Nicușor Dan a titkosszolgálatokat is bevonná a korrupcióellenes küzdelembe

Az új elnök, Nicușor Dan a CSAT júniusra meghirdetett első ülésén terjeszti elő új javaslatát, amely szerint a titkosszolgálatok is aktívan kapcsolódjanak be a nagy volumenű adócsalási ügyek kivizsgálásába.

Ezt az információt maga az államfő erősítette meg kedden reggel: „Komoly problémával küzdünk az államháztartás hiányával és a nagymértékű adócsalással kapcsolatban. Szükséges, hogy az állami intézmények, beleértve a titkosszolgálatokat is, komolyabban foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Napirenden lesz az is, hogy megvizsgáljuk, szükséges-e a Nemzeti Védelmi Stratégia módosítása ebben az értelemben” – nyilatkozta Nicușor Dan. A hétfői B9 csúcstalálkozót követően Vilniusban az államfő ismét megerősítette az erőszakszervezetek bevonásának fontosságát a nagy volumenű adócsalások elleni harcba:

„Tegnap este egyeztettem az ideiglenes miniszterelnökkel, Predoiu úrral, aki jelezte, hogy megvizsgálja, szükséges-e módosítani a Nemzeti Védelmi Stratégiát annak érdekében, hogy több állami erőforrást összpontosítsunk ezen jelenség visszaszorítására”

– foglalta össze az elnök a sajtótájékoztatón.

Az ilyen jellegű kezdeményezések nem ismeretlenek Románia történetében. 2005 februárjában Traian Băsescu elnök hasonló lépést tett: akkor bejelentette, hogy a magas szintű korrupciós bűncselekményeket a legfontosabb nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolják. Ez a téma az ő vezetésével tartott első CSAT-ülésen került először a testület napirendjére. A korrupció ekkor már olyan fenyegetések mellé került, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése vagy a nemzetközi konfliktusok.

„Arra kérjük, hogy az elkövetőket név szerint nevezze meg a hatalom, mert ez segítene nekünk, ahelyett hogy az egész román népet a korrupt nemzet képével illetnénk”

– mondta akkor Băsescu, hangsúlyozva, hogy „Románia nem korrupt ország”.

Azóta azonban a titkosszolgálatok és a bíróságok közötti kapcsolat szabályozása több bonyolult jogi fordulaton ment keresztül. 2020 februárjában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) technikájával, a Legfelsőbb Bíróság nemzetbiztonsági engedélye alapján végzett lehallgatások alkotmányellenesek voltak. Ennek következtében az ilyen úton szerzett bizonyítékokat kizárták a folyamatban lévő bűnügyi eljárásokból – az első jelentős döntés, amely kimondta, hogy a titkosszolgálatokat ki kell vonni a büntetőeljárási nyomozásokból, 2016 márciusában született. Az új elnök tervei tehát – bár jogi és alkotmányos kihívásokkal terheltek – azt jelzik, hogy Romániában ismét napirendre kerülhet a titkosszolgálatok szerepének erőteljesebb bevonása a nagy volumenű adócsalási ügyek felderítésében és megelőzésében.

Forrás: G4Media

(Nethuszár)