Karikó Katalin nem bűnös, hanem áldozat!

Villámként söpört végig a magyarországi médián a hír: Karikó Katalint beszervezte a kommunista titkosszolgálat, aláírta a beszervezési nyilatkozatot. Ahogy az lenni szokott pannón tesóinknál, aki él és mozog az interneten, tud két magyar szót és legalább egy ékezetes betűt, az mind-mind vette magának a jogot, hogy ítéletet hirdessen. A dolog azonban korántsem olyan egyértelmű, továbbá felvet néhány olyan kérdést, amelyet arrafele simán söpörnek szőnyeg alá, aztán az is ott lóg a levegőben, hogy miért pont most… Ghonzó járta körbe a témát.

Az önmagát nem minden alap nélkül az egyik legolvasottabb magyar politikai portálként hirdető Kuruc.info hozta először a hírt: Karikó Katalin, a Pfizer vakcina egyik fejlesztője, az mRNS világhírű kutatója és nem mellesleg Nobel-díj esélyes tudós aláírta a beszervezési nyilatkozatot a kommunista diktatúra titkosszolgálatával. A hírt egy pár évvel ezelőtt megjelent, és a kérdéssel foglalkozó szakmabeliek által is hitelesnek tartott könyv alapján tették közzé.

A mondanivaló miatt úgy fogalmaztam, mintha Salgó László még élne. Az egykori zsaroló kommunista belügyes 2019-ben elhunyt, tetteiért soha senkinek el nem számolt, a törvénynek a legkevésbé, ugyanis azok jórészét 1990 után is az elvtársai hozták.

A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a máskor rekordgyorsasággal ítéletet hirdető Kuruc.info úgy önmagához képest, mint általában is visszafogottan kommentálta a hírt, ahogy aztán a többi sajtóorgánum is ebbe az irányba mozgott – nem úgy a lincselésre mindig kész kommentelők hada, akik a moralitás Everest-csúcsain állva nem haboztak megkövezni azt, akit vélhetően száz év múlva majd  a külföld előtt mutogatunk, hogy „lám, ezt is a magyaroknak köszönheti a világ”, illetve „MI fedeztük fel”, aki nem hiszi, hogy így lesz, az számolja meg hány későbbi Nobel-díjast, vagy híres feltalálót, sikeres művészt üldöztek el hazánkból a kommunista és a náci rezsimek, amelyek közötti hasonlóság abban is kimerül, hogy mindkettő esetében a csontbuták, saját népük kultúrtörténetét nem ismerők, a tudást mítoszokkal helyettesítők voltak a leghűbb kiszolgálói és működtetői. Pont, mint manapság a Facebook kommentfalainak – nélkülük nem lenne üzlet a közösségi média, velük együtt pedig virtuális kivégzőosztagok jöttek létre, menekvés nincs, egy utat leszámítva: olvass Nethuszárt. Na, jó, ez félig vicc volt. (Félig pedig nem!)

Mit tudunk biztosan?

Azt tudjuk, hogy Karikó Katalin aláírt egy beszervezési nyilatkozatot – ezt nemcsak az említett és újabban sokadik könyv szerzője állítja, hanem a Telexnek adott nyilatkozatában maga Karikó Katalin is beismeri. Ugyanitt hozzá is teszi: soha senkiről nem jelentett, senkinek sem ártott.

Karikó verzióját több tény is megerősíti: nem került elő általa írt jelentés, semmi egyéb olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy ténylegesen is spicliskedett volna, jelentett volna valakiről, vagy – kapaszkodjunk, ez fontos lesz! – valamiről. Karikó ugyanis, mint a szegedi egyetem végzőse olyan kutatásokban is részt vehetett, amely ellen külföldi országok élénken érdeklődtek – különösen a nálunk barátilag itt tartózkodó szíriai gyerekek, akik nem dobták volna el maguktól egy biológiai fegyver receptjeit. Érdekes, hogy a magyar kommunista, majd később áldemokrata baloldal valahogy mindig a szírek oldalán lyukad ki, de ezt most mellőzük, mert messzire vezetne, és túl komplex probléma.

Egy másik tényadalék, amely szintén Karikó ártatlansága mellett szól, hogy 1985-ben, hét évvel azt követően, hogy aláírt, elhagyta Magyarországot és Amerikában telepedett le – ha annyira fontos és mennyiségben sok szolgálatot tett volna a kommunista hatóságoknak, akkor fényes karrier vár rá, különben is, pont ennek a zsarolásával vették rá, hogy aláírjon: azaz, édesapja ’56-os múltja révén azzal fenyegették, hogy mint ellenforradalmár származású gyerek bezárul előtte a tudományos kutatások kapuja, ha nem ír alá.

Szép, mi? Akár meg is dögölhetett volna az egész világ vakcina híján, csak a magyar komcsik tudjanak megszopatni egy ’56-ost a gyerekén keresztül. Vagy a gyereket az apján keresztül, ahogy nézzük – és igen, tisztában vagyok vele, hogy most kicsit összekuszáltam a fene nagy rendhez szokott átlagmagyar olvasó fejében az idősíkokat, de hát ezt is meg kell tennie valakinek.

Szóval, a következtetés egy lehet, és az is lett: Karikó Katalin nem bűnös, nem spicli – Karikó Katalin nemcsak ártatlan, hanem ő az áldozat: egy zsarolás áldozata.

Ám ez csak a szomorúság kezdete

A zsarolónak ugyanis neve is van, arca is: ő Salgó László, a kommunista diktatúrában hadnagy és kémelhárító, az 1990 utáni kormányok alatt annak a demokratikusnak hazudott baloldalnak a kegyeltje, amelyik már két titkosszolgálattal kollaboráló miniszterelnököt is adott az országnak, hogy csak a csúcsragadozókat említsük és ne ragadjunk le a Lendvai Ildikóknál, akik cenzort játszottak az átkosban, hogy aztán ők legyenek azok a „mértéktartó és mértadó” elitnek a tagjai, amelyek nap mint nap elmagyarázták a Szabad Nép Népszabadság hasábjain, hogy mit is jelent a demokrácia.

Salgó László, a zsaroló pedig fényes karriert futott be ebben a Lendvai/Apró/Dobrev/Horn/Medgyessy nevei által fémjelzett rendszerben IS. Volt ő belügyi attasé a hágai magyar nagykövetségen, Tolna megye rendőrkapitánya, majd, amikor 2002-ben visszajöttek a szocik, őt tették meg országos rendőrfőkapitánynak. Karikó Katalin, ha valamikor eszébe is jutott volna, hogy hazajönne és szaktudásával, kapcsolataival esetleg a honi tudományos életet segítené, rekordgyorsasággal gondolta volna meg magát. Elnézni az esti tévéhíradóban azt, hogy az önmagát szocialistának, baloldalinak és liberálisnak hazudó kormányok azt ültetik a legfőbb rendőri székbe, aki őt megzsarolta, nos, nem épp a legjobb országimázs.

Sejtésünk sincs arról, hogy magyar koponya, ügyes vállalkozó, neves művész gondolta úgy ezekben az évtizedekben, hogy Magyarországon semmi sem változott, ide nem érdemes visszajönni…, de azt kizárhatjuk, hogy nem voltak ilyenek. Különben is, a rendszer szállította a magyarázatot is, az emigráció magyarjai fasiszták – román változata: nu au mancat salam cu soia. (Magyarországi olvasóink érdeklődjenek erdélyi ismerőseiknél, hogy mindez mit jelent, és mit jelentett a kontextusa!)

Annyi, de annyi Salgó László vált a rendszer kegyeltjévé, került döntési pozícióba, hogy az egykori áldozatok joggal érezhették úgy: volt börtönőreik adják az új műsort.

Az egész Karikó-ügynek ez a legszomorúbb tanulsága:

Magyarországon ezrek állhatnak neki kommentálni, morális ítéletet hirdetni Karikó Katalin felett, de alig akad egy tucatnyi értelmiségi, aki Salgó László felelősségét firtatná. Mint olyan erdélyi, aki román médián edződött, aki végignézte ahogy a hetven és halál között mászkáló Visinescut elviszik a rendőrök, amiért az ötvenes években embereket kínzott a börtönben, aki végignézte jópár egykori szekus elleni büntetőeljárás megindítását (sajnos túl kevésnek), mit szóljak most ahhoz, hogy a Salgó Lászlók még mindig szabadon járhatnak-kelhetnek? 

Mit szóljak ahhoz, hogy Salgó László évtizedekig volt a magyar rendőrség nemzetközi kapcsolatainak legfőbb intézője? Mit szóljak ahhoz, hogy NATO-tagállamként mi egy szovjetbarát ex(?)kémet küldtünk ki Illinoisbe? Mit szóljak ahhoz, hogy a demokráciát féltő bajnokok hisztiznek a magyar ügyészi kar átrendezése miatt, miközben Salgó Lászlónak sikerült ügyésszé is válnia 1989 után? Hány egykori zsaroló salgólaciból lett ügyész? Igen, a zsaroló Salgó Lászlóról beszélek, nem valamelyik névrokonáról!

Tán csak nem a Nobel-díj előtti nagy buktatónak vagyunk szemtanúi?

Higgyem el ezek után azt, hogy a magyar baloldal valamelyik mocskos csoportjának egykori főmunkatárs-hadnagya csak úgy véletlenül dobja be ezt az információt? Pont akkor, amikor Karikó Katalin személyében várhatóan ismét egy magyar Nobel-díjast köszönthetünk? Amennyiben Karikó nem kapja meg a Nobel-díjat, abban a jelenlegi műbalhénak nagy szerepe lesz.

Ki fogja ezért vállalni a felelősséget?
Tán Salgó László?

Ghonzó

(Nethuszár)

Nethuszár