Schengeni tagság: tizennyolc évet vártunk erre a pillanatra

Tizennyolc évvel az uniós csatlakozása után, szerdán 0 órától Románia teljes jogú tagja lett a schengeni övezetnek. Ez azt jelenti, hogy miután Románia tavaly március 31–én a légi és a vízi közlekedésben csatlakozott a belső határellenőrzés nélküli térséghez, szerdától a szárazföldi határait is integrálták a schengeni rendszerbe.

Az Országos Határrendészeti Főfelügyelőség (IGPF) tájékoztatása szerint 2025. január elsejétől összesen 40 közúti, vasúti és kikötői határátkelőn megszűnik az ellenőrzés, mert Románia a szárazföldi közlekedésben is csatlakozik a schengeni övezethez. Ennek megfelelően a más schengeni tagállamokba és más tagállamokból (Ciprus és Írország kivételével) utazóknak már nem ellenőrzik az úti okmányait a román–bolgár és a román–magyar határátkelőkön. Vagyis úgy léphetik majd át a határt, mintha az országon belül utaznának.

A következő határátkelőhelyeken szűnt meg az ellenőrzés január elsejétől:

A román–bolgár határon:
– 11 közúti határátkelőn: Giurgiu, Vama Veche, Ostrov, Negru Vodă, Lipniţa, Dobromir, Bechet, Calafat, Călăraşi, Zimnicea és Turnu Măgurele;
– három vasúti határátkelőn: Giurgiu, Negru Vodă és Calafat;
– hét kikötői határátkelőn: Călăraşi, Olteniţa, Giurgiu, Zimnicea, Turnu Măgurele, Corabia és Bechet.

A román–magyar határon:
– 12 közúti határátkelőn: Nagylak I., Nagylak II., Tornya, Varsánd, Szalonta, Bors, Bors II., Érmihályfalva, Székelyhíd, Pete, Csanálos és Csanád;
– öt vasúti határátkelőn: Nagykároly, Kürtös, Szalonta, Biharpüsköki és Érmihályfalva.
A Dunán:
– két kikötői határátkelőn: Cernavodă és Brăila.

A közleményben a határrendészet felhívta a figyelmet arra, hogy az utazóknak érvényes úti okmányt, például útlevelet vagy személyi igazolványt kell maguknál tartaniuk, mert – a több uniós tagállamban már bevett gyakorlatnak megfelelően – szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számíthatnak. Fontos, hogy a kiskorúak ugyanolyan feltételekkel utazhatnak a schengeni országokba, mint eddig. A határrendészek szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik az úti okmányaikat. A nem schengeni országokba történő utazás feltételei változatlanok maradnak, a határátkelőkön továbbra is ellenőrzik az okmányokat.

Tavalyi utolsó ülésén a kormány egy határozatban megszüntette a Magyarországgal és Bulgáriával közös határátkelőket 2025. január elsejei hatállyal. Az érintett határrendészeket más határátkelőkhöz helyezik át. Az uniós belügyminiszterek a Bel– és Igazságügyi Tanács december 12–i ülésén döntöttek úgy, hogy 2025. január 1–jétől megszüntetik az ellenőrzéseket a Bulgáriával és Romániával közös, illetve a Bulgária és Románia közötti szárazföldi határokon. A döntést az Európai Tanácsnak a magyar uniós elnökség mandátuma alatt tartott utolsó ülésén hagyták jóvá.

Románia és Bulgária már közvetlenül az uniós csatlakozása után alkalmazta a schengeni jogszabályok egy részét, beleértve a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket. A Bel– és Igazságügyi Tanács 2023. december 30–án döntött arról, hogy Románia 2024. március 31–étől csatlakozhat a schengeni térséghez a légi és a vízi közlekedésben.

A belső határellenőrzéstől mentes schengeni zóna a világ legnagyobb ilyen jellegű területe. Kormányközi projektként indult 1985–ben öt uniós ország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. Ma a schengeni térség 29 országot (a 27 uniós tagállamból 25–öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot) foglal magában, és 420 millió ember élvezi az előnyeit. A Ciprussal közös belső határokon az ellenőrzést még nem szüntették meg, és Írország nem része a schengeni övezetnek.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)