Gazdasági hullámvasúton zötyög Románia

A tavasz beköszöntével nem csak a virágok, hanem a pénztárcák is kinyíltak egy kicsit – legalábbis néhány szülő számára. Az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) friss adatai szerint ugyanis márciusban összesen 1,21 milliárd lej vándorolt a gyermeket nevelő családokhoz gyermeknevelési pótlék (közismertebb nevén: gyerekpénz) formájában.

Ez gyermekenként átlagosan 335,42 lejt jelentett, ami egy kisebb legókészletre vagy néhány fagyira elegendő lehet.

Hol lakik a legtöbb „pénzes” gyerek?

A legtöbb apróság, aki részesült ebben a nemes juttatásban, Bukarestben található (egészen pontosan 368.375-en). Úgy tűnik, a főváros nem csak a forgalmi dugókban, hanem a gyereklétszám tekintetében is élen jár. A vidéki „rangsorban” Iași megye büszkélkedhet a második legtöbb kedvezményezettel (202.588), őt követi Suceava (137.586), Konstanca (126.490), Kolozs (125.181) és Bákó (122.834) megye. Ami a „legkevesebb gyerekpénzes” megyéket illeti, itt Tulcea (32.705), Krassó-Szörény (37.357), Kovászna (37.638) és Mehedinți (37.720) állnak a lista végén. Talán ott kevesebb a gyerekzsivaj, de reméljük, a szeretetből nincs hiány!

Érdekes adalék, hogy az átlagos pótlékösszegben is akadnak különbségek. A legbőkezűbbnek Botoșani (343,30 lej), Krassó-Szörény (342,68 lej) és Szilágy (339,55 lej) megyék bizonyultak. Vajon ott a gyerekek könnyebben tudnak lobbizni a szüleiknél egy kis extra zsebpénzért? A jó hír pedig, hogy ez a juttatás alanyi jogon jár minden 18 év alatti (vagy középiskolai tanulmányait végző) fiatalnak. Így a szülők legalább ebben a tekintetben fellélegezhetnek egy kicsit.

De hova tűnt a Gazdasági Növekedés?

Miközben a gyerekek örülhettek a megérkezett „plusz zsebpénznek”, a gazdasági szakértők kissé borúsabban látják a jövőt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis kedden közzétett jelentésében alaposan visszavágta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A korábbi 3,3 százalék helyett most csupán 1,6 százalékos bővüléssel számolnak. Hát, ez nem éppen a dübörgés… Azonban a jövő talán rózsásabb lehet, legalábbis az IMF szerint, 2026-ra ugyanis már 2,8 százalékos növekedést prognosztizálnak. Reméljük, addigra a gazdaság is kap egy kis „turbófeltöltést”. Ami a pénzügyi mérlegünket illeti, a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan a GDP 7,6 százalékát teszi majd ki idén, ami még a korábbi előrejelzésnél is rosszabb. Jövőre ugyan mérséklődés várható (7,4 százalék), de azért ez még mindig nem egy diadalmenet.

Az inflációval kapcsolatban az IMF 4,6 százalékos rátát vár erre az évre, jövőre pedig 3,1 százalékot. Tavaly még 5,6 százalékkal kellett szembenéznünk, szóval legalább ezen a téren van némi javulás. A munkanélküliségi ráta várhatóan stagnál idén (5,4 százalék), majd jövőre enyhe csökkenés várható (5,2 százalék). Reméljük, minél többen találnak majd munkát, hogy a gazdasági „rakéta” végre felszállhasson.

Nem mi vagyunk Európa legjobb tanulói

Az Eurostat adatai sem festenek túl rózsás képet a román költségvetés helyzetéről. Bár az Európai Unióban átlagosan csökkent a GDP-arányos költségvetési hiány, Románia továbbra is a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok között szerepel. Tavaly a hiány a GDP 9,3 százalékát tette ki, ami elég ahhoz, hogy néhány európai ország irigykedve nézzen a mi „sikereinkre”. Érdekesség, hogy míg nálunk a deficit tombol, addig például Dánia, Írország és Ciprus költségvetési többlettel büszkélkedhetett. Talán érdemes lenne tőlük néhány tippet ellesni.

Az államadósságunk is emelkedő tendenciát mutat. A GDP-arányos államadósság elérte az 54,8 százalékot, ami azért nem kevés. Persze, még messze vagyunk a görögországi vagy olaszországi „csúcsoktól”, de azért nem árt odafigyelni a pénzügyeinkre.

Kitört az aranyláz

Ami a pénzpiacot illeti, az arany ára újabb rekordot döntött, egy gramm már 480,8399 lejt kóstál. Ha valaki korábban aranyba fektetett, most valószínűleg elégedetten dörzsöli a tenyerét. A lej az euróval szemben szinte alig mozdult, míg a dollárhoz és a svájci frankhoz képest némi erősödést mutatott. Úgy tűnik, a nemzeti valuta próbálja tartani a lépést a nemzetközi piacon. A ROBOR mutatók enyhe emelkedést mutattak a lej alapú hitelek esetében, ami nem feltétlenül jó hír a hiteltörlesztők számára. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) viszont csökkent, ami talán némi könnyebbséget jelenthet.

A foglakoztatási arányszámaink legalább nem rosszak

Végül, de nem utolsósorban, az Országos Statisztikai Intézet (INS) örömteli hírekkel is szolgált a munkaerőpiacról. Tavaly a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája 63,8 százalék volt, ami 0,8 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Különösen örvendetes, hogy a felsőfokú végzettségűek körében a foglalkoztatási arány elérte a 90 százalékot. Úgy tűnik, a diploma még mindig kifizetődő dolog. Azonban a nemek és a lakóhely szerinti megoszlásban továbbra is vannak különbségek. A férfiak és a városi lakosság körében magasabb a foglalkoztatási arány.

Kivisszük a szenet a divatból

Ami a széntermelést illeti, ott nem túl rózsás a helyzet. Az idei év első két hónapjában a termelés 4,1 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A jövőre vonatkozó előrejelzések sem kecsegtetőek, a termelés várhatóan tovább fog csökkenni az elkövetkező években. Úgy tűnik, a szén lassan kimegy a divatból.

Összességében tehát egy meglehetősen vegyes képet kaptunk a gazdaságról és a társadalomról. A gyerekek örülhetnek a pótléknak, a gazdasági szakértők pedig elemzik a mutatókat, miközben a lej próbálja tartani magát a nemzetközi „ringben”. A jövő pedig, mint mindig, tele van kérdőjelekkel, ezen pedig nem sokat segít a dübörgő választási kampány.

FORRÁS: AGERPRES-összefoglaló

(Nethuszár)