Tanulmány: az ukrajnai háború 1,6 százalékkal fogta vissza a román gazdaságot

Az ukrajnai háború 2022–ben 1,6 százalékponttal fogta vissza a román gazdaság növekedését, és közel 1 százalékponttal növelte az inflációt – állapította meg a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján hétfőn közzétett tanulmány, amelynek szerzői Daniel Dăianu, Tudor Grosu, Andrei Neacșu, Andrei Tănase és Radu Vrânceanu.

Az elemzés az vizsgálja, hogyan hatott háború a közép– és kelet–európai régió, különösen Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia gazdaságára. A szerzők szerint vizsgált államok közül Romániára gyakorolta a legnagyobb hatást a háború, körülbelül kétszer akkorát, mint a régió többi országára, és a következményei súlyosabbak is lehettek volna. Általánosságban pedig elmondható, hogy a régió országaiban az ukrajnai háborút követő energiadrágulás aránytalanul nagy hatással volt a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az árnövekedések az alacsony jövedelmű háztartásokat érintették a legsúlyosabban, mivel jelentősen kevesebbet tudtak fogyasztásra fordítani.

A tanulmány szerint a NATO keleti tagállamainak gazdasága számára a háború némi lehetőségeket is jelentett. Ezek közé tartozik a korábban Ukrajnában vagy Oroszországban működő nyugati vállalatok áttelepülése a régióba, a védelmi ipari beruházások növekedése, ami rövid távon fellendítheti a gazdasági növekedést, valamint a NATO–n belüli együttműködés keretében megvalósuló stratégiai beruházások támogatása. A szerzők kiemelik, hogy az uniós források – különösen a Next Generation EU programjai keretében elkülönített alapok – hatékony felhasználása döntő szerepet játszik az ukrajnai orosz invázió elhúzódó negatív hatásainak enyhítésében. Az infrastruktúra, a zöldenergia és a digitalizáció terén végrehajtott beruházások nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem a hosszú távú ellenálló képességet is erősítik – állapították meg az elemzésben.

A tanulmányból kiderül az is, hogy a közép– és kelet–európai országok gazdaságát jobban megviselte a háború, mint a nyugat–európaiakét. Ez részben az előbbi gazdaságok strukturális gyengeségeivel, részben a konfliktusövezethez való földrajzi közelségükkel tulajdonítható, ami a makrogazdasági mutatóik nagyobb ingadozásához vezetett. A közép– és kelet–európai országok nagyszámú ukrán menekültet fogadtak be, fegyvereket és lőszert szállítottak Ukrajnának, és növelték a védelmi kiadásaikat – magyarázzák a szerzők.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)