Felmérés: két Románia csap össze, Simion nem lesz elnök

Újabb felmérés került ki a politikai térbe: az MKOR piackutató cég próbálta megfejteni, hogy a jelöltek közül ki nyerné az első fordulót, és mi történne a második fordulóban. Alapesetben kezdem unni különböző felméréseket, amelyeknek manipulációs céljait már-már leplezni sem óhajtják egyesek, azonban az MKOR kicsit másnak tűnik.

Az MKO egy piackutató cég, amely elsődleges funkciói szerint nem politikai kampányok értékelésével, hanem az üzleti-szociális szférában végzett kutatásaival vált jó nevű szereplővé a hazai környezetben. Bár az izolacionista/Európa-párti diskurzusok mentén végeztek már felmérést, megállapítva, hogy a demokratikus értékek népszerűsége zuhanórepülésben van, egyéb politikai télmájú felméréseikre nem emlékszem a közelmúltból, pártpolitikai kutatásukra pedig abszolút nem. Az eredményeik természetesen egy pillanatképet rögzítenek, amely még jócskán módosulhat az igazán fel sem pörgött kampánygépezetek következményeként, ettől függetlenül van egy módszertanilag ritkaságszámba menő eredményük: nemcsak a teljes lakosság körében mért támogatottságot mutatják, hanem egyfajta visszaosztást is számítanak. Azaz: a másodlagos népszerűségi eredményeket úgy is kiszámolják, hogy a válaszokból kivonják azokat, akik ugyan biztosra ígérik választási részvételüket, de vagy érvénytelen szavazattal élnek, vagy nem árulják el kire voksolnak majd. Ugyancsak erőssége a felmérésnek, hogy értékelhető szociográfiai pillantást nyújt a jelöltek mögött álló szavazóbázisról.

Az elnökjelöltek támogatottsága:

A 2025-ös elnökválasztás első fordulóját tekintve George Simion áll a támogatottsági lista élén. A válaszadók „bruttó” 22,4%-a nyilatkozott úgy, hogy rá szavazna, és ez a pontszám 31,2%-ra nő akkor, ha csak az érvényes szavazatnak tekintett válaszokat számoljuk – azaz: nem számítva a bizonytalanokat, az érvénytelenül szavazókat és a választ megtagadókat. Ezzel a pozícióval ő a favorit az elnökválasztási verseny első fordulójában.

Nicușor Dan 16,2%-ot szerez (újraosztás után: 22,7% ), Crin Antonescu pedig 13,5%-ot (újraosztás után: 18,8%). Victor Ponta követi 12,2%-kal (újraosztás után: 17,1%), Elena Lasconi pedig továbbra is alacsony szinten áll, mindössze 3,8%-kal (újraosztás után:5,3%). Ugyanakkor egyik érték sem jelent biztos többséget: a válaszadók több mint 27%-a negatív vagy bizonytalan álláspontot képvisel: 16,2%-uk bizonytalan, 5,9%-uk üres vagy érvénytelenített szavazólapot dobna az urnába, 5,3%-uk pedig egyáltalán nem szavazna. Ez a választási kontextus azt sugallja, hogy a választások végeredménye nemcsak az első fordulóban elért pontszámoktól függ, hanem attól is, hogy a második fordulóra képesek lesznek-e arra a jelöltek, hogy mozgósítsák a bizonytalan választókat.

A választók majdnem felének nincs preferenciája

Az MKOR felmérésből világosan látszik a román belpolitikai táj bizonytalansága, kiszámíthatatlansága. A kutatás során készített interjúk elején, még azelőtt, hogy ismertessék a jelöltek neveit, a kérdezőbiztosok azt a kérdést tették fel a válaszadónak, hogy „kire szavazna?” A jelöltlista bemutatása NÉLKÜL tehát a válaszadók 45,3 százaléka nem tudott megnevezni valakit, illetve nem válaszolt. Mindez azt jelzi, hogy a választópolgárok közel felének nincs egyértelmű „kedvence”, a spontán válasz hiánya nagy fokú határozatlanságot és a politikai elzárkózás magas szintjét jelzi.

A jelöltek neveinek ismertetése nélküli válaszokban viszont már Nicusor Dan áll az élen 11,9%-kal, őt követi George Simion (9,8%), Crin Antonescu (8,4%) és Victor Ponta (8,3%). Meglepő módon a válaszadók jelentős százaléka (7,6%) jelölte meg Călin Georgescu jelöltet, aki ugyan nem szerepel a hivatalos jelöltlistán, de továbbra is jelen van a választók mentális térképén. Mindebből jól látszik, hogy a jelöltek gyakorlatilag senkit sem tudtak elérni a saját magszavazóikon kívül, a verseny vélhetően a bizonytalanok mozgósításának eredményességén dől el.

Simion veszít a második körben

Bár az 1. körben nagy előnnyel vezet, George Simion a 2. kör összes szimulációjában veszít fő ellenfelével szemben.

Nicușor Dan 35% VS. George Simion 31%

A különbség elsősorban annak köszönhető, hogy Nicușor Dan képes lesz mozgósítani a városi és iskolázott választópolgárokat, de azoknak a szavazatait is besöpri, akik az első fordulóban még bizonytalanok voltak.

A Crin Antonescu 33% VS. Simion 31%

Victor Ponta 30% VS Simion 30%

Elena Lasconi 30% VS Simion 31%

itt Simion győzelme hibahatáron belüli.

Tulajdonképp egyetlen opció sem garantálja az AUR jelöltjének győzelmét. Mindezen forgatókönyvek közös eleme az üres szavazólapok, az érvénytelen szavazatok és a távolmaradásukat ígérők rendkívül magas szintje. A válaszadók 35-45 %-a mondja azt, hogy érvénytelenül szavazna vagy el sem menne szavazni, esetleg bizonytalan. Ez a lopakodó választói bázis döntően megbillentheti az előzetesen várt választási eredményeket.

Két Romániában élünk

Az MKOR tanulmánya éles társadalmi-demográfiai polarizációt tár fel a 2025-ös elnökválasztás fő jelöltjei között. A román választók két külön világra oszlanak, amelyeket a lakóhely, az iskolai végzettség és a társadalmi-gazdasági státusz határoz meg.

George Simion szocio-demográfiai szempontból homogén és kiszámítható támogatói magot tudhat maga mögött. Szavazóinak

• 58%-a vidékről érkezik,
• 50%-a alacsony jövedelmet vall,
• 59%-a általános végzettségű,
• és 44%-uk inaktív.

Támogatóinak domináns motivációja a változásvágy és a rendszerellenes attitűd (32%), amely inkább reaktív, mint proaktív választást tükröz.

Ezzel szemben Nicușor Dan a városi, képzett, átlag feletti jövedelemmel rendelkező választókat vonzza. Szavazóinak

• 72%-a városi területeken él,
• 72%-a közepes vagy magas jövedelemmel rendelkezik,
• 43%-uk felsőfokú végzettségű.

• E választók motivációi a jelölt integritása és személyisége köré összpontosulnak (44%), és a változás vágyának inkább reformista, mint radikális konnotációja van.

Crin Antonescu és Victor Ponta támogatói a városi és vidéki területek közötti egyenletes eloszlással, átlagos jövedelmekkel és átlagos iskolai végzettséggel kiegyensúlyozottabbnak tűnnek. Szavazóik főként a tapasztalatra  és a hozzáértésre hivatkoznak (Ponta esetében 36%, Antonescunál 12%), de profitálnak a klasszikus pártokhoz kötődő hagyományos választói körből is.

Elena Lasconi szavazóinak társadalmi-demográfiai profilja közel áll Nicușor Danéhoz, de támogatottsága visszafogottabb. Támogatói különösen az ideológiai orientációra és az értékekre hivatkoznak (47%), a második fordulóban való jelenléte pedig inkább szimbolikus szavazást válthat ki, mintsem pragmatikust.

Ez a társadalmi-demográfiai polarizáció két választási Romániát tükröz:

• a városi, iskolázott, átlagon felüli jövedelmű, integritásra és stabilitásra orientált,és egy vidéki, alacsony jövedelmű, általános iskolai végzettséggel, amelyet a lázadás és a rendszer iránti bizalmatlanság motivál. Ebben az összefüggésben a 2025-ös elnökválasztás már nem csupán egy demokratikus gyakorlat, hanem a két világ közötti társadalmi és gazdasági törés egyértelmű kifejeződése is.

Kinek a szavazói mennek el?

Az MKOR-tanulmány adatai azt mutatják, hogy a 2025-ös elnökválasztáson a négy fő jelölt támogatói körében magas a választói aktivitás.

• Nicușor Dan támogatóinak 94%-a
• George Simion szavazóinak 87%-a
• Crin Antonescu szavazóinak 86%-a
• Victor Ponta   szavazóinak 85% 

mondja azt, hogy biztosan elmenne szavazni.

A fenti számok alapján bátran levonhatjuk a következtetést, hogy a négy jelölt erősen motivált választói bázisokat tudhat maga mögött, a választási részvétel elszántságának tekintetében közöttük marginális különbségek vannak. Van azonban valami, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: a 2. fordulóra vonatkozó összes forgatókönyv elemzésében a válaszadók 35-45%-a azt mondta, hogy érvénytelenül szavazna, nem menne el, vagy bizonytalan, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a tényleges részvétel alacsonyabb lehet, mint a bejelentett szándék.

A feszült kampány és a felfokozott társadalmi-gazdasági polarizáció közepette ezeknek a bizonytalan szavazóknak a viselkedése döntő jelentőségű lesz a végeredmény szempontjából. A bizonytalan szavazók általában csalódtak a felkínált lehetőségekben, és választási lehetőségüket távolmaradással, érvénytelen szavazatokkal fejezik ki.

Egy polarizált Románia

A román választók 2025-ös társadalmi-demográfiai képe erősen polarizált és széttöredezett tájat mutat. Az MKOR vizsgálati adatai azt mutatják, hogy a fontosabb jelöltek támogatottsága nem egyenletesen oszlik meg a társadalomban, hanem egyértelmű differenciálódási vonalakat követ, úgy mint: jövedelem, iskolai végzettség és lakókörnyezet.

George Simion túlnyomórészt a sebezhető választókat vonzza, a tábort főként alacsony jövedelműek (50%), általános iskolai végzettségűek (59%) és vidéki lakosok (58%) alkotják. Szavazóinak csaknem fele inaktív (44%), támogatásának fő okaként a változás iránti vágyat és a rendszer elleni lázadást említik (32%).

Nicușor Dan választói rétegét a városi polgárok (72%), közepes és magas jövedelműek (72%) és magas iskolai végzettséggel (43%) rendelkezők alkotják. Nicușor Dan támogatásának indokaként elsősorban személyiségét és feddhetetlenségét jelölik meg (44%), szavazói többnyire alkalmazottak (49%) vagy középvezetők (10%).

Victor Pontának sikerül társadalmi-demográfiai szempontból kiegyensúlyozottabb választókat vonzani, némiképp nagyobb támogatottsággal bír a városi területeken (67%), valamint az átlagos jövedelműek (56%) és középfokú végzettségűek (42%) körében. Szavazói elsősorban hozzáértése és tapasztalata miatt választják (36%).

Az MKOR tanulmánya egy összetett és feszült választói tájat vázol fel, amelyben a szavazási szándék nem csupán a politikai preferenciák kifejeződése, hanem a romániai társadalmi-gazdasági törésvonalak hű tükre is. A 2025-ös Electoral Románia kutatás képe szerint Románia ma két országból áll: a vidék és a város, a szegénység és a jólét, az oktatás és a rendszerellenes lázadás között megosztott ország. A leendő elnököt nem kizárólag politikai program alapján választják meg, hanem az egyre inkább látható társadalmi megosztottság értelmezésének függvényében is. A választói részvétel deklaratívan magas, de a jelzett távolmaradások és a szavazatok széttagoltsága továbbra is jelentős kockázati tényező, különösen a második fordulóban okozhat problémát, akár úgy is, hogy a leendő elnök legitimitását kérdőjelezi meg.

FORRÁS: MKOR

(Nethuszár)