Itt a kormány nagy nyári kaszája

A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) szerdán közölte, hogy köszönik szépen, de nem kérnek a legújabb kormányzati húzásból: tessék szépen visszavonni azt a törvénytervezetet, ami 40 ezer közigazgatási állás kinyírásáról szól.

A sztori szerint Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter bejelentette, hogy a helyi önkormányzatoknál 34 ezer, a központi közigazgatásban további 6 ezer tisztviselői és tanácsosi szék kerül a politikai máglyára. És hogy ez mekkora érvágás? Nos, a 34 ezer önkormányzati poszt a jelenlegi 170 ezernek pontosan az ötöde – vagyis a leginkább alulméretezett szférában a tavalyi 10 százalékos karcsúsítás után most jön a 20 százalékos diéta. A szakszervezetek szerint ez nem reform, hanem adminisztratív amputáció.

Az FNSA szerint mindez nem csak számháború: hosszabb sorok lesznek a hivatalokban, lassabban jön a személyi, nehezebb lesz a szociális juttatásokhoz jutni, és az adók beszedése is döcögni fog – miközben a hivatalban maradtak túlterhelten próbálják majd tartani a frontot, mint egy háborús orvos, akinek kifogyott a kötszere.

Bogdan Șchiopu, az FNSA főnöke egyenesen kijelentette: ez a tervezet köszöni, nem veszi figyelembe a valóságot, és a helyi dolgozók az elcseszett költségvetési politika áldozatai lesznek. Felszólítás is ment a kormánynak: tegyék le a baltát, és kezdjenek valódi párbeszédet a dolgozók képviselőivel.

„Béremelés” román módra: +31 lej, hogy jobban érezzük magunkat

Júniusban 31 lejjel, vagyis egy szerény 0,6%-kal nőtt a nettó átlagbér, így elértük az 5539 lejes csúcsot – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9246 lej lett, ami szintén 0,6%-kal magasabb, tehát majdnem kijön belőle két nagyobb pizzaszelet, ha nem sajnáljuk a feltétet.

A toplistát a koksz- és kőolajipar vezeti 12.656 lejes nettóval, az IT-sek pedig 11.957 lejjel ülnek nyugodtan a babérjaikon. A szomorú lista végén a vendéglátósok (3367 lej) és a ruhagyártásban dolgozók (3442 lej) kullognak, akiknél a béremelés fogalma inkább városi legenda.

Éves összevetésben 7%-kal nőtt az átlagbér, de persze nem mindenhol: a könyvkiadásban +10,7%, a gépjárműgyártásban +10,1%, míg az ingatlanbizniszben sikerült -6%-kal visszacsúszni. A közszféra vegyes képet mutat: az oktatásban -4,2%, a közigazgatásban -0,1%, egészségügy és szociális ellátás – semmi változás.

25 lejes „csomagadó” az EU-n kívülről – mert miért ne?

A pénzügyminisztérium új ötlete: vezessünk be egy 25 lejes átalánydíjat minden EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti csomagra. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezzel évente 1,3 milliárd lej csoroghat be a költségvetésbe.

Az indok? Az EU-t az utóbbi években ellepték a harmadik országból érkező csomagok. Romániában konkrétan 4 év alatt napi 3-4 ezerről 225 ezerre nőtt a számuk. Nazare szerint ez nem csak az online kereskedőket (kb. 40 ezer román vállalkozót) nyomja, de még a környezetet is bántja, ráadásul nő a hamisítványok kockázata.

A csomagadó alól csak azok a harmadik országbeli cégek mentesülnek, amelyek Romániában létesítenek logisztikai központot. A többiek? Fizetnek, mint a katonatiszt.

Bolojan: „Optimalizáljunk költségvetést”, magyarul: vágjunk le mindent, ami mozog

Ilie Bolojan miniszterelnök augusztus 22-ig adott határidőt 36 állami intézménynek, hogy előálljanak saját átszervezési és hatékonyságnövelési terveikkel. A cél: augusztus végére kész legyen a törvénycsomag, ami újrarajzolja az intézményi térképet.

A recept három összetevőből áll:

Működési költségek csökkentése – vagyis kevesebb ember, kevesebb bér.

Bevételek hatékonyabb beszedése – magyarul: ne ússzon el adó.

Beruházások rangsorolása – amit nem lehet megmagyarázni, azt elhalasztjuk.

Bolojan szerint minden intézménynek ki kell számolnia, mennyi ember kell valójában a működéshez, és ki kell szórni az indokolatlan bérpótlékokat. Emellett kötelező a digitalizálás – mert úgy hangzik, mintha 2025-ben ez még mindig egy forradalmi ötlet lenne.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)