Egy magyar vezényelheti majd le a romániai választásokat

A kormánykoalíció pártjai végül egyetértettek abban, hogy Toni Greblănak távoznia kell az Állandó Választási Hatóság (AEP) éléről. A történet nem ma kezdődött, és kései lemondatása jól mutatja, hogy mennyire lassan nyikorognak, csikorognak a román igazságszolgáltatás kerekei. Bár az AEP elnökének elmozdításához szükséges egy parlamenti procedúra elindulása, aligha kell attól tartanunk, hogy ez nem lesz sikeres, sőt, az is nyilvánossá vált, hogy kit jelölnek Greblă utódjának: Vajda Zsombor, az RMDSZ politikusa veszi majd át az AEP elnöki székét, így az sem elképzelhetetlen, hogy a májusi elnökválasztásokat egy magyar fogja irányítani Romániában.

Kezdjük az alaphírrel: tegnap számoltunk be arról, hogy saját forrásaira hivatkozva a G4media arról írt, napirenden van Toni Greblă menesztése. Délutánra aztán az is kiderült, hogy a hír nemcsak igaz, hanem a koalíciót alkotó kormánypártok ülésén el is dőlt: Greblă menni fog, helyére pedig Vajda Zsombor kerül majd.

Majd – ugyanis az AEP elnökének menesztése nem épp olyan egyszerű, bár, ha az összes kormánypárt egyetért benne, akkor aligha van visszaút. A menesztési procedúra abból áll, hogy a nyilvántartásba veszik valamely parlamenti párt kérését, miszerint Greblăt váltsák le, majd a parlament (a felső- és alsóházi képviselők együttes ülése) elé viszik a kérdést, ahol szavaznak a procedúráról: az AEP elnökének menesztéséhez elég a sima többség, ezt pedig a kormánykoalíció tudja szállítani, de az USR sem fog tiltakozni Greblă menesztése ellen, ők ugyanis már tavaly óta letettetek egy ilyen irányú kérést a parlament illetékes irodájánál, ahogy a civil szféra sem fog ellenkezni: Greblă menesztését már tavaly decemberben is több mint 20 civil szervezet követelte, a leváltását kezdeményező petíciót pedig alig 24 óra alatt több mint 50.000 romániai polgár írta alá.

Greblă menesztésének okairól

Amennyiben figyelembe vesszük Ciprian Șerban (PSD), a Képviselőház elnökének tegnapi nyilatkozatát, akkor a menesztésnek két egyébként törvényes, de a jelenlegi helyzethez maximum csak messziről kapcsolódó indokát emelhetjük ki: Greblă szabálytalanul emelte meg saját fizetését és új székházat bérelt az AEP számára, holott már létezett egy állam által fizetett székház. A két eset azonban nem új keletű, a hirtelen sürgőssé vált menesztésnek inkább politikai okai lehetnek: Toni Greblă ugyanis – sajtóhírek szerint – szóbeli utasítást adott az AEP alkalmazottainak, hogy készítsenek elemzést az elnökválasztás második fordulójának megismétléséről, vagyis onnan folytatni az elnökválasztásokat, ahol azok tavaly abbamaradtak. Az AEP alkalmazottai nem tejsítették a kérést, de ennek híre természetesen eljutott a politikai osztály vezetőihez is, akik rögtön felmérték az ebben rejlő veszélyeket, így aztán léptek.

Hogy kerül magyar az AEP élére?

Ebben sok meglepés nincs: a törvény szerint az AEP elnökének menesztése, lemondása, akadályoztatása esetén a szervezet két alelnöke közül az egyik veszi át az elnöki teendőket, amíg a parlament új elnököt választ majd a régi helyére. Az AEP jelenlegi két alelnöke: Cosmin Gabriel Pop és Vajda Zsombor – közülük kerül ki tehát a leendő ügyvivő elnök, mivel Vajda Zsombor már 2018 óta látja el ezt a tisztséget, szemben Poppal, aki 2024-ben lett az AEP alelnöke, így erősen valószínű, hogy tényleg egy magyar kerül a választásokat felügyelő legfőbb szerv élére. Kérdés, hogy a parlament mennyire gyorsan talál egy új elnököt – Greblă menesztésében nagy az egyetértés, viszont az új elnök személyéről szintén egyeztetniük kell majd a koalíciós kormány pártjainak, ez pedig jócskán elhúzódhat. Könnyen előállhat egy olyan állapot, hogy az ügyvivő államfő által egyébként eddig abszolút nem rosszul vezetett Románia a választásokat felügyelő szerv ügyvivő elnökével vág majd neki a május elnökválasztásnak.

KONTEXTUS:

Az igazság az, hogy gyakorlatilag érthetetlen Toni Greblă ilyen kései menesztése: a Șerban által felhozott vádak már tavaly nyáron is ismertek voltak, a választás megszerezése, lebonyolítása, annak törvényes mivoltának felügyelete során pedig Greblă látványosan kudarcot vallott, és nemcsak a decemberi államfői és parlamenti választásokról beszélek – mindannyian emlékszünk még a tavaly tavasszal megtartott önkormányzati választások bukaresti fejezetére, ahol Clotilde Armand (USR) akkor még egyedül ment neki az AEP elnökének és annak korrupt rendszerének. A bukaresti 1. és 2. kerületek szavazatait végül a választási hatóságok módosításai után fogadták el, így alig pár száz szavazattal kapott ki Armand. Alapos kivizsgálás mai napig nem történt az ügyben, pedig az USR már akkor is követelte Greblă menesztését és elnökségének átvilágítását! A mából visszatekintve, mintha a helyi választások ezen területein tartotta volna a főpróbát az államfő-választásokon elkövetett mulasztásaihoz az AEP első embere…

Mint cseppben a tenger mutatja Greblă a választások átlátható, szabályos és tisztességes lebonyolításához fűzött minimum furcsának nevezhető viszonyát Georgescu illegális plakátjainak esete. Romániában csakis megjelölt plakátokkal, hirdetésekkel kampányolhatnak a választásokon induló jelöltek, politikai szervezetek, ezek azok a kódok, amelyeket mindannyian látunk egy-egy választási hirdetés anyagában. Most tegyünk túl magunkat azon, hogy ez a rendszer mennyire hatékony a pénzügyi visszaélések, a kampány átláthatóságának biztosítása tekintetében, tény, hogy ez a szabály, és ezeket Georgescu nemcsak az utcai plakátjain mellőzte, hanem a TikTok videóiban is, ennek köszönhetően emelte fel őt a közösségi felület algoritmusa – magyarán tisztességtelen előnyre tett szert, ami minden országban és a versenyszféra minden területén büntetendő!

Az utcai plakátokhoz visszatérve: jóval az első forduló előtt, pont az AEP feljelentése alapján HÁROM romániai megyében is vizsgálatot indított a rendőrség annak ügyében, hogy hivatalos megjelölés nélküli plakátok jelentek meg – ők meg is állapították a szabálysértést. Az eset azért vált érdekessé, mert Greblă egy adott ponton azt nyilatkozta, hogy ő kérte a csendőrségtől az elkövető párt, jelölt azonosítását, de az nem történt meg. (Ezek szerint minimum tudomása volt lehetséges szabálysértőkről, de az eset nyilvánosságra kerülésééig erről is hallgatott!) A Belügyminisztérium viszont a sajtónak is eljutott akkori közleményében jelezte, hogy ez nem igaz: nekik nem áll módjukban vizsgálni a jelölt legitimitását (szép is lenne, ha a csendőrség döntené el, hogy ki indulhat egy választáson és ki nem, bár elnézve mioritikus országunkat nem vagyok benne biztos, hogy ez olyan rossz ötlet), viszont az esetről tájékoztatták az AEP-t, majd meg is küldték az ehhez kapcsoló jelentést a választási hatóságnak. Magyarán: Toni Greblănak kezében volt a bizonyíték, hogy Georgescu szabálytalanul kampányol, és nem tett semmit! Illetve: de! Letagadta, hogy lennének bizonyítékok…

Tehát: Toni Greblă vitán felül korrupciós bűncselekményekben érintett, ez a tény pedig levesebb HÁROM ÉVE közismert (lásd a DNA 2022-ben (!!!) ismertetett közleményét), ennek ellenére mégiscsak ő irányíthatta az államelnöki és a parlamenti választásokat – innen nézve pedig nincs is semmi érthetetlen abban, ami tavaly decemberben történt: a káposztát rábízták a kecskére, aki hallgatott a természet által számára kiosztott génjeire és megette azt. Ha már kecske, ne hagyjuk ki a disznókat sem – Toni Greblă jóval az elnökválasztások előtt Georgescuhoz közel álló emberek [valamint Simion AUR-elnök] társaságában vett részt egy disznóvágáson. Ha úgy nézzük, csak tett egy szívességet disznótoros spanjának, amibe végül csak egy ország látszik beleroppanni.

Reméljük a flekken legalább finom volt…

-örsh-

(Nethuszár)