Megosztott Nobel-díj: David Julius és Ardem Patapoutian

Na, hát, nem ezt vártuk! Megosztott Nobel-díj született, a két díjazott: David Julius és Ardem Patapoutian a hő- és tapintásérzékelés területén elért felfedezéseik miatt. (Angolul: „for their discoveries of receptors for temperature and touch.”)

14.00: Összegzés:

David Julius a csípőspaprika hatóanyaga, a kapszaicin segítségével 1997 fedezte fel a TRPV1 receptort, amely a bőr hőérzékelésért felelős idegvégződésekben található. Ardem Patapoutian örmény-amerikai molekuláris biológus új ioncsatornák azonosításával a PIEZ01 és PIEZ02 nyomásérzékeny receptorokat és működésüket fedezte fel. Mindkét kutató hiányzó láncszemeket azonosított, amelyek áttörést jelentettek annak megértésében, ahogy az idegrendszerünk a minket körülvevő világot, a hőt és a mechanikai hatásokat érzékeli. Karikó Katalin ugyanakkor még mindig esélyes a kémiai Nobel-díjra, amit szerdán osztanak ki. 

A Nobel-díj bizottság döntése mögött állhat az a szempontrendszer is, hogy a koronavírus elleni mRNS oltás viszonylag friss felfedezés, nem szoktak ilyen rövid idő után díjazni valamely tevekénységet, ez a szempontrendszer viszont csökkentheti Karikó szerdai esélyeit is. Akárhogy is, várjuk a szerdát, maradjatok a Nethuszár közelében.

12.50: A jelenlevő sajtósok sem igazán értik, hogy mi történik és miért. Az Al-Jazeera helyszínen levő riporterének szavaiban nem kevés cinizmus bujkált, amikor rákérdezett: „mi alapján döntötték el, hogy ez a legfontosabb?”. Egy másik zsurnaliszta pedig szintén a Covid-ellenes orvosi front kapcsán érdeklődött, vajon a későbbiekben a koronavírus ellen harcoló kutatókat is fogják díjazni? A válasz: a Nobel Bizottság nem igazán így működik – ami igaz is.

Miért nincs VAR a Bizottság ülésén?

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hamarosan bejelenti, hogy ki kapja a 2021-es év orvosi Nobel-díját. Karikó Katalin a nagy esélyesek között!

12.00: A döntés megszületett, a Nobel Bizottság megszámolta a szavazatokat – tette közzé a hírt maga a Bizottság Twitter oldalukon. A 2021-es esztendő fiziológiai és orvosi Nobel-díjának tulajdonosa hamarosan kiderül – hivatalos bejelentés: 12.30 (erdélyi idő szerint)

Korábban írtuk:

Már csak néhány perc, és a Kárpát-medence tudományszerető magyarjai egy emberként ugranak majd talpra – ha minden igaz, meglesz a nem is tudom hányadik magyar Nobel-díjasunk.

A Nobel-díj Bizottság ugyanis ma, tulajdonképp alig egy óra múlva teszi közzé az idei díjazottak listáját, idén pedig Karikó Katalin, a koronavírus elleni oltás alkotója a nagy esélyes. Szívből drukkolunk neki, az izgalomtól körmünket rágjuk, ti pedig kövessétek be a Nethuszár Facebook-oldalát, hogy időben értesüljetek a jó hírről!

A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló alapította, aki a végrendeletében azt hagyta meg az utókornak, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban részesüljenek a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, ezen felül pedig a békéért tett erőfeszítéseket is méltányolják, ez a béke Nobel-díj, amelyet, eltérően a többi díjtól, nemcsak személyek, hanem szervezetek is megkaphatnak – ilyen díjazott volt például a Nemzetközi Vöröskereszt is. Később, 1968-ban, a Nobel-díjak kategóriáinak listája kiegészül a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal, amit a Svéd Bank alapít és finanszíroz, hivatalos neve pedig Alfred Nobel-Emlékdíj, nem pedig Nobel-díj.

Magyar Nobel-díjasok

Lélekszámához képest a magyar nemzet, kimagaslóan sok Nobel-díjast tud felmutatni, habár akadnak olyan esetek, amikor nem egyértelmű a magyar származás – ugyanis Nobel-díjasaink többsége tudományos munkáját, annak javarészét külföldön végezte, vagy politikai okokból hagyták el az országot, vagy a tudományos kutatás feltételeinek hiánya miatt. Tulajdonképp mindössze két magyar Nobel-díjas van, aki Magyarországról utazott ki, hogy a díjat átvegye: Szentgyörgy Albert orvosi, és Keretész Imre irodalmi Nobel-díjasok, kis hazánk szenvedéstörténetét pedig júl mutatja, hogy csak Kertész Imre halt meg hazájában…

Azonban a magyarok Nobel-díjjal kapcsolatos „teljesítményét” bizonyítja az is, annyian vannak, hogy külön kategóriákba is rendezhetjük őket, bár ez szintén a szenvedéstörténetünket példázza: ketten vannak tehát, akik még magyar földön éltek, amikor megkapták a tudomány legrangosabb elismerését, rajtuk kívül pedig külön kategóriát képeznek, akik

Magyarországon születtek,
de már az emigrációban váltak sikeres tudóssá, így kapták meg a Nobel-díjat is.

Lénárd Fülöp (1862, Pozsony – 1947, Messelhausen, Németország). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1905. 1882-ben hagyta el az országot. Német állampolgár lett.

Békésy György (1899, Budapest – 1972, Honolulu, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, díjazás éve: 1961. Az országot 1946-ban hagyta el. (A belső füllel kapcsolatos kutatásait még Magyarországon kezdte el.) Amerikai állampolgár lett.

Gábor Dénes (1900, Budapest – 1979, London). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1971. 1934-ben hagyta el az országot, angol állampolgár lett.

Wigner Jenő (1902, Budapest – 1995, Princeton, USA). Fizikai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1963. 1933-ban hagyta el az országot, amerikai állampolgár lett.

Harsányi János (1920, Budapest – 2000, Berkeley, USA). Közgazdasági Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1994. 1950-ben hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.

Oláh György (1927, Budapest – 2017, Beverly Hills, USA). Kémiai Nobel-díj, díjazás éve: 1994. 1956-ban hagyta el az országot. Amerikai állampolgár lett.

Herskó Ferenc (1937, Karcag –). Kémiai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 20041950-ben hagyta el az országot. Izraeli állampolgár lett.

Hevesy György (1885 Budapest – 1966 Freiburg im Breisgau) Díjazás éve: 1943, ekkor telepedik le Stockholmban. A család kérésre Budapesten temetik el, 2001-ben.

És még mindig vannak magyar származású Nobel-díjasaink. Egy másik kategóriát alkotnak
a nem Magyarországon született díjazottak, akik esetében legalább egyik szülő magyar származású volt.

Richard Adolf Zsigmondy (1865, Bécs – 1929, Göttingen). Kémiai Nobel-díj, díjazás éve: 1925. Szülei magyar származásúak voltak. Zsigmondy osztrák állampolgár volt.

Bárány Róbert (1876, Bécs – 1936, Uppsala). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, díjazás éve: 1915. Robert Bárány osztrák állampolgár volt. Szülei magyarok voltak, születése előtt kivándoroltak.

Milton Friedman (1912, New York – 2006, San Francisco). Közgazdasági Nobel-díj, díjazás éve: 1976. Milton Friedman amerikai állampolgár volt, szülei magyarok voltak, születése előtt kivándoroltak.

Daniel Carleton Gajdusek (1923, New York – 2008, Tromsø, Norvégia). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1976. Amerikai állampolgár volt. Édesanyja magyar volt.

Elie Wiesel (1928, Máramarossziget – 2016, New York). Béke-Nobel-díj: 1986. Wiesel amerikai állampolgár volt, szülei magyarok voltak. A második világháború után Franciaországba emigrált, majd az Amerikai Egyesült Államokba.

Polányi János (1929, Berlin –). Kémiai Nobel-díj (megosztva), 1986. Polányi kanadai állampolgár. Szülei magyarok voltak.

(Nethuszár)

Nethuszár