Flow, 09.20 – 18.00 – Gyorshírek a Nethuszártól

FLOW – a Nethuszár gyorshírei, amolyan elhadarjuk gyorsan, amit a világ eseményeiből megjegyeztünk magunknak és nektek, de nem feltétlenül annyira kiemelt hírek, hogy külön anyagban foglalkozzunk velük. Következzen tehát a 2021 szeptember 21, 18.00 órai híradó.

Orbán Viktor: Magyarország támogatja Észak-Macedónia EU-tagságát

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke kedden a Karmelita kolostorban fogadta a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőségét, Hrisztijan Mickoszki elnököt és Alekszandar Nikoloszki alelnököt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország támogatja Észak-Macedónia csatlakozását az Európai Unióhoz, és azt is, hogy az ország aktív részese legyen a jelenleg is zajló, Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatnak. A megbeszélésen a fokozódó migrációs nyomásról is egyeztettek, fontosnak nevezve az érintett országok összefogását, a határvédelem fejlesztését. A koronavírus-járvány kapcsán kiemelték az oltások szerepét a vírus legyőzésében. A Fidesz elnöke biztosította támogatásáról a VMRO-DPMNE pártot az októberben esedékes észak-macedóniai helyhatósági választásokon – mondta Havasi Bertalan. Orbán Viktor támogatása a balkáni államok irányába nemcsak magyarországi, hanem európai ügy is, a geopolitikai átrendeződés már javában zajlik, míg korábban Macron arrogáns módon elutasította volna balkáni államok csatlakozását, Merkel pedig úgy támogatta, hogy a végtelenbe tolta ki az időpontot, addig Magyarország szép csendben aktív játékossá vált a Balkánon. Merkel egy hét múlva, Macron pedig hamarosan búcsúzik az európai politikai porondtól, így az Orbán Viktor által említett magyarországi támogatás, mint stabil tényező a balkáni államok külpolitikájának alakításában, kulcsszerepet játszhat Magyarország regionális nagyhatalommá válásának útján.

Karikó Katalin az első magyar, aki átveheti az egyik legfontosabb német tudományos díjat

Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat – közölte kedden a díjról döntő Paul Ehrlich Alapítvány kuratóriuma. Karikó Katalin egyúttal az első magyar, aki átveheti az orvostudomány egyik legrangosabb díját.

Karikó Katalin, Özlem Türeci és Ugur Sahin a hírvivő RNS (mRNS) megelőző és terápiás célú kutatásáért és fejlesztéséért kapja a 120 ezer euróval (42 millió forint) járó díjat.

Az általuk létrehozott „technológiai platform paradigmaváltást indíthat el” az orvostudomány több területén. Munkájuk kiemelkedő sikere az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen rendkívüli hatékonysággal védő vakcina, amelynek döntő szerepe van a koronavírus-világjárvány megfékezésében – áll a frankfurti Goethe Egyetem honlapján olvasható közleményben. A Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedler-díj az egyik legjelentősebb elismerés az orvostudományi alapkutatások területén. A díjat eddig elnyerő 128 tudós közül 25 a Nobel-díjat is megkapta.

A „kemoterápia megalapítójának” is nevezett Paul Ehrlich (1854-1915) neves német orvosról, szerológusról, immunológusról és Ludwig Darmstaedter (1846-1927) német tudománytörténészről, vegyészről elnevezett díj az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos kitüntetés Németországban. 1952 óta ítélik oda minden évben olyan kutatóknak, akik különleges érdemeket szereztek az immunológia, a rákkutatás, a hematológia, a mikrobiológia és a kemoterápia területén.

Karikó Katalin az első magyar kutató a német orvostudományi kitüntetést elnyerők között. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) biológusként diplomázó és biokémikusként doktoráló Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végzett, majd vállalkozóvá lett török-német házaspárral, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás „csodafegyverré” – áll a szegedi egyetemnek a kitüntetésről szóló közleményében. Az 1952 óta kiosztott díjat hagyományosan március 14-én, a Nobel-díjas Paul Ehrlich születésének napján adják át.

EJEB: Oroszország a felelős Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásáért

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi határozatában Oroszországot tette felelőssé a 2006-ban Londonban megölt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz hírszerző haláláért.

Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált, ahol 2006 novemberében hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. A mérgező anyagot a Scotland Yard szerint Litvinyenko teájába csempészték a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a volt FSZB-tiszt két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal találkozott. Nagy-Britanniában 2007-ben hivatalosan vádat emeltek a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérték kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte

A strasbourgi bírói testület megerősítette: megalapozott az a feltételezés, hogy a Litvinyenko elleni merényletet Dmitrij Kovtun és bűntársa, Andrej Lugovoj az orosz állam megbízásából hajtotta végre. A bírák megállapították azt is, hogy az orosz hatóságok nem adtak kielégítő magyarázatot az esettel kapcsolatban, nem folytattak vizsgálatot az ügyben, de nem is cáfolták a londoni nyomozás eredményeit.

Az EJEB bűnösnek mondta ki Oroszországot, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2., illetve 38. cikkének megsértésében, amelyek az élethez való jogot garantálják, valamint arra kötelezik a nemzetközi testülethez csatlakozott államokat, hogy a vitatott ügyek békés rendezése érdekében bocsássanak rendelkezésre minden, a vizsgálat szempontjából fontos dokumentumot.

A bíróság határozata szerint Oroszországnak 100 ezer euró értékű kártérítést kell fizetnie Litvinyenko özvegyének. Az orosz vezetés továbbra is tagadja, hogy köze lett volna Litvinyenko halálához.

Visszakerült Konopiste kastélyába egy nácik által ellopott reneszánsz pajzs

Majdnem nyolcvan év után visszakerült a közép-csehországi Konopiste kastélyba az az értékes 16. századi reneszánsz pajzs, amelyet a nácik vittek el a kastély fegyvergyűjteményéből a második világháború idején.

A háború utáni időszakban az értékes pajzs a Philadelphiai Művészeti Múzeum gyűjteményébe került, ahol hosszú kutatás után Ladislav Cepicka cseh történész találta meg. Az amerikai múzeum hosszas vizsgálódás után helyet adott a cseh kérésnek és a közelmúltban visszaadta a pajzsot eredeti tulajdonosainak. A rendkívül értékes pajzs keddtől újra látható a Prágától délre fekvő Konopiste kastély fegyvergyűjteményében – közölte Nada Goryczková, a cseh Nemzeti Műemlék Intézet igazgatója újságírókkal.

Ladislav Cepicka évtizedekkel ezelőtt kezdte el kutatni az egykor Ferenc Ferdinánd főherceg nyári rezidenciájaként szolgáló kastély híres fegyvergyűjteményét, és akkor kezdett el érdeklődni a nácik által ellopott tárgyak iránt is. Az elveszett pajzsról nagyobb cikket is közölt szaklapokban. Az 1990-es években egy nemzetközi történészkongresszuson ismerkedett meg a philadelphiai múzeum korábbi kurátorával, akitől tudomást szerzett az ottani gyűjteményben őrzött pajzsról. Bár kutatásai alapján Cepicka már a kilencvenes években arra a meggyőződésre jutott, hogy a nácik által ellopott műtárgyról van szó, állítását nem vették komolyan, és hosszú ideig semmi sem történt az ügyben.

A philadelphiai múzeummal 2016-ban indultak csak meg a tárgyalások a cseh külügyminisztérium holokauszt ügyekkel megbízott diplomatájának segítségével, és végül idén júniusban született meg a cseh-amerikai egyezmény a műtárgy visszaszolgáltatásáról. A 16. században készült pajzsot szeptember közepén vették át a csehek az amerikaiaktól.

A 61 centiméter átmérőjű fapajzsot nagy valószínűséggel Girolamo di Tommaso da Treviso olasz festő díszítette és 1695-ben a Mediciek fegyvertárának része lett. A 19. század végén került Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös konopistei gyűjteményébe, ahonnan 1944-ben vitték el a nácik azzal, hogy az Adolf Hitler által Linzbe tervezett nagy német múzeumban állítják majd ki. A műtárgy háború utáni sorsa pontosan nem ismert, annyit tudni, hogy 1954-ben Carl Otto von Kienbusch amerikai multimilliomos vette meg Párizsban, aki később a philadelphiai múzeumnak ajándékozta, ahol 1977-től volt látható.

Európai uniós támogatásból segítené a román kormány a magyar gyerekek román nyelvtanulását

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére európai uniós alapokból segítené a román kormány a nemzetiségi, ezen belül a magyar gyerekek román nyelvtanulását, amely célra egy 10 millió euró összértékű projektet hirdettek meg – közölte hétfőn a romániai magyar érdekvédelmi szervezet.

Az RMDSZ közleménye Hegedüs Csillát, a román európai alapok minisztériumának államtitkárát idézte, aki elmondta: minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy megtanuljon románul, ez a célja az európai alapok és az oktatási minisztérium közös projektjének, amelyet a napokban bocsátottak társadalmi vitára a humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében. A projekt összértéke 10 millió euró, amelyből hatezer oktatót képeznek tovább arra, hogy a románt idegen nyelvként tanítsák, de lesznek új tankönyvek, román nyelvű játékos telefonos applikációk is, amelyek a gyerekek román nyelvtanulását segítik.

„Mind Székelyföldön, mind Kolozsváron és a Partiumban sok gyereknek gondot jelent a román nyelv elsajátítása. Azonban ahhoz, hogy mindenki otthon érezze magát Erdélyben, fontos, hogy a gyerekeink megfelelő módon tanuljanak meg románul” – mondta Hegedüs Csilla. A társadalmi vita után a projektet hivatalosan is elindítják, a finanszírozási szerződés aláírása után várják a tanárok jelentkezését, akiket meghatározott kritériumrendszer szerint választanak ki.

Kallós Zoltán romániai oktatási államtitkár is hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar diákok megtanuljanak románul, mert jobb jövőt, jobb életet teremthetnek maguknak szülőföldjükön és jól fizetett munkához juthatnak. „Nem akarjuk, hogy a gyerekeink külföldre költözzenek, azt akarjuk, hogy itt legyenek közel hozzánk” – mondta az államtitkár. Emlékeztetett: a 2011-2012-es tanévtől a magyarul tanuló gyerekek számára külön tantervet vezettek be, amely nagyrészt jó, de kiderült, hogy sok esetben nem megfelelően alkalmazzák, ezért akarnak továbbképzéseket szervezni a pedagógusok számára.

A fentiekkel csak egy baj van, csekély harminc évet késtek vele, de, ahogy mondják mifelénk: jobb későn, m int soha.

Szijjártó: mindig fel fogunk lépni az Izrael-ellenes politikával szemben

Mindig fel fogunk lépni a nemzetközi szervezetekben az Izrael-ellenes kritikával szemben, mindig fel fogunk lépni az Izrael-ellenes politikával szemben és mindig ki fogunk állni amellett, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát a terroszervezetekkel és azok támadásaival szemben – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt követően közölte mindezt, hogy telefonon beszélt Jaír Lapid izraeli kollégájával, akivel először még 2013-ban találkozott. Akkor az izraeli külügyminiszter még pénzügyminiszter volt, ő pedig miniszterelnökségi államtitkár – idézte fel a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter azt írta: Jaír Lapid „köszönetet mondott nekem az Izrael melletti folyamatos kiállásunkért én pedig arról biztosítottam őt, hogy Izrael továbbra is számíthat ránk”.

Mint írta: abban maradtak, hogy minél előbb igyekeznek összehozni egy személyes találkozót és reményét fejezte ki, hogy hamarosan vendégül láthatja az izraeli külügyminisztert Budapesten.

Az EU külügyminiszterei hétfőn New Yorkban tárgyalnak a brit-amerikai-ausztrál paktumról

Az Európai Unió tagállamok külügyminiszterei az ENSZ-közgyűlés  keretében tárgyalásokat  folytatnak a múlt héten bejelentett brit-amerikai-ausztrál biztonsági partnerségi megállapodásáról (AUKUS) – jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn.

A szóvivő közölte: helyi idő szerint keddre virradóra tervezett két órás egyeztetés célja, hogy a külügyminiszterek megvitassák a megállapodás hatásait és következményeit az EU-ra nézve. „Ez nem rendkívüli ülés lesz, hanem az uniós miniszterek hagyományos találkozója a közgyűlés keretében, melynek során megvitatják az összes aktuális napirenden lévő kérdést, a legújabb fejleményeket, amelyek komoly hatással vannak az EU-ra vagy tagállamaira” – tette hozzá.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett. A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, több mint 50 milliárd dolláros szerződését, amellyel kivívta a párizsi vezetés haragját. Franciaország válaszként visszahívta amerikai és ausztrál nagykövetet is, míg Jean Yves Le Drian francia külügyminiszter súlyos bizalomvesztésről beszélt.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője múlt héten azt nyilatkozta, hogy a háromoldalú megállapodás tükrében az uniónak előtérbe kell helyeznie saját biztonság és védelmi politikáját, különösen az indiai-csendes-óceáni térégben. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a felek nem tájékoztatták az EU-t a megállapodásról. Az uniós szóvivő szerint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, „nagyon szoros figyelemmel” követi az egyezmény alakulását.

Oroszország: Putyin pártja lazán győzött, a komcsik a második helyen

A Krím, Kalmükföld és Szentpétervár egy-egy választókerületében törölték a parlamenti választások eredményét jogsértés miatt – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Eközben a parlamenti és a rendszeren kívüli ellenzék részéről is megkérdőjelezték a moszkvai online szavazás eredményét.

Pamfilova a választást érvényesnek minősítette. Közölte, hogy a részvételi arány 51,68 százalék volt, amely meghaladta az öt évvel ezelőttit. A hivatalos végeredmény kihirdetését péntekre ígérte. A tisztségviselő bejelentette, hogy az Állami Dumába öt párt került be: az Egységes Oroszország, a kommunisták, a liberális demokraták, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért pártiak és egy új formáció, az Új Emberek.

Közölte, hogy hamisítás címén Szentpéterváron legkevesebb egy választókerületben büntetőeljárás indul. Úgy vélekedett, hogy az „északi főváros” hat-hét kerületében meg kellene semmisíteni a választások eredményét és értésre adta, hogy az ügyben a helyi választási bizottságok kezdeményezését várja. Pamfilova elmondta, hogy a helyi választások eredményét is megsemmisítették három körzetben, Szverdlov megyében, illetve Szentpéterváron.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az mondta,

hogy Vlagyimir Putyin pozitívan értékelte a választások eredményét, amelyek során kiderült. hogy a kormánypárt „a választók fő preferenciája”, és „megerősítette vezetői pozícióját”. Peszkov szerint a választás „versenyszellemű, nyílt és becsületes” volt. Moszkvában feltűnést keltett, hogy az online szavazás eredményei csak 16 órával az urnazárást követően, már a papíron leadott voksok összeszámlálása után váltak ismertté. Ennek nyomán az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által kezdeményezett „okos választás” által támogatott egyetlen jelöltnek sem sikerült legyőznie körzetében a hatalom emberét.

A szabadságvesztését töltő Navalnij az Instagramon megjelent bejegyzésében győztesnek nyilvánította az „okos szavazás” által támogatott moszkvai és szentpétervári jelölteket, és az online szavazatok meghamisításával vádolta meg a hatóságokat. Navalnij szerint amíg a fővárosban 15-ből 12, addig az „északi fővárosban” nyolcból hét körzetben győztek az offline eredmények szerint taktikai voksolás által az Egyesült Oroszországgal szemben támogatott politikusok.

„Ezért a robot elgondolkodott, rágyújtott, és úgy döntött, hogy vár a publikációval (az eredményekével), amíg az egységes oroszok kacsói nem változtatják meg pont az ellenkezőjére az eredményt” – szólt Navalnij Instagram-bejegyzése, amely emlékeztetett rá, hogy a „robot” a 2019-es választások idején azonnal kiadta az eredményt.

Gennagyij Zjuganov, a parlamenti választáson második helyen végzett Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának elnöke vizsgálatot követelt a moszkvai elektronikus távszavazás eredményének ügyében, amelynek elismerését elutasította. A kommunisták azt állítják, hogy jelöltjeik „egész csapata” biztos nyerésre állt a fővárosban, de végül egyetlen körzetben tudott győzni a kormánypárttal szemben. A Navalnij-féle „okos szavazás” kedvezményezettjei egyébként túlnyomórészt éppen a kommunisták.

Eduard Liszenko, a főváros IT-főnöke a Novaja Gazeta című független lap beszámolója szerint azzal magyarázta az online szavazatok késlekedését, hogy legkevesebb négyszer át kellett számolni őket. Ennek szükségességét a rendszernek azzal a funkciójával magyarázta, amely lehetővé teszi, hogy a szavazók egy napon belül módosíthassák a leadott voksukat. Ennek egyik célja az, hogy meg lehessen változtatni a kikényszerített szavazatokat.

Moszkvában kétmillióan szavaztak online

A Dozsgy ellenzéki online televíziónak a választásokról készített összegzése szerint az Egységes Oroszország meg tudta őrizni alkotmányozó többségét a 450 tagú parlament alsóházában, vagyis 301-nél több mandátumot szerzett. A szavazatok 99 százalékának összesítése után a hivatalos adatok szerint a kormánypárt listán több mint 120, egyéniben pedig 198 mandátumot szerzett, vagyis minimum 318 szavazata lehet majd.

Az előző ciklusban az Egységes Oroszországnak 343 képviselője volt, mert a szavazatok 54,2 százalékát kapta a mostani 49,84-gyel szemben. A liberális demokratákra leadott voksok aránya csaknem a felére, 13,14-ről 7,49 százalékra csökkent 2016 óta, a kommunistákra, a választások fő nyerteseire viszont 13,34 helyett 19,2 szavazott. A két másik párttal összeolvadt Igazságos Oroszország 6,2-ről 7,42 százalékra tudott erősíteni. A parlamentben debütáló Új Emberek 5,3 százalékot kapott.

Elemzők szerint a választás egyik fő meglepetése, hogy a kommunisták jól szerepeltek a Távol-Keleten, a liberális demokraták hagyományos hátországában, maguk mögé utasítva a kormánypárti jelölteket is. Zsirinovszkij pártjának népszerűségcsökkenése ugyanakkor nem gátolta meg, hogy a Habarovszki területen megerősítsék tisztében a liberális demokrata Mihail Gyegtyarjov kormányzót, akit tavaly a gyilkosságra való felbujtással megvádolt Szergej Furgal helyére nevezett ki Vlagyimir Putyin elnök.

További nyolc régióban volt még most közvetlen vezetőválasztás, valamennyiben az Egységes Oroszország jelöltje győzött. A Csecsenföldet kormányzó Ramzan Kadirov a voksok 99,7 százalékát kapta meg.

Putyin leszarja a Biden fejét, és nem megy vele talizni

Nem tervezi Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy részt vegyen az amerikai hivatali partnere, Joe Biden által a Covid-19 elleni küzdelem ügyében kezdeményezett virtuális csúcstalálkozón – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

„Részvételünk szintjét diplomáciai csatornákon fogjuk meghatározni” – mondta a szóvivő. A szerdára beütemezett csúcstalálkozón a Fehér Ház korábbi közlése szerint az Egyesült Államok szeretné elérni annak elismerését, hogy a koronavírus terjedése elleni győzelemhez be kell oltani a Föld lakosságának 70 százalékát.

Peszkov azt is elmondta, hogy Putyin, aki a környezetében észlelt többtucatnyi megbetegedésre hivatkozva múlt kedden karanténba vonult, ugyan „kitűnően érzi magát”, de még ezen a héten is elkülönülésben marad és videokonferencia révén fog részt venni az eseményeken. Oroszországban egyébként a hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt fertőzöttek száma 19 744-gyel 7 294 672-re emelkedett.

A napi növekmény 0,27 százalék, az új esetek 7,4 százaléka volt tünetmentes. Az országban 585 002 aktív esetet tartanak számon. A halottak száma 778-cal 198 996-ra, a felépülteké pedig 11 992-vel 6 510 674-re nőtt. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 187 millió, az elmúlt napon pedig 407 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 149 157 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

(Nethuszár)

Nethuszár