Újra fellángolhat az amerikai abortuszvita a legfelsőbb bíróság döntése előtt

Felülvizsgálja az abortuszra vonatkozó jogszabályokat és fontolóra veszi Mississippi állam fellebbezését egy alacsonyabb szintű bírósági ítélet ellen – közölte hétfőn az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság. És akkor újra fellángolt a nagy amerikai abortuszvita?

Mississippi állam 2018-ban fogadott el egy törvényt, amely csak egészségügyi vészhelyzetekben vagy súlyos magzati rendellenességekkel járó esetekben engedélyezte volna az abortuszt a terhesség 15. hete után. Később Carlton Reeves szövetségi bíró megsemmisítette a törvényt és a fellebbviteli bíróság helybenhagyta – a Barack Obama volt amerikai elnök által kinevezett – Reeves ítéletét. Mississippi fellebbezett a döntés ellen azzal érvelve, hogy a tilalom célja az anya egészségének és a magzat életének védelme volt.

„Amerika nem lehet emberséges, civilizált társadalom, ha a bíróságai meggátolják a törvényhozókat abban, hogy ésszerű korlátokat szabjanak az ártatlan élet elvétele ügyében” – mondta Lynn Fitch, Mississippi állam ügyésze. A déli állam külön törvénnyel rendelkezik a terhességmegszakításról, amely a 20. hét után tiltja az abortuszt.

A mostani ügy lehetőséget ad arra,

hogy a legfelsőbb bíróság felülvizsgálja az évtizedek óta precedensnek számító, úgynevezett Roe/Wade döntést is. 1973. január 22-én a legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy az alkotmány 14. kiegészítése alapján, a magánélethez való jogra hivatkozva az abortusz tiltását az első trimeszterben alkotmányellenesnek nyilvánítja. Innentől fogva egyik állam sem tagadhatta meg a törvényeiben a nőktől a terhesség első három hónapjában a legális, biztonságos abortuszt.

A legfelsőbb bíróság októberben kezdi meg az ügyben az érvek meghallgatását. Ez lesz az első abortusszal kapcsolatos ügy a testület előtt azóta, hogy tavaly októberben megválasztották Amy Coney Barrett konzervatív bírót. Barrett a harmadik konzervatív alkotmánybíró volt – Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh után -, akit Donald Trump volt amerikai elnök jelölt, és akit a szenátus meg is szavazott.

Sajtóinformációk szerint az abortusz ellenzői pozitívan fogadták a legfelsőbb bíróság hétfői bejelentését, ugyanis szerintük a konzervatív bírókkal kiegészült bíróság „sokkal inkább fogékony lehet a Roe/Wade ítélet megsemmisítésére”, mint a korábbi testület.

A történet, mint cseppben a tenger,

úgy mutatja meg, hogy az önmagukat jogvédőknek nevezők egy szűk, de annál hangosabb és befolyásosabb csoportja miként ül fel a gyorsvonatra, és kezd féktelen száguldásba a józan ész és az orvostudomány törvényei ellen, nem törődve azzal sem, hogy az ilyen sületlenségekkel pont a valós jogvédelemnek, és a valós problémákat felvető szereplőknek ártanak a legtöbbet. A halva született gyerekek és a műtőasztalon meghalt, vagy súlyos szövődményekkel maradó anyukák után.

Miről is beszélünk?

Arról, hogy a terhesség 15. hetében, vagy az után, mindenféle abortusz elvégzése súlyos veszélyekkel jár, főként az anyára nézve – túl azon, hogy akár bele is halhat, a 15 héttől már erős a valószínűsége, hogy ha az abortálás sikeres is, súlyos szövődmények alakulnak ki. A mihez tartás végett: az abortusz MINDEN esetben veszélyes, de ennek a veszélynek a valószínűsége egyre nagyobb, minél később vég bele valaki. A 15. hét után pedig inkább az a valószínű, hogy komplikációk adódnak, és szövődmények alakulnak ki, semmint az, hogy hú, de egyszerűen, negyedóra alatt végeztünk, lehet menni tovább…

Félreértés ne essék: nem vagyok az abortusz ellen, nem vagyok fundamentalista egyik irányban sem, lévén a Ceausescu-rezsimben nőttem fel, és vannak ismerőseim, akik akkoriban, a szigorú tiltás ellenére, abortuszt vállaltak be, mindenféle zugkabinetekben, a hatóságok szeme elől rejtőzve – és ebből lett a milliónyi tragédia, amelyet a többszörösen díjazott „4 hónap, 3 hét és 2 nap” című román film is feldolgozott.

De nem lehet az, hogy az egyik szélső értékre annak ellenkezőjével, a másik szélső értékkel válaszolunk: az abortusz teljes és totális legálissá tétele ebből a szempontból pont ugyanolyan, mint a Ceausescu-féle totális tiltás: egyik sem veszi figyelembe az emberi életet, mellőzi a jogszabályhoz kapcsolódó alapvető ismereteket (biológia, orvostudomány stb.), hanem az általa elképzelt és jónak tartott társadalom képét igyekszik megfaragni, nem törődve a maga mögött hagyott hullákkal, emberi roncsokkal.

A kérdés azonban adott:

Milyen bíró volt képes eltörölni azt a törvényt, miszerint a 15. hét után csak egészségügyi vészhelyzetben engedélyezi az abortuszt? Ez a bíró elolvasott némi orvostudományi szakanyagot, mielőtt döntött? Nagy valószínűséggel nem, és innen látjuk, hogy a baj nem is kicsi, hanem óriási – van valami, ami a korrupciónál, az ideológiai fundamentalizmusoknál, az egoizmusnál, a szakmai kivagyokénségnél is jobban fertőz, és mindent behálóz: ez pedig a társadalom felső szintjének, az elvileg legképzettebbeknek az intellektuális lustasága. Ami tulajdonképp butaságot is jelenthet.

(Nethuszár)

Nethuszár