INSCOP-felmérés: hullámzik az RMDSZ, rekordmagas részvétel várható

2024. 05. 28. 13:32:36

A News.ro portál megrendelésére az INSCOP készítette el a választásokhoz kapcsolódó legfrissebb felmérést, amelyből kitűnik, hogy a PSD-PNL (a Binom) nem tudott összeérni, együttesen nincs annyi szavazatuk, amennyit külön-külön kapnának, az RMDSZ pedig kimozdulni látszik a holtpontról és a bejutási küszöb felett van, míg az AUR veszített támogatottságából, Sosoaca pártja már nem jutna be és, ha lassan is, de erősödik a jobboldali szövetség, az ADU.

hirdetés

A helyi tanácsokra vonatkozó szavazási opció szerint a PSD áll az élen, a szavazatok 29 százalékára számíthatnak, szoroson mögött a PNLK 27,9%-al, majd az AUR következik 14,5 százalékkal, mögöttük pedig alig-alig lemaradva az Egységes Jobboldal Szövetség (ADU), akik 12,7 százalékot érnének el.

Európarlamenti adatok: aggodalomra minden ok megvan

Ami viszont komoly aggodalomra adhat okot az RMDSZ kampánystratégiái számára az a választási részvételre vonatkozó adat – eddig is magas volt, de májusra ez ismét emelkedett, a románok immár 62,9 százaléka mondja BIZTOSRA a részvételét!

Az egytől tízig terjedő skálán, ahol az „1” azt jelenti, hogy „biztos nem” vesz részt a szavazáson, míg a 10 azt jelenti, hogy „biztos igen”, azaz biztos elmegy szavazni, a válaszadók által kirajzol kép így néz ki:

A választási részvétel emelkedését jól mutatja a biztos választók, és a pártot választók, de részvételükről nem nyilatkozó szegmensekben mért részvételi hajlandóság is. A biztos pártválasztók és részvételüket biztosra ígérők aránya több mint 51 százalék (51,3%), míg a pártot választani tudó, de részvételüket nem biztosra ígérő, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozó szegmens a lakosság 75 százalékát teszi ki – ez utóbbi irgalmatlanul magas szám, könnyen lehet, hogy az idei összevont választásokon rekordrészvétel születik.

A részvételüket biztosra ígérők körében a pártok erőviszonyai a következőképp alakulnak, zárójelben pedig a pártot választani tudó, de részvételükről nem nyilatkozó szegmens körében mért népszerűségi arány:

PSD-PNL: 44,3% (43,7%)
Alianta Dreapta Unita (ADU): 16,8% (14,1%)
AUR: 15.3% (17,5%)
RMDSZ: 5,8% (6%)
Sosoaca: 4,7 (4,4)

A többi szavazat eloszlik a kisebb indulók között, akik viszont mindannyian messze járnak az öt százalékos európai parlamenti küszöbtől. A fenti számok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a pártok kezdik felemészteni tartalékaikat, tulajdonképp csak az RMDSZ és az AUR számíthat arra, hogy van még olyan polgár, aki őket választja, de nem tudja/nem akar/nem nyilatkozott arról, hogy elmegye-e szavazni egyáltalán.

A pártot választani tudók aránya

Talán ez a legnagyobb szegmens, itt csak azokat számolja a közvélemény-kutató, akik ugyan választanak pártot (van egy biztosnak mondható pártpreferenciájuk), de a szavazáson való részvétel tekintetében nem osztja meg a válaszadókat. Azaz: mindenki, aki tud pártot választani magának ebbe a szegmensbe kerül, függetlenül attól, hogy biztosra ígéri a részvételét, vagy sem, esetleg nem is nyilatkozik erről a kérdésről.

A helyi választások tekintetében az összes megkérdezett 79,9 százaléka nevezett meg pártot vagy politikai szervezetet, mint olyant, akire biztosan szavazni fog (még egyszer: függetlenül attól, hogy elmegy-e szavazni vagy sem) – ezen adatok függvényében a főbb pártok sorrendje a helyhatósági választásokon a következőképp alakulna:

PSD: 29% (március 30.,6%, április28,4%)
PNL: 27,6% (március: 25,6%, április: 26,7%)
AUR: 14,5% (március: 17,4%, április: 14,4%)
ADU: 12,7% (március: 9,8%, április:10,8%)
RMDSZ: 4,8% (március: 4%, április: 5,3%)

Azaz: a PSD viszonylag stabil, a PNL némiképp erősödött, az AUR két hónap alatt jelentősen gyengült, lassú, de stabil erősödést mutat az ADU és hullámzik az RMDSZ, azonban ezzel az adattal óvatosan bánnék, lévén a helyhatósági választásokra vonatkozik, magyar településből elve kevesebb van, mint románból és a vegyes települések, ahonnan azért az RMDSZ komoly mennyiségű szavazatot kaphat, ebben a statisztikában ronthatnak az összképen. Különben is, a 0,5 százaléknyi változás még bőven a hibahatáron belüli érték. Ami viszont aggodalomra adhat okot: ebből az öt százalék környéki állapotból nem tud elmozdulni az RMDSZ, mintha a magyar szavazók nem mozgolódnának annyira, mint a román ajkú választópolgárok. Arról, hogy az európarlamentin mit jelent az RMDSZ számára a magas részvétel ITT ÍRTAM bővebben.