Románia régi-új kormányprogramja: reformígéretek, megszorítások

Hétfő reggel a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetői aláírták a 2025-ös koalíciós kormányprogramot, amely az ország egyik legátfogóbb reformcsomagját tartalmazza az elmúlt évtizedben. A program fő prioritásai közé tartozik a különnyugdíjak átalakítása, az OECD-csatlakozás előkészítése, a költségvetési hiány leszorítása, valamint a közszféra és az egészségügy gyökeres átszervezése.

A kiváltságok visszaszorítása

A program egyik kulcseleme a különnyugdíjak reformja és a méltánytalan kiváltságok felszámolása. A koalíció célja a törvény előtti egyenlő bánásmód megteremtése, amelynek keretében eltörölnék a nyugdíj és fizetés halmozását, valamint a nyugdíjazás bónuszát az állami vállalatoknál és hatóságoknál. A beiktatásra váró kormányprogram emellett az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát 65 évre emelné, a különnyugdíjakat pedig csak az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése után folyósítanák. A vezető ügyészek mandátumát ötéves időtartamban maximálnák.

Intézményi átszervezés és költségvetési fegyelem

A koalíciós megállapodás egyik fő célkitűzése a költségvetési pazarlás felszámolása. Ez magában foglalja az állami vállalatok átszervezését, az adminisztratív kiadások csökkentését, az indokolatlan juttatások megszüntetését, valamint a bürokrácia csökkentését a nélkülözhető intézmények összevonásával. Az új kormányprogram szerint az adórendszert is reformálnák: megszüntetnék az adómentességek egy részét, hatékonyabbá tennék az adóbeszedést, és politikamentessé tennék az adóhatóságot, a vámhivatalt és a csalásellenes hivatalt. Ezeket az intézményeket digitalizálnák, az adóelkerülést pedig bűncselekményként kezelnék. A hiány csökkentésére irányuló első lépésként a kiadásokat faragnák le. A központi állami intézmények bérkerete 2024-hez képest 20 százalékkal csökken, az alpolgármesteri tisztséget pedig megszüntetik az 1500 főnél kisebb községekben.

Adóemelések és új bevételi források

A deficitcsökkentő intézkedések között szerepel a kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, valamint a nagy nyugdíjak járulékfizetési kötelezettségének bevezetése. Az útadó emelését is kilátásba helyezik. Az ingatlanadókat a piaci értékhez igazítják, módosítják a környezetvédelmi adót, és megszabják a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek felső határát. Emellett megadózzák a szerencsejátékokat, a sportfogadásokat, a kriptovaluta-kereskedelmet, a tőzsdei nyereségeket, sőt, a közösségi oldalakról származó bevételeket is. Felülvizsgálják a kedvezményes áfakulcsokat az ingatlanügyletekre, az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását, és bevezetik a bankok extraprofitadózását – legalábbis korlátozott időre.

Közigazgatási reform

A központi közigazgatás reformja magában foglalja az intézmények digitalizálását, összevonását és bizonyos esetekben megszüntetését. Csökkentik az alkalmazotti létszámot, kivezetik a túlzónak ítélt bérpótlékokat, és egységes közalkalmazotti bértáblát vezetnek be, teljesítménykritériumokkal. A helyi közigazgatást a valós népességi adatokhoz igazítják. Az önkormányzatokban egységes bértáblát alkalmaznak ott, ahol a fizetéseket nem fedezik saját bevételeikből. Az alkalmazottak számát korlátozzák, a helyi és belügyi rendőrség együttműködését pedig hatékonyabbá teszik. A politikai kinevezések visszaszorítását is kilátásba helyezték, különösen az állami vállalatok és hatóságok esetében. A veszteséges cégeket bezárják, a nyereségeseket részben tőzsdére viszik, és bevezetik a teljesítményarányú bérezést.

Egészségügy: kevesebb betegágy

Az egészségügyi rendszer átalakítása szintén kiemelt szerepet kapott. A kormány 2030-ig több mint 20 százalékkal csökkentené a kórházi ágyak számát, bevezetné az orvosok teljesítményalapú bérezését, és optimalizálná a bérpótlékokat. A kórházi konzorciumokat közös beszerzési rendszerekkel látnák el, az ügyeleti központok számát csökkentenék, és megszüntetnék az indokolatlan járulékmentességeket. A cél, hogy a CASS-járulékfizetők száma 25 százalékkal növekedjen. Szabályoznák a magánegészségügyi intézmények működését is: a személyzet legalább 80%-át teljes munkaidőben kell alkalmazniuk, és részt kell vállalniuk a rezidensek bérének finanszírozásában. Ugyanakkor a program előírja a háziorvosi és járóbeteg-ellátás fejlesztését, új kórházak építését (Kolozsvár, Craiova, Iași), a sürgősségi hálózat és az orvosi gépjárműpark korszerűsítését.

Társadalompolitika, oktatás, honvédelem és külpolitika

A kormányprogram szerint megerősítik a szociális támogatások jogosultsági kritériumait: csak azok kaphatnak juttatásokat, akik objektív okok miatt nem tudnak munkát vállalni. Az adófizetés megtagadása juttatáskiesést eredményezhet. Az oktatásban teljesítményalapú óraszámot vezetnek be, az ösztöndíjrendszert újragondolják. A honvédelem terén folytatódik a román hadsereg felszerelésének többéves terve. A külpolitikában kiemelt cél a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának támogatása, a transzatlanti és stratégiai partnerségek megerősítése, valamint a Fekete-tengert Közép-Európával összekötő autópálya-hálózat kiépítése.

Összegzés

A most bemutatott kormányprogram rendkívül széles körű reformokat ígér: gazdasági, közigazgatási, egészségügyi és társadalmi szinten egyaránt. Az intézkedések nagy része azonban fájdalmas, sőt népszerűtlen lesz – különösen az adóemelések, megszorítások és intézményi leépítések fényében. A program tehát nem csupán technokrata átalakítás, hanem világos politikai üzenet: a megszokott rendszer véget ér, és egy új, hatékonyságon és elszámoltathatóságon alapuló állam felé indul Románia.

A kérdés már csak az: túléljük az odavezető utat?

Forrás: Agerpres-összeállítás

(Nethuszár)