Kormányalakítás: ugyanott vannak, ahol tegnap, de ez előrelépés

Fene essen ebbe az országba, de most komolyan… Napok óta húzzák a kormányalakítást, viszont az egyszerű újságíróknak, bloggereknek is készülniük kellene az ünnepekre, ehelyett itt rohadunk a gép előtt, hogy mi lesz máááár, anyám meg a töltött káposzta megvonásával fenyeget, ha nem takarítom ki a házat.

Persze ebben benne van a home office átka is, de azért na, az ember azt várná, hogy tíz nappal az eredmények után csak tudunk már egy annyit, hogy, ehelyett továbbra is dehogy. Nagyobb a sötétség Bukarestben, mint Ibizán délben.

A legutóbb ott hagytuk abba,

hogy Orban szeretne ismét miniszterelnök lenni, Cîțu nem lépne vissza, a PNL vezetősége hábárnáré, Klaus pedig összehívta 21-re a parlamentet, de ezen kívül semmit sem tesz, de azt legalább erősen. Ma egész nap vártuk, hogy lesz valami bréking nyúz, emiatt aztán csak a Lépcsősig tudtam kiszaladni, megvettem a krumplit, de nem volt savanyú káposztája, persze elbeszéltük, hogy milyen szar a világ, szidtuk a rendszert.

Az öreg zöldséges civilben ortodox pap, imádnivaló ember, és akkora lelke van, hogy még én is elférek benne – mondja nekem: az a baj a világgal, hogy az emberek már nem hisznek Istenben, és én erre sürgősen bólogatok, nem mintha azok közé tartoznék, akik templomban laknak, de azért a Biblia is írja valahol, talán Jónás könyvében, hogy „sose mondj ellen annak az atyádfiának, akitől a pityókát veszed, ámen!”

na, lehet nem emlékszem pontosan, de valahogy így van, na…

Szóval, hazajövök,

anyám küldene tovább savanyú káposztáért, sanyarú a blogger élete, mondom, itt kell lenni, mert kormányalakítás.

Erre ma azzal zárul minden, hogy semmi sem változott tegnaphoz képest: lehet, hogy Cîțu lesz a kormányfő, de lehet, hogy Orban, az USR és az RMDSZ pedig a két ház valamelyikének az elnöki székét szeretné cserébe. Ok, tegnap is itt tartottunk, akkor ma minek rohadtam egy napot a gép előtt, halló, Klaus!

Kelemen Hunor pedig asszongya: „minden ajánlat az asztalon van”, holnap folytatják.

Hát, köszi, de az én tőtőtt káposztámmal mi lesz, és főleg mikor!? Ha miattatok éhen maradok karácsonykor, akkor Klausnak annyi – s ezt Hunor adja át annak a németnek ott, Bukarestben!

Ghonzó

(Nethuszár)

Nethuszár