Trump utolsó lépése egy Irán elleni háború lenne? Pompeó kínai és orosz cégeket büntetett a síiták miatt

Mike Pompeo államtitkár pénteki bejelentése szerint Amerika gazdasági korlátozásokat vezet be négy kínai és orosz cég ellen, amelyeket azzal vádol, hogy segítették az iráni nukleáris programot – írja az AFP-re hivatkozva a Ziare.com. A hír maga még nem is lenne annyira érdekes, a kontextusa viszont annál inkább.

Az Egyesült Államok négy kínai és orosz céget szankciókkal sújt, amiért támogatták Irán nukleáris programját – jelentette be Pompeo a Twitteren posztolt üzenetében. Abba azért már belegondolni sem merünk, ha egyszer megszakad a Twitter, akkor arról sem értesülhetünk, ha Amerika háborút indít valahol.

S ha már háború:

pár nappal ezelőtt röppent fel a hír a világsajtóban (lásd itt: The Guardian, illetve a The New York Times), miszerint Trump egyik utolsó manővere elnökként az lenne, hogy katonai támadást indít Irán ellen. Izraelben állítólag erre számítottak, és legmagasabb készültségbe helyezték a vonatkozó szolgálatokat és egységeket, de egyelőre nem indultak meg a jenkik, viszont minden jel szerint Izrael kihasználta a Trump-Biden elnökcserés támadásban rejlő világkáoszt, és mielőtt beköszöntene a demokrata establishment korszaka, gyorsan kilőtte a síita állam nukleáris programjának igazgatóját.

A Mohsen Fakhrizadeh névre hallgató fizikusról valóban csak sejteni lehet, hogy ő volt az igazgató, lévén Irán szerint ugye ők nem is folytatnak nukleáris kísérleteket, így nincs is, aminek legyen igazgatója – ez eddig világos, mint a vakablak.

Az iráni hatóságok persze rögtön Izraelt hibáztatták,

és azzal fenyegetőznek, hogy visszavágnak, bár ennek a hitelességéből sokat levon, hogy eddig sem sikerült, pedig nem az első eset, amikor drónnal szétlőnek egy magasrangú iráni vezetőt, illetve a legújabb hír az, hogy feljelentést tesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, ám a zsidó állam merényletben való részvételét immár a The New York Times is tényként kezeli, amely amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva állítja, hogy Izrael állt az atomtudós meggyilkolása mögött.

A háttérben pedig egy amerikai politikai törésvonal húzódik meg:

az Obama-adminisztráció által Iránnal kötött nukleáris alkut Trump felrúgta, és szankciókkal sújtotta a síita államot. Mindezek mellett, ennek ellenére vagy épp ráadásul Trump közel-keleti akciói egyértelműen arra irányultak, hogy Iránt teljesen elszigetelje, még az arab világon belül is – ez pedig kis híján sikerült neki. Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy sikerült: Bahrein, Szudán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok – néhány olyan muzulmán állam, amely a térségben jelentős erőt képvisel, illetve amelyek Izraellel szemben ellenségesek voltak – eddig!

Ugyanis a Trump, Pompeo és Jared Kushner trió szépen leszerelte a szóban forgó államokat, amelyek elismerték Izraelt, és szépen felvették vele a diplomáciai kapcsolatot, sőt, azóta Netanjáhú izraeli kormányfő egy titkos látogatást is tett a szaúdi koronahercegnél – ilyesmire évtizedek óta nem volt példa. Nem mellékes az a körülmény sem, hogy az EAE elleni amerikai embargó előírásai szerint az amerikai cégek nem adhattak el F35-ös vadászgépeket az arab államnak, viszont az Izraellel való kibékülés óta ez a korlátozás megszűnt.

Titkos látogatást tett Netanjáhú Szaúd-Arábiában

Aggódtak is az izraeli védelmi minisztériumban, elvégre a Közel-Keleten eddig csak nekik voltak F35-ös gépeik, de a pragmatikusság itt is megszólalt, amikor a védelmi miniszter azzal szerelte a kritikus hangokat, hogy az Emirátusok nagyobb kárt tud okozni Iránnak az F35-ös gépekkel, mint amire Izrael bármikor is képes lenne.

A fentiek után igazán nehéz elhelyezni a minapi izraeli akciót.

Talán tudták, hogy a nemsokára felálló Biden-kabinet már nem nézné jó szemmel a Moszad ilyen akcióit? Ha ezt nem is, az mindenesetre aggodalommal tölthette el a síita nukleáris munkálatok kapcsán már csak helyzeti előnyéből fakadóan is mélyebb ismeretekkel bíró Izraelt, hogy Biden visszatérne az Obama-féle nukleáris egyezményhez.

Talán Amerika készül dobni még egy utolsót a Trump-érában, és a zsidó állam szolgáltatja a casus bellit?

Fene sem tudja, de az biztos, hogy Anthony Blinkennek, aki várhatóan az amerikai külügy vezetője lesz, sokat kell majd izzadnia a közel-keleti viszonyok kibogozásánál, és biztos, hogy nem a szaharai meleg miatt.

(Nethuszár)

Nethuszár