LMBTQ-néptánc: kezdjük a hetet egy queer-csujogatással!

Sem én, sem szerkesztőségünk nem tartozik azok közé, akik élből elvetnek mindent, ami LMBTQ+, de azért az alábbi hír minket is meghökkentett – nem is kicsit. ÉS nem, nem azzal van a baj, hogy a melegek néptáncolnak, Isten segítse őket, hanem ennek az egész jogvédelemnek álcázott, valójában a céltalanságból fakadó erőszakos jogkiterjesztéssel, ami egyre inkább kezd átmenni egy vulgáris kultúrmarxizmusba.

A 444.hu számol be arról, hogy Magyarországon megalakult az első LMBTQ néptánccsoport, vagy legalábbis összeálltak valakik, hogy LMBTQ-híveknek oktassanak néptáncot. A cikk címétől dobtam egy hátast: „Szexista csujogatások helyett queer csujogatásokkal őriznék a hagyományokat„– ikken, ezt pont fix így…

Mna, most egy pillanatra hunyd be a szemed, és képzeld el amint valamelyik Hargita-megyei bodegában eleresztesz egy queer csujogatást…, na, és ezzel van a baj. Egész egyszerűen nem értem, hogy a társadalomban amúgy meglévő üvegplafont miért nem lehet másképp megkarcolni – de még az összevetés is hamis, ugyanis ez az egész semmi másra sem jó, mint egyrészt provokálásra, másrészt pedig a melegek gettósítására. A lényeg ugyanis pont az lenne, hogy mindenki leszarja azt, hogy milyen a szexuális orientációd, és nyugodtan mehess néptáncolni bármelyik klubba, nem kell külön neked csoportot létrehozni csak azért, mert szexuálisan más az érdeklődésed. És igen, nyugodtan mehess bárhova, ne kísérjenek negatív pillantások emiatt – a szociológiából ismert üvegplafon feltörése azonban munkát kíván, a munka pedig büdös, sokkal könnyebb a különállásának látszatát választva egy párhuzamos társadalom kialakításának mámorába belefulladva elgettósodni, hogy aztán másokra mutogassunk, amikor a többség, a környeztünk nem ért meg minket. A jelenség nemcsak az LMBTQ kisebbségre vonatkozik, mi, erdélyi magyarok ennek a hátrányait tapasztaltuk már nem egyszer és nem kétszer, és tapasztaljuk a mai napig, igyekszünk is kitörni belőle.

Miért provokáció?

A mai magyar közéletben ez a hír biztos, hogy nem fog szülni semmiféle támogató hozzáállást – és nem is biztos, hogy a magyar közhangulat a hibás ezért. Egész egyszerűen az, hogy szexuális másságát valakik arra használják fel, hogy kulturális örökségeket eltorzítsanak (queer csujogatás – biztos, hogy ezt jól átgondolták?), mi több, LMBTQ néptáncfoglakozás elindításával különválni a néptánc oktatástól, és a különválás oka pont szexuális másságuk, nos, ehhez nem kell semmilyen különösebben ellenséges környezet, hogy kiverje a biztosítékot úgy általában, és nem a másság kérdése miatt, az maximum csak rátesz egy lapáttal a különböző körök szemében, hanem az egész attitűdből fakadó öncélú, exhibicionista butaság miatt. Akik pedig megszívják: az összes olyan meleg, aki egyebet sem szeretne, csak élni békében, és HETERÓ barátaival együtt lemenni néptáncoktatásra – mert bármilyen fura, a melegeknek is vannak heteró barátaik, és közéjük épp az ilyen elembétékú-idióták húzzák fel az első falat.

Külön érdessége az ügynek,

hogy a csoport három alapítója a fejlett Nyugatról költözött haza: Farkas Gergő Dávid Stockholmból érkezett, Varva Júlia Amszterdamban  tanult, Oláh Balázs pedig Salzburgban – miközben általában azt hallani a kelet-európai haladó performaszerektől, hogy a konzervatív tábor elveti a sulykot, amikor a meleglobbi veszélyességéről beszél, aközben pedig tessék: itt a bizonyíték, de ebbe most nem merülök el, hisz az nagyon messzire vezetne, azt viszont ismét szeretném hozzátenni, hogy nem azzal van a baj, hogy a melegek néptáncolnak, hanem azzal, hogy a néptáncból külön kasztot akarnak maguknak. Ahogy az élet többi területén is megjelent, vagy hamarosan megjelenik ez a szexuális kasztosodás – miközben honi népi kultúránk legnagyobb alakjai között nem egy meleg található! Akik valószínűleg úgy elnáspángolnák ezeket a queer-illetőket, mint a kétfenekű dobot…

(Nethuszár)

Nethuszár