Újramelegített kapcsolat: amcsi-német egyezség az orosz gáz ellen

Alighogy befejeztem a Putyin-Biden csetelésről szóló cikkem, amiben arról elmélkedtem, hogy az amcsik ismét maguk mellé állítják a németek az Északi Áramlat 2 elleni hadjáratukban, a Reuters arról számol be, hogy amerikai hivatalosságok megnyugtatták a Kongresszust: amennyiben Putyin megtámadja Ukrajnát, akkor Németország leállítja a gázt az Északi Áramlat2-ön.

A Reuters szerint amerikai hivatalos személyek (officials) arról számoltak be a Kongresszus több tagjának, hogy az Egyesült Államok és Németország megegyezett: amennyiben Putyin megtámadja Ukrajnát, akkor a németek leállítják az Északi áramlat 2 gázvezetéket.

Biden ugye arról
beszélt Putyinnak

a videokonferencián, hogy amennyiben megtámadja Ukrajnát, akkor nagyon kemény szankcióknak nézhet elejibe, Putyin pedig ismét elmondta, hogy nem szándékozik bevonulni Ukrajnába. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó pedig úgy fogalmazott: egyelőre még nincs gáz a vezetékben, ez a tény pedig eszközt adott a Nyugat kezébe Putyin ellen.

Ami ennél is érdekesebb, hogy Sullivan elismerte: az Északi áramlat 2 körüli kérdésben úgy a távozó, mint a soron köbvetkező német kormánnyal folyamatosan kapcsolatban álltak – ebből pedig arra következtethetünk, hogy Olaf Scholz új kancellár részéről nagyobb a nyitottság azon amerikai óhaj felé, hogy blokkolják az Északi Áramlat 2-őt, mint volt Merkel részéről. A székét épp csak elfoglaló német kancellár nincs könnyű helyzetben: koalíciós társai, a Zöldek kapták meg a külügyminiszteri széket, élére pedig az az Annalena Baerbock került, aki, a többi zölddel együtt, mindvégig ellenezte a gázvezetéket.

Mégis, a kardcsörtetésen túl
miről is lehet szó?

Ahhoz, hogy megpróbáljuk kibogozni a geopolitikai nagy sakktáblán zajló lépések mögötti szándékot nem árt, ha leszögezzük: mi az, amiről BIZTOSAN nincsen szó. Ez egyszerűbbnek tűnik: az elhangzott szempontok közül biztos, hogy nem játszik fontos szerepet – de leginkább semmilyent – Ukrajna állítólagos védelme. A minden irányból meggyötört ország nem több, mint felvonulási terep, esetleg home office Biden gázzal bizniszelő fiacskájának, és ne is áltassuk magunkat azzal, hogy ennél többről lenne szó.

Másrészről: sem Ukrajna NATO-tagsága, sem a NATO ukrajnai jelenléte nem kiemelkedően fontos szempont – fontos, főleg katonapolitikai szempontból, de semmi olyan kiemelkedő érdek nincs mögötte, hogy más érdekek miatt ne lehetne ezt elengedni. Lengyelország és Románia NATO-tagsága kitűnő védelem a keleti szférának, a balti államok Nyugat-barátok, úgyhogy ebben nagy érdekek nem mozoghatnak, de a katonai lobbi erejét azért ne becsüljük le.

Ukrajna és a NATO mellékes vagy
épp nem létező szerepét

azért is kezelhetjük lazán, mert az egész orosz-amerikai incidens egyre jobban hasonlít egy újkori Tonkini-öbölre, csak valamivel viccesebb formában: míg Amerika folyton azzal vádolja Oroszországot, hogy az meg akarja támadni Ukrajnát, addig az oroszok ezt folyamatosan tagadják. Süketek párbeszéde zajlik, de azt azért tegyük hozzá: tíz emberből tíz el tudja képzelni azt Putyinról, hogy karácsonyra az orosz tankból szól majd a mennyből az angyal Kijevben. Tonkin-öböl ide vagy oda, de azért több a valós alapja a jelenleg zajló konfliktusnak, mint az említett casus bellinek.

A gazdasági szempont:

Aligha hiszem, hogy – amennyiben tényleg Oroszország megfékezése a cél – akkor az Északi áramlat 2-ön kívül ne lehetett volna más eszközt találni. Ráadásul az ezzel való fenyegetés csonthülyeség: a világpiacon olyan magas a gáz ára, és Európán, meg úgy általában a nyugati világon kívül akkora a gáz iránti kereslet, hogy az oroszok maximum röhögnek egyet rajtunk, és vidáman eladják készleteiket Kínának, amelyik a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulás óta ismét óriási nyersanyagszükségletben szenved.

És akkor?

Akkor az van, hogy Európa szívni fog, kérdés mekkorát. Az akadozó gázellátás, és az egyre emelkedő árak miatt jelentősen veszít versenyképességéből, a vége pedig ugyanaz lesz: gáz kell majd neki. Azt már tudjuk, hogy az amerikaiak szívesen házalnak Európában a cseppfolyósított gázukkal, Lengyelországgal kötöttek is egy 24 évre szóló szerződést, persze a gáz jóval többe kerül így a lengyeleknek, mintha az oroszoktól vennék, de ők bármikor meggyőzhetőek bármiről, ha azzal a ruszkinak árthatnak.

Az élet azonban ennél nagyobb igényeket támaszt, és a fenti képlet nemcsak azt vetíti előre, hogy az európai ipar hanyatlásnak indul, hanem azt is, hogy a lakosság egyre szegényebb lesz azzal párhuzamosan, hogy egyre többet kell fizetnie kuckójának melegítésért. A Nyugat-Európán végigsöprő, a korszellemnek megfelelően racionalitást zárójelbe tevő zöldhobbiban utazó politikai osztály úgy látszik nem képes ép ésszel végiggondolni a szükséges lépéseket és a várható geostratégiai következményeket.

Amelyek nem is
olyan bonyolultak:

az egyre drágább gáz, és az egyre erőszakosabb brüsszeli társadalom-mérnökösködés miatt Kelet-Európa az oroszok felé fordul majd, lévén a balkáni vezetéken keresztül tudja fűteni magát. Bulgária, Románia, Szerbia – csak idő kérdése, hogy ráfanyalodjon az orosz gázra, Putyinék pedig akár nagyon olcsón is tudják adni, ha…

Ghonzó

(Nethuszár)

Nethuszár