Háborús bűnök miatt perli Gorbacsovot hat litván polgár

Háborús bűnök elkövetése miatt perelte be hat litván polgár, egykori áldozatok rokonai Mihail Gorbacsov egykor szovjet főtitkárt.

Hat litván polgár jogi eljárást indított az egykori szovjet főtitkár, Gorbacsov ellen, céljuk, hogy a bíróság mondja ki: Gorbacsov háborús bűnöket követett el a balti államban, amikor a szovjet hadsereg vérbe fojtotta a Litvánia függetlenségéért kiálló litván tüntetést. 1991 január 13-án, 14 civil áldozata és több mint 700 sérültje volt az akkori szovjet akciónak, akik ezzel mutatták meg a világnak, hogy Kelet-Európa megszökhet ugyan Moszkva fogságából, de ennek ára van.

1991. január 13-án litvánok ezrei gyűltek össze a rádiótorony és a főváros, Vilnius fontosabb épületei körül, így próbálva meggátolni az oroszokat abban, hogy átvegyék a kontrollt az intézmények felett.

A litván bíróság 2009-ben több egykori szovjet vezetőt háborús bűnök elkövetése miatt elítélt, de az ügyészek elutasították, hogy a most 90 éves Gorbacsov ellen nyomozzanak. Ez az elutasítás dühítette fel azt a hat litván polgárt, akik most jogi eljárást kezdeményeztek. Azzal vádolják Gorbacsovot, hogy nem akadályozta meg az 50 éves szovjet megszállás után szabadságukat követelő litvánok ellen „előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságokat”, holott akkoriban az ő irányítása alá tartozott a szovjet hadsereg.

„világos, hogy a katonai erők nem követhették volna el ezeket a tetteket Gorbacsov koordinálása nélkül”

– fogalmazott a Reutersnek Robertas Povilaitis, aki édesapját veszítette el azokban a napokban.

A litván bíróság 67 személyt ítélet el háborús bűnök miatt, javarészüket távollétükben, beleértve az egykori szovjet védelmi minisztert, Jazov elvtársat, aki békében halt meg 2020-ban, és nem igazán tűnt úgy, hogy nagyon zavarta volna őt a Vilniusban meghozott ítélet. Több litván kommunista vezetőt bebörtönöztek, a nagy halak, ahogy az lenni szokott, érinthetetlenek maradtak, vígan éltek, míg nem haltak, vagy élnek ma is, valahol Oroszországban vagy Belaruszban.

Litvánia és a másik két balti állam végül 1991-ben elnyerte függetlenségét, majd 2004-ben EU és NATO-tagokká váltak, Moszkva pedig ezt szeretné visszacsinálni manapság, amikor kéréseit tolmácsolja Nyugat felé.

Forrás: G4Media, képek forrása: LRS.LT, és LRS.LT

Ajánló: a balti államok függetlenségének kivívásáról ITT OLVASHATSZ egy jó cikket!

(Nethuszár)

Nethuszár