Az EU létrehozta azt az eszközt, amellyel fel tudja gyorsítani a Nyugat–Balkán uniós integrációját

Az Európai Unió létrehozta azt a hatmilliárd eurós (mintegy 2400 milliárd forint) pénzügyi eszközt, amellyel fel tudja gyorsítani a Nyugat–Balkán uniós integrációját – jelentette be Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos az MTI–nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Várhelyi Olivér közölte, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nyugat–balkáni reform– és növekedési eszköz létrehozásáról szóló európai bizottsági javaslatot, melynek célja, hogy a régió országai minél hamarabb az Európai Unió tagjai lehessenek. Sikernek nevezte, hogy a kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és négymilliárd eurós hitelből álló pénzügyi alap „pontosan úgy jött létre”, ahogyan azt az uniós bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa javasolta. Egy mérhető eszközről, egy évente pontosan ütemezhető tervről van szó, ami konkrét, a nyugat–balkáni partnerek által előkészítés alatt álló programokban meghatározott társadalmi és gazdasági reformok megvalósításához fog kapcsolódni – magyarázta.

A magyar uniós biztos elmondta, a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi eszköz lényege, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, azaz az uniós csatlakozás előtt elkezdje csökkenteni a nyugat–balkáni országok és az európai uniós tagállamok közötti pénzügyi és szociális különbséget. Az eszköz elsősorban azt fogja támogatni, hogy az érintett országok minél gyorsabban be tudjanak kapcsolódni egyrészt az EU belső piacába, másrészt, hogy minél gyorsabban le tudják dolgozni azt a versenyképességi hátrányt, amit most elszenvednek – mondta. A teljes keret legalább fele egyebek mellett infrastrukturális beruházások, a közlekedési és az energiahálózati összeköttetések támogatására szolgál, valamint a zöld és digitális átállást segíti majd. A fennmaradó részt a nemzeti költségvetések közvetlen támogatásaként szabadítja fel az EU. A pénzeszközök felszabadításának feltétele a kedvezményezettek által előkészítés alatt álló reformprogramok sikeres végrehajtása – közölte.

A pénzügyi ciklus végétől, azaz 2027–től kezdve már pénzügyileg is az lesz az Európai Unió érdeke, hogy a lehető leggyorsabban felvegye tagjai közé a csatlakozni vágyó nyugat–balkáni országokat, hiszen addigra már egy lényegesen fejlettebb, az uniós szabályokat alkalmazó régióról lesz szó – emelte ki. Végezetül Várhelyi Olivér a legsürgősebb feladatnak azt nevezte, hogy a nyugat–balkáni országok mihamarabb beadják az idei évre vonatkozó reformterveiket. Ugyanis ha minden jól megy, az első kifizetések akár már a nyári szünet előtt megtörténhetnek – tette hozzá az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)