Német választások: végleges eredmények, az SPD nyert

Több szempontból is történelminek nevezhető eredményekkel zárulhat ma este a németországi parlamenti választás.

Az élő közvetítésünk ezzel véget ért!

Az SPD megnyerte, a CDU/CSU történelmi méretű vereséget szenvedett

CDU/CSU: 24.1%
SPD: 25.7%
AfD: 10.3%
FDP: 11.5%
Baloldal: 4.9%
Zöldek: 14.8%
SSW: 0,1%
Egyéb: 8.6%

Bár fej-fej mellettinek szokás nevezni a németországi választások eredményét, azért azt nyugodtan kijelenthetjük: az SPD győzött. HA paraszthajszállal is, de megelőzte a CDU-t. Utóbbi párt eredménye több szempontból is siralmas: soha ilyen alacsony eredményt nem ért el történelme során, ugyanakkor soha nem volt olyan, hogy egyik választásról a másikra ennyit szavazót veszítsen – 2017-hez képest több mint nyolc százalékot zuhantak. Az okokról sok mindent el lehet mondani, vélhetően fognak is beszélni erről a szakértők, de nagy szerepet játszhat ebben a vereségben az is, hogy a CDU elveszítette kereszténydemokrata jellegét, amikor sorra feküdt le a baloldali politikai kérdéseknek, úgy, mint a migráció vagy az LMBTQ-jogok.  Ami említésre méltó, hogy az SSW(Südschleswigscher Wählerverband) egy helyet fogott magának. A Schleswig tartomány déli részén élő dán és fríz kisebbséget képviselő párt ez, amelyik azt a nemes célt tűzte ki maga elé az idén, hogy EGY helyet szerezzenek maguknak a Bundestagban. Sikerült is nekik!

A Baloldal is becsússzan a Bundestagba

Országos szinten 4,9%-ot kapott a Die Linke, így, első ránézésre, nem jutnának be, azonban a német választási törvények szerint, amennyiben egy párt megnyer három egyéni körzetet, akkor annyi hely illeti meg őt, ahány szavazatot szerzett a listájára. Mivel a Die Linke pont három körzetet nyert meg, így a 4,9 százaléknak megfelelő parlamenti helyet kaphat, ami 39 képviselőt jelent végül, ezzel ők a legkisebb frakció.

Az SPD központi székházában már elindult a buli,

de a Zöldek is táncikálós kedvükben vannak, jelentik a DW helyszínen levő riporterei. Nekünk pedig mára elegünk lett, lementünk aludni, holnap innen folyatjuk!

Az SPD növeli előnyét

A legújabb eredmények szerint a szocik kicsit megnövelték előnyüket, a korábbi 0,6 százalékról, jelenleg tehát 1,7 százalék az előnyük, úgyhogy nagy a valószínűsége annak, hogy vörös kancellár jön majd.

CDU/CSU: 24.1%
SPD: 25.8%
AfD: 10.5%
FDP: 11.5%
Baloldal: 4.9%
Zöldek: 14.6%
Egyéb: 8.6%

A pártok vezetői kerekasztal megbeszélést tartanak

Az urnazárást követően, a részleges eredmények, illetve az exit-poll ismeretében ültek le a pártok vezetői, hogy kerekasztal megbeszélésre, ahol sok szó esett a jövőről, határozott döntés még nem született, nincs is ahogy, de az már körvonalazódik, hogy többen is elképzelhetőnek tartják a hárompárti koalíciót: SPD-CDU/CSU-Zöldek.

Olaf Scholz, az SPD kancellár-jelöltje: „mindig is mondtam, hogy sok közös van bennünk, a szomszédommal” szólt oda a közvetlenül mellette helyet foglaló Annalena Baerbocknak, aki a Zöldek elnöke. „Csak ketten nem leszünk elegek, azt gondolom, hogy három pártnak kell lennie, de várjuk meg, amíg az összes szavazatot megszámolják” – fejtette ki Olaf Scholz.

Armin Laschet, a CDU elnöke és a jobbközép kancellárjelöltje elismerte, hogy nem igazán jól szerepeltek a választásokon. „A választók munkát adtak nekünk, meg kell találnunk a közös pontokat, valószínűleg három párt között” – célzott ő is a hárompárti koalícióra. „Nem a matematika kedvéért kell összeálljunk. Olyan kormányt szeretnénk, amelyben szeretünk dolgozni” – folytatta a gondolatmenetet.

Annalena Baerbock a fenti helyzethez képest kifejezetten visszafogott volt, nem reagált le túlságosan sok érzelemmel azt, hogy pártja esetleg kormányra kerülhet, egyelőre várják a végleges eredményeket, „a Zöldeknek pedig világos programjuk van, amit kormányra kerülve végre kell hajtaniuk” – jelezvén, hogy nme lesz könnyű menet a vele való alkudozás.

Mi lehet a hárompárti koalíció akadálya?

Ghonzó, a Nethuszár publicistája úgy véli,

„szép gondolat a „Kenya-koalíció”, de a zöld gondolatok és a CDU által támogatott nagyipar között húzódó, Németországban évtizedes múltra visszatekintő, időnként kemény összecsapásokba is torkolló ellentéteket nem lehet majd csak úgy elsimítani. Azonban azt is látni kell, hogy az Európai Bizottság német vezetője is a CDU berkeiből érkezett, Ursula von der Leyen, akárcsak az Unió intézményeinek vezetője nagyon is elkötelezett a zöld politikák megvalósításának irányába, akár azon az áron is, hogy pont minket, kelet-európaiakat szívatnak meg ezzel. Persze mi is megszívattuk magunkat, ipari elmaradottságunkban nagy szerepet játszanak a korábbi korrupt kormányok, de azt se felejtsük el, hogy sok esetben ezeket a korrupt kormányokat maga a nyugati politikai elit tartotta fent, hisz így tudtak a privatizáció címszava alatt egész ipari szektorokat uralmuk alá hajtani. Szóval, a helyzet összetett, de az utóbbi 16 évből 12-őt kormányzott közösen a CDU és a SPD, így azt hiszem olyan nagy és megoldhatatlan problémák nem léteznek, amiért ne tudnák bevenni a Zöldeket a buliba. Különösen úgy, hogy az FPD a Zöldekkel együtt közel harminc százalékot szerzett, ami nagyon kemény ellenzék lenne, miközben egy CDU-SPD közös kormánynak már csak az AfD vagy a Die Linke maradna, ezt pedig egyik sem fogja felvállalni. Persze lehet még egy fordulat az ügyben, hogy nem a Zöldekkel, hanem az FPD-vel alkotnak majd hárompárti koalíciót, ezt a cikkünkben található infografikán „Németország-koalíciónak” neveztük, de ezt azért tartom valószínűtlennek, mert a Zöldek berlini eredményei – első helyen végeztek, és  több mint kétszer annyit kaptak, mint a CDU -, világosan kirajzolta a német politikai térképen elfoglalt helyüket, és nagyobb potenciált láthatnak benne a jövendő koalíciós társai, mint a kissé megfáradt FDP-ben. Végül is gondoljunk csak bele, a 730 fős Bundestagban 515 helyet foglalnának el a kormánykoalíció tagjai – ekkora többséggel nincs az, amit ne tudnának keresztülvinni, és ami kiemelten fontos, a nemzetközi politikában is megtarthatják vezető szerepüket. „

Továbbra is szoros az eredmény

a két nagy között, a Zöldek picit visszaestek

CDU/CSU: 24.5%
SPD: 25.5%
AfD: 10.9%
FDP: 11.7%
Baloldal: 5.0%
Zöldek: 13.8%
Egyéb: 8.6%

Az FPD elnöke, Christian Lindner

a ZDF televíziós csatornának nyilatkozva kifejtette: nem zárkózik el attól, hogy közösen cselekedjenek a Zöldekkel. Na, ez alaposan megborítaná a képletet, ugynais kettőjüknek jelenleg közel 26 százalékuk van, ami sokra nem elég, de arra biztosan, hogy ezt a lehetőséget lobogtatva jó alkupozíciókat harcoljanak ki maguknak. Mindkét párt ellenzi egyébként a „nagyok koalícióját”

Mindkét csúcsjelölt bejelentette, hogy ő lesz a kancellár

Na, a németeknek sem lesz egyszerű, úgy látszik a Iohannis-PNL hatás Berlinig gyűrűzött. A jelenlegi eredmények szerint, paraszthajszállal ugyan, de az SPD nyerte a választásokat, így Olaf Scholz máris megragadta az alkalmat, hogy az urnazárás utáni első nyilatkozataiban magáénak követelje a kancellári széket. Az SPD-től jelenleg 0,6%-al elmaradva, a CDU/CSU csúcsjelöltje, Armin Laschet szintén bejelentette, hogy ő kéne legyen a kancellár. Lesz boksz?

A CDU mindössze 0,6 százalékkal

marad el az SPD-től, jelenleg így áll az eredményjelző tábla:

CDU 24.6%
SPD 25.2%
AfD 10.8%
FDP 11.6%
Baloldal (Die Linke) 5.0%
Zöldek 14.3%
Egyéb 8.5%

Exit-poll: mélyponton a CDU/CSU

Olaf Scholz alkancellár által vezetett szociáldemokraták, az SPD vezet a németországi választásokon, legalábbis az első exit-poll eredmények szerint, igaz, alig néhány tized lehet a különbség, ugyanis a CDU/CSU szintén 25 százalékot kapott. Gyakorlatilag fej-fej mellett halad a két nagy párt, míg a Zöldek Annalena Baerbock vezetésével 15 százalékot értek el.

Az már az exit-pollokból is látszik, hogy több szempontból is történelminek nevezhető az idei választás Németországban. Egy párt sem érte el a 30%-ot, ilyenre pedig emberemlékezet óta nem volt példa, míg a CDU/CSU  72 éves történelmének legrosszabb eredményét érte el, ellentétben a Zöldekkel, akik 15 %-al kerülne be a Parlamentbe, de Berlinben ők az elsők, 23,5 százalékkal, míg a német fővárosban a kereszténydemokraták alig 15 százalékot értek el. Szintén bejutott a Parlamentbe a liberálisok Szabaddemokrata Pártja (FDP – 11%), az Alternatíva Németországért (AfD – 11%) és a komcsikat tömörítő Baloldal (Die Linke -5%), ez utóbbi sorsa azonban még bizonytalan, az exit-poll mond ugye 5%-ot nekik, ami simáén csúszhat lennebb, de simán esélyük van három mandátumot szerezni, ami elég ahhoz, hogy a listájuk akkor is érvényes legyen a töredékszavazatok visszaosztásánál, ha nem érték el az öt százalékot.

Korábban írtuk:

Merkel pártja, a CDU ugyanis rendesen alulmaradt a közvéleménykutatásokban ellenfelével, a szociáldemokrata SPD-vel szemben. Akiknek úgy ellenfele, hogy az utóbbi négy évben együtt kormányoztak, nagykoalícióban.

Azonban az SPD-nek sincs akkora előnye, hogy egyedül alakítson kormányt, Gerhard Schröder óta annyi szociális érzék maradt az SPD-ben, mint mackósajtban a brummogás, viszont jönnek felfelé a komcsik (Die Linke), a Zöldek és a Liberálisok (FDP), persze az AfD néven közismert szélsőjobbosok is bekavarhatnak a végső képletbe, mondjuk velük senki sem akar kormányozni.

A német közbeszéd ezért nem véletlenül vagy jelzőlámpa-koalícióra számít, vagy a különböző afrikai államok nemzeti színeivel jelölt együttműködésekre, az output oldalon annyi a lehetőség, hogy a BBC külön infografikában magyarázza a bonyolult helyzetet, mi pedig magyarítottuk, íme:

Szóval, a kérdés: ki alakít majd kormányt Németországban, és kinek a vezetésével? Maradjatok a Nethuszáron, hogy elsőként értesüljetek az eredményekről!

(Nethuszár)

Nethuszár