És ki nem? Az erdélyi magyarok a járvány pénzügyi és lélektani hatásait viselik a legnehezebben

Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány pénzügyi és lélektani hatásait viselik a legnehezebben.

A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A válaszadók csupán egy ezreléke nyilatkozta, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje, egy százalék alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, ismeretségi körében volt bizonyítottan koronavírus által okozott megbetegedés vagy haláleset. Megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek. A kór elleni védekezést csaknem mindenki fontosnak tartja. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból.

A válaszadók kétharmada alig mozdul ki a lakásából: 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki, 53 százalékuk pedig csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát. Csupán nyolc százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki, mint a mozgási korlátozások bevezetése előtt. Az új helyzetben a két legfontosabb problémát a háztartások bevételeinek a csökkenése és a bezártság érzése, az ebből adódó szorongás és aggodalom jelenti. Mindkét válasz 27-28 százalékos arányban jelenik meg a kutatásban. A lélektani jellegű problémák legalább egyikét (bezártság érzése, egyedüllét, hasznos időtöltés hiánya, családon belüli feszültségek) a válaszadók mintegy fele említette. A megkérdezettek 68 százaléka helyesli a kormány járvány elleni intézkedéseit, 53 százalékuk megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig enyhítést látna jónak. A szigorítást a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítést a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók szeretnék átlagon felüli arányban.

A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.

(MTI)