Felmérés: a vasgárdisták győznének az első fordulóban, tavaly Lasconi nyert volna

Lassan befejeződik az államelnök-választáson indulni óhajtó jelöltekkel kapcsolatos procedúra, elvileg a keddi napig, azaz holnapig miden óvás, és miden óvást megtárgyaló ülés határideje lejár, ekkor lehetünk majd teljesen biztosak abban, hogy ki indul és ki nem. Az AtlasIntel már el is végzett egy felmérést, amiből kiderül, hogy a vasgárdista jelölt győzne ugyan az első fordulóban, de a másodikra radikálisan átalakul a kép.

A felmérés még azelőtt készült, hogy a BEC, majd az óvásokat követően a CCR is jóváhagyta volna George Simion és Anamaria Gavrila indulását, így a kutatók két különböző forgatókönyvet is figyelembe vettek: akkor, ha a Simion indul és Gavrila lép vissza, illetve ennek ellenkezőjét, Gavrila marad a versenyben és Simion lép vissza. Nos, akár George Simion, akár Anamaria Gavrila lesz majd a vasgárdista-izolacionista tábor részéről az egyetlen jelölt, mindkettőjük megnyeri az államfő-választás első fordulóját.

A Gavrila variáció

Amennyiben Anamaria Gavrila lenne a vasgárdista tábor egyetlen jelöltje, akkor a szavazatok 30,2%-át szerezné meg, Nicuşor Dan lenne a második helyezett a szavaztok 25,3 százalékával, őt követné Crin Antonescu 17,7%-al, majd Victor Ponta 9,2 százalékkal, és Elena Lasconi 3,4 százalékkal. A Gavrila variációban már mérhető támogatással jelenik meg Daniel Funeriu független jelölt is, aki a szavazatok 2,5 százalékát szerezné meg. Georgescu szavazóinak 79,3 százaléka Simionra, míg 5,7 százalékuk Victor Pontára szavazna, egy jó 15 százalékuk pedig még nem döntötte el, illetve távol marad a szavazástól vagy más jelölt közül választ.

 

A második fordulóban

Az AtlasIntel rákérdezett a második forduló néhány lehetséges forgatókönyvére is, az eredmények ebben az esetben már radikális átalakuláson esnek át: gyakorlatilag bárkivel is mérkőzne meg a második körben, Nicuşor Dan lenne a győztes és az új román államfő. Különbségek azonban így is vannak, egyrészt a szavazatkülönbségeket tekintve, másrészt a választani nem tudók aránya kapcsán.

Variációk:

• Nicuşor Dan – George Simion: 42,1 százalék Dant, 35,3% Simiont szavazná meg, míg 22,6 százaléknyi szavazó nem menne el, vagy még nem tudja kit választana, esetleg érvénytelen szavazatot adna le.
• Nicuşor Dan – Anamaria Gavrila: 40,1 százalék Dannak, 31,7 Gavrilanak, míg a választópolgárok 28,3 százaléka nem tudja, nem válaszol, esetleg érvénytelen szavazat leadásában gondolkodik
• Nicuşor Dan – Crin Antonescu: Nicuşor a szavazatok 35,2 százalékra számíthatna, míg Antonescu 25,1-re, a távol maradók, választani nem tudók aránya viszont óriási: a választópolgárok közel negyven százaléka nem tudott dönteni, vagy a távolmaradás, esetleg érvénytelen szavazat leadása mellett döntött.
• Nicusor Dan – Victor Ponta: Dan lazán nyerné a mérkőzést, a szavaztok 43,2 százalékával, míg Ponta mindössze 17,5 százalékot szerezne, a távolmaradók, dönteni nem tudók aránya viszont szintén hatalmas: 39.3 százalék.
• Nicuşor Dan – Elena Lasconi: Dan a szavazatok 41,4 százalékát szerezné meg, míg Lasconi mindössze 5,2-öt kapna, de a távol maradók, dönteni nem tudók, érvénytelen szavazatot leadni óhajtók aránya már több mint a választók fele: 53,4 százalékuk ugyanis egyáltalán nem tudná mit csináljon ebben a helyzetben.

Az elmaradt második forduló és a népszerűségi mutatók:

Az AtlasIntel arra is rákérdezett, hogy a végül elmaradt második fordulóban kire szavaztak volna a polgárok? A válaszadók 40,1 százaléka Elena Lasconira, míg 39,4 százalékuk Georgescura adta volna voksát, 16,4 százalékuk érvénytelen szavazatot adott volna le, míg 4,2% nem tudott válaszolni a kérdésre.

Az AtlasIntel felmérésnek másik érdekessége, hogy nemcsak a közelgő államelnök-választáshoz kapcsoló kérdéseket tett fel a polgároknak, hanem megpróbálta a közhangulat bemutatásra szolgáló válaszokat is begyűjteni. Így derül ki, hogy a lakosság többsége támogatja Ilie Bolojan ügyvivő államfő munkásságát, viszont a kormány teljesítményével a polgárok több mint fele elégedetlen, Marcel Ciolacu kormányfővel pedig a lakosság majd’ 70 százaléka nincs megelégedve. A politikusi népszerűségi versenyt egyértelműen Bolojan nyeri, ami aggasztó, hogy utána a sorban csak izolacionista politikusok következnek, szintén beszédes, hogy Klaus Iohannis elutasítottsága olyan magas (83%), mint Diana Sosoacaé (85%).

Ki volt Románia legjobb államfője

szintén egy olyan kérdés, amiből kiolvasható: milyen profilú elnökre vágyik az ország. Érdekesség, hogy Traian Băsescu államfő után az alig két hónapja ügyvivő elnökséget ellátó Ilie Bolojan a második legnépszerűbb politikus ezen a listán, Klaus Iohannis pedig még Iliescut is alulmúlja.

A felmérés március 13–15. között készült, 2381 személy megkérdezésével, a hibahatár +/- 2%, a megbízhatóság 95%.

KONTEXTUS: Mielőtt olvasóink messzemenő következtetéseket vonnának le a fenti adatokból, szeretném leszögezni: korai még végleges erősorrendről beszélni. A képet jelentősen befolyásolhatja az is, hogy végül melyik szuverenista jelölt marad állva, és, amint a távol maradók, dönteni nem tudók magas árányából látjuk, ez lesz az a választás, amikor a kampány és a szervezeti háttér majd extra sokat nyom a latban. Míg Anamaria Gavrila pártjának, a POT-nak nincsenek alapszervezetei, így aligha tudja saját szavazóit célzottan felkeresni, addig az AUR-nak minden szükséges logisztikája megvan ahhoz, hogy szavazóit elvigye a választás napján az urnák elé. Gavrila azonban ugyanezt nem tudja megoldani Simion és az AUR segítsége nélkül – az AUR-ban pedig már vannak emiatt problémák, a társalapító Claudiu Tarziu lázad, Becali parlamenti képviselőjük pedig ki is lépett a pártból. Beszédes az is, hogy gyakorlatilag minden forgatókönyv azzal számol, hogy Nicuşor Dan egyrészt bejut a második fordulóba, másrészt meg is nyeri azt. Az tényleg valószínű, hogy megynerné, amennyien a második fordulóba jutna, de kérdés, hogy ez sikerül-e neki. Az ő 25,3 és az Antonescu 17,7 százaléka közötti különbség csak első látásra tűnik soknak. Dan ugyanazzal a problémával szembesül: nincsen párt, nincsen szervezeti háttér mögötte, bár az is igaz, hogy mind az USR, mind a PNL egy részére számíthat – ha nem is nyilvánosan, de logisztikai támogatásban mindenképp bízhat. Azonban ne feledjük, Antonescu mögött ott áll három párt – az a három párt, amelyik a kormánykoalíciót alkotja, három olyan párt, amelyik régóta, a kezdetektől jelen van a román politikai mezőnyben, mindenhol van alapszervezetük, mindenhol van olyan emberük, aki a helyi, lokális kampányokat, mozgósítási feladatokat képes elvégezni. Ha innen nézzük, akkor Nicuşor nyolc százaléknyi előnye Antonescuhoz képest nem is annyira sok.

A második forduló képei sem túl biztatóak: igaz ugyan, hogy a szuverenista jelöltekkel szemben, bármelyikük is kerüljön a második fordulóba, Nicuşornak egy jó 7-10 százalékos előnye van, de a távol maradók, az érvénytelen voksot fontolgatók, dönteni nem tudók 22-28 százalékos arány hatalmas tartalékokat is jelent a két szereplőnek. Ez az a választói réteg, amely aztán tovább növekszik abban az esetben, ha Dan már nem valamely veszélyes, izolacionista jelölttel kerül össze a második fordulóra. Egy ilyen esetben a választók legalább negyven százaléka nem menne el szavazni, vagy érvénytelenül szavazna, ami jól mutatja a romániai közhangulatot: ha kell, a román választópolgár megvédi országát és az elnöki intézményt a szélsőségesektől, de ennél többet ne várjanak tőle, gyakorlatilag egyik nyugatos jelölttel sem elégedett.

A Nethuszáron már többször is írtam arról, hogy erős a gyanú, nem azért törölték a tavalyi másodikok fordulót, mert Georgescu győzelmétől féltek, hanem ellenkezőleg: Lasconi állt győzelemre és tőle már tényleg tartottak a szisztém emberei. Az AtlasIntel mintha alátámasztaná ezen gyanúmat, bár a különbség kettejük között jóval hibahatáron belüli. A felmérés összes többi eredménye pedig egyértelműen mutatja: Románia lakosságának többsége egyszerűen megelégelte a jelenlegi politikai osztályt, a kormány elutasítottságánál csak miniszterelnök elutasítottsága magasabb, ez pedig veszélyes időket jósol. Összegezve: a kormánykoalíció jelöltjének esélyeit még nem kéne leírni, ahogy a többi jelölt támogatottsága is jelentősen módosulhat, mert a nagyszámú bizonytalan szavazók miatt ez olyan államelnök-választás lesz, ahol a kampány tényleg sokat számít majd. Ezen a téren előnyben vannak ugyan a koalíció pártjai, de a közhangulat nagyon nem az ő pártjukon van – ezt a rést pedig akár a szuverenisták, akár az orosz propaganda is ki tudja használni, márha a kettő között van lényeges különbség.

Szóval, feleim, forró tavasz elé nézünk!

(Nethuszár)