A turizmus fellendülésében bíznak a nagybányaiak

A turizmus fellendülését, a turisztikai szolgáltatások fejlődését remélik az országos jelentőségű turisztikai övezet minősítéstől az erdélyi Nagybányán – mondta Pintér Zsolt önkormányzati képviselő hétfőn az MTI–nek.

Máramaros megye székhelyét a pénteki kormányülésen nyilvánította országos jelentőségű turisztikai övezetté a román kormány, amely nyolc erdélyi település helyi jelentőségű üdülőhellyé nyilvánításáról is döntött. Pintér Zsolt nagybányai önkormányzati képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Máramaros megyei elnöke az MTI kérdésére elmondta: várva várt döntést született, még ha nem is oldja meg egyik napról a másikra a turizmussal kapcsolatos gondokat. „Ez már egy keret, innen kezdve lehet dolgozni ezen a téren” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Nagybánya a múlt század elején keresett turisztikai célpont volt, fürdővárosként is híres volt, de az egykori fürdőlétesítmények a kommunizmusban tönkrementek. A város és környéke sok látnivalót tartogat a turisták számára, a közeli hegyek csúcsai, tavai számos túralehetőséget kínálnak – fűzte hozzá. A város két okból népszerű: a történelmi Máramaros „kapujaként”, valamint kulturális, épített örökségéért. „Utóbbi miatt szinte naponta jönnek a magyarországi turistabuszok, felkeresik a Nagybányai Művésztelepet, a város magyar vonatkozású épített örökségét” – mondta Pintér Zsolt. A történelmi Máramaros természeti szépségeire, román népi építészetére, néphagyományaira főleg a nyugat–európai és belföldi turisták kíváncsiak, akik útjuk során Nagybányát is felkeresik.

„Eléggé mostoha körülmények fogadják őket, nincs információs iroda, kiépített turisztikai rendszer, mely kiszolgálná az igényeiket, eligazítaná őket” – mutatott rá Pintér Zsolt. Úgy vélte, ezen a területen még sokat kell dolgoznia a helyi önkormányzatnak a megyei önkormányzattal közösen. A hiányosságok között említette, hogy a városnak nincs turisztikai weboldala, és intézményes idegenvezetést sem lehet igényelni. „Ellenben a magyar közösségben van pár lelkes nagybányai polgár, közöttük jómagam is, aki szokott városbemutató sétákat vezetni” – mondta az önkormányzati képviselő.

A látnivalók közé sorolta a régi főteret a Szent István–toronnyal, a római katolikus és református templommal, a képtárat is magába foglaló megyei múzeumot, ahol a nagybányai festőiskola kiemelkedő alkotásai láthatók, továbbá az egykori pénzverdét, a Petőfi–udvart, a magyar programoknak otthont adó Teleki Magyar Házat.
Európában egyedi látnivalóként említette az ásványtani múzeumot, mivel a kiállított ásványokat mind a környékbeli bányavidékről gyűjtötték, míg a néprajzi múzeum és skanzen a térség népművészetébe, népi építészetébe nyújt betekintést.

A román kormány pénteki ülésén másik két Máramaros megyei települést – Lacfalut és Jódot – helyi jelentőségű üdülőteleppé nyilvánított. A Kolozs megyei Kalotaszentkirály is megkapta a minősítést. Póka András György polgármester a kolozsvári Szabadság lapnak elmondta: ez újabb európai uniós projektek elindítását segítheti a kalotaszegi községben.

A kormány honlapján közzétett lista szerint Bihar megyéből az Erdélyi–szigethegységben található Vértop–Diófás környéke, Kovászna megyéből Szitabodza, Hargita megyéből Szentegyháza került fel a turisztikai térképre. Hunyad megyében Csornakoscserna és Malomvíz, míg Temes megyében Ferde településre várják a turistákat. Az erdélyi nagyvárosok közül Nagyvárad belvárosa kapta meg 2020–ban az országos jelentőségű turisztikai övezet besorolást. A bukaresti döntést számos turisztikai fejlesztés övezte, ezeknek köszönhetően jelentősen megnőtt a turisták száma a partiumi városban.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)