromos modellek közül a Dacia Spring volt a legkelendőbb az idei első négy hónapban, 1022 darabot értékesítettek belőle, 31,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A második helyen a Tesla Model 3 (175 darab), a harmadikon a Leapmotor T03 (134 darab) állt. A legnépszerűbb plug-in hibridek első négy havi értékesítési listáját a Ford Kuga vezette 199 darabbal, majd a Volkswagen Golf (177 darab) és a Mercedes Benz GLC (130 darab) következett. A külső töltés nélküli hibridek közül Dacia Dusterből 1124 darabot helyeztek forgalomba az első négy hónapban, Toyota Corollából 995-öt, Toyota RAV4-ből 932-t. Az új könnyű haszongépjárművek értékesítése 31,6 százalékkal, a nehéz haszongépjárműveké és az autóbuszoké 33,4 százalékkal esett vissza 2025 negyedik hónapjában 2024 áprilisához képest – közölte az APIA.

Burduja: Románia objektív okokból nem tudja bezárni a széntüzelésű hőerőműveit

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta pénteken a Facebook-oldalán Sebastian Burduja. Az energiaügyi miniszter bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy mandátuma kezdetétől elutasította a széntüzelésű hőerőművek bezárását, amíg nem állnak rendelkezésre új áramtermelési kapacitások. Románia azonban a PNRR-ben vállalta, hogy 2026. január 1-jéig további 1755 MW kapacitású széntüzelésű erőművet zár be. „Több mint egy éve magyarázom az Európai Bizottságnak, hogy objektív okokból ezt nem tehetjük meg. A széntüzelésű erőművek helyettesítésére szánt gáztüzelésű erőművek megépítésére kiírt versenytárgyalások többször eddig sikertelenek voltak, mert a gázturbinák ára az elmúlt két évben robbanásszerűen megugrott” – írta Burduja, aki szerint az EU helyreállítási alapjából kapott támogatások segítik a zöld átállást Romániában, így az ország el tudja érni a kibocsátás csökkentésére irányuló céljait. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 2009 és 2022 között Románia több mint 7000 MW kapacitású szén- és gáztüzelésű erőművet állított le, ‘annyit, mint tíz Cernavodă-reaktor’. Szerinte ez vezetett ahhoz is, hogy Románia áramimportra szorult a fogyasztási csúcsidőszakokban. Burduja úgy vélekedett, hogy a Green Deal „sokkterápiáját” fel kell váltania a Smart Dealnek. „Az Európai Uniónak meg kell hallgatnia a tagállamok és polgáraik hangját, mert ez az ész és a logika hangja” – írta bejegyzésében.

Évi 7,31 százalékra nőtt a három hónapos bankközi hitelkamatláb

A csütörtökön jegyzett évi 7,25 százalékról 7,31 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). A ROBOR értéke legutóbb 2023. január 17-én érte el ezt a szintet. A három hónapos bankközi hitelkamatláb értéke egy évvel ezelőtt évi 6,05 százalék, az év elején 5,92 százalék volt. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 7,31 százalékról 7,45 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 7,30 százalékról 7,46 százalékra ugrott. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,55 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,66 százalék volt.

Három napig tartó gyengülés után erősödött a román deviza, az euró érfolyama 5,1165 lejre csökkent

Pénteken a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,57 banival (0,11 százalékkal) 5,1165 lejre csökkent a csütörtöki 5,1222 lejről. A lej gyengült az amerikai dollárhoz képest, amelynek árfolyama 1,21 banival (0,27 százalékkal) 4,5490 lejre nőtt az előző napi 4,5369 lejről. A svájci frank árfolyama 2,31 banival (0,42 százalékkal) 5,4699 lejre csökkent az előző napi 5,4930 lejről. Az arany grammonkénti ára a csütörtöki 487,0692 lejről 486,4063 lejre csökkent pénteken. Az adóreformhoz törvényre van szükség, amelyet az ügyvivő kormány nem fogadhat el, csak a parlamentben. Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt adóreform megvalósításához törvényerejű jogszabályra van szükség, amelyet csak a parlament fogadhat el, a jelenlegi ügyvivő kormánynak erre nincs hatásköre – jelentette ki kormányzati források szerint Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök. Ugyanezen források szerint a pénzügyminisztérium rövidesen ismerteti a kormánnyal az adóreform kidolgozás alatt álló tervét. Ügyvivő mandátumának átvétele után Cătălin Predoiu kérte Marcel Boloș európai projektekért és beruházásokért felelős minisztertől, valamint a helyreállítási terv gyakorlatba ültetésében illetékes többi tárcavezetőtől, hogy gyorsítsák fel a PNRR újratárgyalásáról az Európai Bizottsággal (EB) folytatott egyeztetéseket. Marcel Boloș jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy az EB képviselőivel tárgyaljon. Az ügyvivő miniszterelnök ugyanakkor kérte a minisztereket, hogy szorosan működjenek együtt az igazságügyi minisztériummal a jogszabálytervezetek kidolgozásában.

(Nethuszár)