Parajdi katasztrófa: hivatalos – a bányavállalat vezetése a hibás

Nyilvánosságra hozta a miniszterelnöki ellenőrző testület (CCPM) azt a jelentését, amely a parajdi sóbánya elárasztása és a bekövetkező természeti katasztrófa kapcsán indított vizsgálat eredményeit tartalmazza.

Nehezen lehetne úgy fogalmazni, hogy bármi meglepetés ért volna: a jelentés szerint elképesztő mulasztások történtek. A bánya vezetése pontosan tudta, hogy a víz betörhet, a bánya elárasztható, és hogy ebből súlyos veszély származik – mégsem tett semmit. Sőt, anyagi lehetőségük is lett volna: éves költségvetésükben már eleve benne voltak a fejlesztésekre szánt összegek, amelyek messze meghaladták a védelmi munkálatokhoz szükséges pénzt. Ennek ellenére semmiféle érdemi intézkedés nem történt.

Összességében a vizsgálat megállapította, hogy a Societatea Națională a Sării SA évek óta rendszerszintű mulasztásokat követett el a Parajdi Sóbánya védelmében: a veszélyeket alábecsülte, a szükséges beruházásokat elmulasztotta, és a hatósági előírásokat többször megszegte. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a sóbánya elárasztása elkerülhetetlenné vált, annak ellenére, hogy a kockázat régóta ismert és kezelhető lett volna. A miniszterelnöki ellenőrző testület egyértelmű következtetésre jutott: a bánya jelenlegi vezetését fel kell menteni – magyarán: azonnal ki kell őket rúgni –, és egyértelműen javasolja a jogi eljárás megindítását is. Hogy ez megtörténik-e, és ha igen, milyen eredménnyel, az ma még nem világos. Az sem, hogy miként maradhatnak továbbra is a bányavállalatnál azok, akik első számú felelősei a tragédia bekövetkezésének. A parajdi sóbánya körüli történetekről, a felelősökről és az elszalasztott lehetőségekről még hosszú ideig fogunk beszélni – és ugyanilyen súlyos kérdés, hogyan lehetne megvédeni és megőrizni az ott élő embereket. Utóbbi komoly, szinte kilátástalan problémának ígérkezik.

Alább olvasható a miniszterelnöki hivatal jelentésének teljes szövege magyar nyelven:

A miniszterelnöki ellenőrző testület („CCPM”) által végzett vizsgálatok nyomán készült összefoglaló jelentés a Societatea Națională a Sării SA (Nemzeti Sóvállalat) és az Administrația Națională „Apele Române” (Nemzeti Vízügyi Igazgatóság) ellenőrzéseiről

A miniszterelnöki ellenőrző testület („CCPM”) a Societatea Națională a Sării SA („SNS SA”) és az Administrația Națională „Apele Române” („ANAR”) szervezeteknél végzett vizsgálatait követően részletes jelentést készített, amely több súlyos hiányosságra és mulasztásra mutat rá. A vizsgálatok legfontosabb megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze.

1. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok szerint a Parajdi Sóbánya földalatti tereinek elárasztása előre látható volt, vagyis nem egy váratlan eseményről, hanem egy régóta fennálló, ismert kockázatról volt szó. Ennek ellenére a sótelep elárasztásának veszélyét, valamint a lelőhely károsodásának lehetőségét a SNS SA vezetése és szakemberei következetesen alábecsülték, és nem tekintették azt közvetlen, azonnali veszélynek.

Ennek következtében a bánya védelmét célzó műszaki és szervezési intézkedések nem tükrözték egy olyan tudatos stratégiának a meglétét, amely a bányavállalat részéről a sótelepek, a földalatti terek és a berendezések hosszú távú megóvását szolgálta volna. A végrehajtott munkálatok inkább rövid távú karbantartási beavatkozásokból és sürgősségi javításokból álltak, amelyek célja legfeljebb az azonnali kárelhárítás volt. Ezek között nem szerepeltek olyan beruházási jellegű védelmi munkálatok, amelyek a bánya hosszú távú biztonságát és fenntartható működését biztosították volna.

2. A 2021 és 2024 közötti költségvetési időszak adatai szerint a SNS SA rendelkezett a szükséges pénzügyi forrásokkal, és a beruházási kiadásai jóváhagyásra kerültek, sőt, a ténylegesen megvalósított beruházások értékét messze meghaladták. Ennek ellenére a vállalat a tervezettnél jóval kevesebb fejlesztést hajtott végre, így a Parajdi Sóbánya kirendeltségen nem valósultak meg azok a rendezési és megerősítési munkák, amelyek a sótelep hosszú távú védelmét szolgálhatták volna.

A megvalósított beruházások szintje nemcsak a rendelkezésre álló forrásoknál volt alacsonyabb, hanem elmaradt a kormányhatározatokban jóváhagyott beruházási kiadások értékétől is.

3. Már 2006-ban, a Parajdi Sóbánya – régi bányák tevékenységének megszüntetési terve alapján, amelyet a SNS SA készített el és 2014-ben újra átdolgozott, meg kellett volna kezdeni a régi bányaterületek vízzáróvá tételét. E feladat célja az volt, hogy csökkentsék a földalatti vízbeszivárgás mértékét, mégpedig hidroizolációs munkálatok és más, a beszivárgó víz mennyiségét korlátozó beavatkozások révén. Ezeket a munkálatokat azonban soha nem hajtották végre, és ennek következtében került sor a földalatti terek elárasztására.

4. A vizsgálat feltárta, hogy a SNS SA 2012 és 2016 között a sótelep védelmét célzóan elvégzett vízügyi és műszaki munkálatokat sem a törvényes előírásoknak megfelelően zárták le. A kivitelezések „belső átvételét” az építési engedélyt kibocsátó közigazgatási hatóság képviselőjének jelenléte nélkül hajtották végre, és hiányzott a projekt tervezőjének hivatalos szakmai állásfoglalása is arról, hogy a kivitelezés megfelel-e az eredeti terveknek. Ezek a hiányosságok ellentétesek voltak a hatályos jogszabályokkal.

Továbbá a munkálatok megkezdése és elvégzése során nem történt meg az értesítés és technikai konzultáció a Maros Megyei Vízügyi Igazgatósággal (SGA Mureș) irányába, holott a vízgazdálkodási engedély szabályai szerint ez kötelező lett volna.

5. A SNS SA nem vette figyelembe egy, a 2022-ben történt események nyomán készített műszaki szakértői jelentés ajánlásait sem. A szakértő által javasolt intézkedések végrehajtása elmaradt, majd 2023-ban a vállalat azokat „nem időszerűnek” minősítette, mondván, hogy a költségek és a várható haszon aránytalan, illetve a javaslatok nem illeszkednek a korábbi hidrotechnikai beavatkozásokhoz.

2024-ben ugyan elismerték ezek szükségességét, ám 2025-re is csupán tervezett, elméleti szinten maradtak, tényleges megvalósítás nélkül.

Noha a 2022-es események, amelyek a szakértői jelentés elkészítéséhez vezettek, nem állnak közvetlen összefüggésben és nem is képezik okát a 2025-ös eseményeknek, a jelentés megállapításait azért rögzítették, hogy bemutassák a SNS SA tipikus működését, döntéshozatali és reagálási módját vészhelyzetek során és azok következményeinek felszámolása után.

6. A 2023 februárjában észlelt földalatti vízbeszivárgás 2024 áprilisában tovább súlyosbodott. Ebben a helyzetben – amikor a régi bányákba jelentősen megnövekedett mennyiségű víz szivárgott be – a SNS SA, a helyi önkormányzati hatóságok, a Román Vízgazdálkodási Nemzeti Igazgatóság területi szervezete (ABA Mureș), valamint a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egyaránt szükségesnek látta egy minisztériumok közötti együttműködés elindítását.

Ennek ellenére nem hívták össze azt a Vízügyi Interminisztériumi Tanácsot, amelyet éppen az ilyen helyzetek kezelésére hozott létre a törvény. Ennek a tanácsnak feladata lett volna a vízkészletek kezelésével és az árvízvédelemmel kapcsolatos prioritások meghatározása, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi források elosztására és mozgósítására vonatkozó javaslatok kidolgozása.

7. A 2024. április 18-án bekövetkezett esemény ismét megerősítette azt a súlyos veszélyt, amelyet a só oldódása és a Korond-patak vizének föld alatti beszivárgása jelentett.

A szakértők ezt a veszélyt visszafordíthatatlan folyamatnak minősítették, amely az egész Parajdi Sóbánya földalatti szerkezetének elárasztásához vezethet – beleértve a régi bányákat, az újabb, mélyebben fekvő szinteket és a földalatti turisztikai bázist is. A 2024 júliusában lezárult műszaki szakértői jelentés több megoldási alternatívát javasolt, amelyekről levelezés indult a SNS SA / Parajdi Sóbánya kirendeltsége és az ABA Mureș / SGA Mureș között.

2025. május 13-án – vagyis mintegy tíz hónappal a szakértői jelentés elkészítése után, és röviddel a 2025. május 5-i eseményt követően – a SNS SA képviselői és egy gazdasági szereplőkből álló társulás szerződést kötöttek „a Korond-patak medréből a Parajdi Sóbánya föld alatti tereibe történő vízbeszivárgás hosszú távú megszüntetését célzó” tervezési és kivitelezési munkálatok elvégzésére.

A szerződéskötés mindössze nyolc nappal azután történt, hogy a víz ismét bejutott a bánya földalatti részeibe (2025. május 5.), és hat nappal azután, hogy a SNS SA parajdi kirendeltsége hivatalosan kérte a riasztási állapot kihirdetését (2025. május 7.). Ilyen körülmények között a szerződésben meghatározott cél – vagyis „a Korond-patak medréből a Parajdi Sóbánya földalatti tereibe történő vízbeszivárgás hosszú távú megszüntetése” – már nem volt reálisan megvalósítható.

8. Az ANAR csak részlegesen és hiányosan végezte el a víz romboló hatásával kapcsolatos kockázatok értékelését. Bár a szervezet elkészítette a szükséges tervezési dokumentumokat, ezek korlátozott és hiányos kockázatelemzésen alapultak. Ez a hiányosság abban nyilvánult meg, hogy az intézkedések megtervezése és a prioritások kijelölése kizárólag az árvízkockázatra – azaz a felszíni víz kiömlésére – összpontosított, ahogyan azt az európai normák meghatározzák. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyták a víz egyéb, romboló hatásait. Nem vették figyelembe, hogy a víz nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is képes elpusztítani gazdasági tevékenységeket, továbbá károsítani a helyi közösségeket és a Maros vízgyűjtő területéhez tartozó ökoszisztémát.

Ennek a szűklátókörű kockázatelemzésnek az lett a következménye, hogy olyan intézkedések kerültek előtérbe, amelyek valójában nem voltak relevánsak a Korond-patak romboló hatásának kezelésében. A patakot ennek nyomán csupán mérsékelt kockázatúnak minősítették, így az ehhez kapcsolódó védelmi intézkedések alacsony prioritást kaptak.

9. A földalatti terek elárasztásának kockázatát – amely a szuffózió (föld alatti üregképződés) és a vízbeszivárgás következtében jelentkezett – mind a hatóságok, mind pedig a kitermelési engedély birtokosa, az SNS SA következetesen alábecsülte. Az e veszély kezelésére hozott intézkedések elégtelenek voltak, és soha nem képezték elemzés tárgyát sem a szakmai, sem a szabályozó hatóságok, vagyis az ANRM / ANRMPSG szintjén. Pedig ez a feladat a területi bányafelügyeleti ellenőrzési egységekre hárult volna, amikor az éves kitermelési programokat jóváhagyják – ezek a programok tartalmazzák a telep védelmét szolgáló technikai és szervezési intézkedések terveit is.

A Parajdi Sóbánya kirendeltség esetében az éves kitermelési programok jóváhagyásának gyakorlata idővel puszta formalitássá vált, különösen azért, mert a SNS SA által előterjesztett műszaki intézkedések nem illeszkedtek egy egységes műszaki szabályozási keretbe. Ennek oka, hogy az ANRM / ANRMPSG nem töltötte be szabályozói szerepét a bányászati ágazatban, és nem alkotta meg azokat a technikai irányelveket, amelyek a törvényi előírások végrehajtásához szükségesek lettek volna, hogy egységes normatív keretet teremtsenek az ásványkincsek és nyersanyagkészletek védelmére.

E szabályozási hiányosság következtében nem működött hatékonyan az a jogi kényszerítő mechanizmus sem, amely lehetővé tette volna a tétlenség vagy a szabályokkal ellentétes intézkedések szankcionálását, különösen a SNS SA által felügyelt lelőhelyek védelmének hiányosságai esetén.

10. Az SNS SA által turisztikai célokra kialakított bányaterekben folytatott tevékenységek az ANRMPSG jóváhagyása nélkül zajlottak, jóllehet a bányaterek megerősítésére, kialakítására és használatára vonatkozó engedélyezési kötelezettséget már 2020. december 17-én jogszabályban rögzítették. A helyzet kialakulását elsősorban az ANRM/ANRMPSG szintjén tapasztalható nehézkes és elhúzódó szabályozási folyamatok okozták, mivel a hatóság csak késedelmesen bocsátotta ki azokat a műszaki utasításokat, amelyek a bányaterek megerősítésére és kialakítására vonatkoznak. Ezen utasítások képezték volna alapját azoknak a műszaki dokumentációknak, amelyek a bányaterek biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő használatát megalapozzák, és amelyek alapján hivatalosan is jóváhagyható lett volna az adott bányaterek hasznosítása.

Mindemellett, noha a bányaterek használatáért fizetendő díj kötelezettségét már 2024. június 26-án bevezették, az SNS SA által használt bányaterek után fizetendő díjat az ANRMPSG mind a mai napig nem határozta meg. Ennek oka, hogy az eljárás előfeltételezi az SNS SA részéről a bányaterek használatát megalapozó műszaki dokumentációk elkészítését, azok ANRMPSG általi elemzését, majd a szóban forgó bányaterek használatának hivatalos jóváhagyását.

Az állami intézmények szintjén a megállapítások nyomán javasolt intézkedések összefoglalva a következők:

1. A Gazdasági, Digitalizálási, Vállalkozásügyi és Turisztikai Minisztérium részére az alábbi intézkedéseket ajánlották:

Vizsgálja meg az SNS SA igazgatóinak jogos okból történő visszahívásának lehetőségét, figyelembe véve a megbízási szerződésekben és a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeiket. Indítsa el a polgári jogi felelősségre vonás eljárását azon testületi tagok és felelős személyek ellen, akiknek kötelességük vagy lehetőségük lett volna előre látni és megakadályozni a társaságot ért károkat, különös tekintettel a bányászati létesítmények földalatti részeinek elárasztása következtében keletkezett kárra.

Kezdeményezze a romániai bányászati tevékenységeket szabályozó jogszabályok felülvizsgálatát és kiegészítését, különösen a bányabezárási tervekben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követésére vonatkozó hatáskörökre és felelősségekre.

2. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium részére az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg:

Vizsgálja felül és egészítse ki a vízgazdálkodási és vízkezelési tevékenységeket szabályozó jogszabályokat, beleértve a Román Vízgazdálkodási Hatóság (ANAR) hatásköreinek és működésének szabályozását is. A cél az, hogy pontosan meghatározzák a jogszabályban szereplő „a víz romboló hatása” kifejezés jelentését, és hogy a jogi normák egyértelműen rögzítsék az ANAR és a többi központi, illetve helyi hatóság együttműködésének módját a vízgyűjtő területek rendezési terveinek kidolgozása során.

Vizsgálja meg, hogy az ANAR milyen mértékben követte nyomon a „vizek romboló hatása elleni védelem” című célkitűzést a víztörvény alapján, és az elemzés eredményétől függően tegyen intézkedéseket a felelősségre vonás vagy az adminisztratív szankciók alkalmazása érdekében.

Vizsgálja felül a meglévő irányelveket, módszertanokat és műszaki útmutatókat, amelyek alapján ezek az irányelvek készültek, annak érdekében, hogy a víz romboló hatása elleni védelmet szolgáló intézkedések – különösen az olyan jellegű események esetében, amilyenek a Parajdi Sóbányát érintették – megkapják a megfelelő prioritást.

3. A Bányászati, Kőolajipari és Szén-dioxid Geológiai Tárolásáért Felelős Nemzeti Szabályozó Hatóság (ANRMPSG) részére a következő ajánlásokat fogalmazták meg:

Dolgozza ki és tegye közzé azokat a műszaki utasításokat, amelyek kiadását a jogszabály előírja, különösen a lelőhelyek védelmére vonatkozó előírásokat, ezáltal kiegészítve a meglévő szabályozási keretet.

Vizsgálja meg, hogy az intézmény képviselői milyen módon hagyták jóvá az SNS SA éves kitermelési programjait (különösen a Parajdi Sóbánya kirendeltség esetében), és hogyan követték nyomon a sólelőhely védelmére, valamint a vízbeszivárgás elleni intézkedések végrehajtását.

Tegye meg a szükséges lépéseket a bányaterek használatára és az azokban végzett tevékenységek díjazására vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtása érdekében.

4. A Gazdasági, Digitalizálási, Vállalkozásügyi és Turisztikai Minisztérium, valamint az ANRMPSG részére egyaránt ajánlották,

hogy értékeljék, egészítsék ki és aktualizálják a bányabezárási műszaki programokhoz kapcsolódó műszaki és jogi szabályozási keretet, amelyhez ezen programoknak igazodniuk kell.

 

 

(Nethuszár)