Csillogó jövőnk: az AUR maga alá gyűri Romániát

A címben szereplő megfogalmazás nem kérdőjeles – ez tény, amelynek bekövezte már csak idő kérdése. Mi több, mielőtt azt hinnénk, hogy az erdélyi magyarok körében ez riadalmat keltene, nem így van. A jövő több mint borús, és egyelőre remény sincs arra, hogy átkerüljünk a napsütötte oldalra.

A napokban több botrány, vagy épp a média által felfújt álbotrány miatt ismét az AUR-ról beszél az ország. Bár aprócska jelei már vannak annak, hogy a román társadalom utóbbi években igencsak megerősödött immunrendszere ébredezni kezd, Nagyváradon például egy maroknyi ugyan, de elszánt román ajkú középiskolás ment ki tüntetni George Simionék ellen, ők ráadásul szóvá tették a politikai alakulat magyarellenességét is, Kolozsváron szintén maroknyi ellentüntető tette tiszteletét, amikor ideért az aranytökű ifjak karavánja, de ott van az ellenkező pólus is: Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki szeret a multietnikus Kolozsvár multikulti polgármesteri szerepében tetszelegni leparolázott George Simionnal az AUR elnökével, kivívva ezzel a kolozsvári értelmiség haragját. És akkor ez csak kezdet, de megpróbálom összeszedni, hogy mi is történt az AUR háza táján az utóbbi időben – jelek, amelyekből egyértelműen látszik, hogy a román politikában, ha nem is ők a jövő, bár erre is nagy esély van, de mindenképp megkerülhetetlen erővé válnak, ha már most nem azok.

1. Az AUR és a parlament ostroma

Kicsit keleti, kicsit romános, kicsit sovány és savanyú, de a miénk – ez volt a Capitolium ostromának dákógéta verziója, amikor a járványügyi intézkedések ellen tüntetők betörtek a román parlament amúgy elzárt udvarára, ahol aztán az amerikai nagykövetség egyik autóját is megrongálták, a csendőrség nem lépett közbe, hivatalosan azért, hogy ne öntsön olajhat a tűzre, nem hivatalosan azért, mert a Iohannis neve által fémjelezett politikai osztállyal nekik is tele a tökük. Az AUR-ban már ekkor látszott a potenciál, amit képviselnek, amiről ők beszélnek, és főként AHOGY erről beszélnek az találkozik a román néprétegek széles közvéleményével. És a parlament minor incursion-ja, ahogy Biden mondaná, még csak kezdetnek sem nevezhető!

2. Iohannis és a zöld igazolvány

Az új nemzeti nagykoalíciós kormány megalakulása utáni napokban még úgy tűnt, a politikaim osztály végre megtalálta tökeit és meglépi azt, ami a járványellenes intézkedések körében a legnagyobb sikert hozta eddig, a teljes lezárás elrendelésén kívül, ez pedig a kötelező zöld igazolvány bevezetése. Az oltáshoz, vagy fertőzés utáni kigyógyuláshoz, illetve teszteléshez kötött igazolvány kötelező lett volna nemcsak a plázák, mozik, vendéglők stb. látogatásakor, hanem a munkahelyeken is, az állam egy átmeneti időre ingyen teszteket biztosított volna, majd az átmenet lejárta után a polgár vagy beoltatja magát, vagy 48 óránként fizet egy újabb tesztért, különben slussz-passz, vége az életének. Ebben az országban csak így lehet eredményeket elérni, a politikai osztály össze is dobott egy egész jópofa törvényjavaslatot, majd, amikor már azt hinnéd, hogy minden sínen van, akkor jött Iohannis államfő, aki magához hívta a kormánypártok képviselőit, és arra kérte őket, engedjék el a kérdést, mert félő, hogy az AUR utcára viszi az embereket.

3. Az AUR és az országjárás

A párt országjáró körútra indult a járvány kellős közepén. Most túl azon, hogy a hagyományos pártok megmerevedtek ezen a téren, és zömük a választási kampányokon kívül életükben nem keresnek fel egy falut vagy várost, amely kívül esne a civilizáción, hiába vannak ezek a települések az ő választókerületeikben, az AUR útnak indult, céljuk pedig nem más, mint Iohannis lemondtatása érdekében aláírásokat gyűjteni. Zseniális ötlet! Egyrészt egy olyan terepre vitték a politikájukat, ahol a hagyományos mainstream pártok, az előbb említett okok miatt nem tudnak az AUR-ral versenyezni. Másrészt Iohannissal mindenkinek tele a töke, jelen sorok írójának például eléggé nagy dilemmát okoz, hogy aláírjam-e vagy sem? Iohannist utálom, mint a sz**t, az AUR-t se kedvelem jobban, de nagyon fontosnak tartom, hogy az utóbbi 30 év legképmutatóbb, és a kisebbségekre már csak a pozíciójánál és a már jól ismert attitűdjénél fogva az AUR-nál százszor veszélyesebb Iohannis eltűnjön az ország éléről. Mit tehetek? Ha nem írom alá az AUR kezdeményezését, akkor nem tettem semmit Iohannis ellen, mert nincs még egy párt, amelyik valamit is kínálna nekem ezen a téren.

Dilemmám jól jelzi az ország értelmiségében felmerülő kérdéseket, vagy legalábbis egy tekintélyes részükben meglévő paradoxont: jó ismerősöm, ősi román liberális értelmiségi, posztja, munkahelye, karrierje mind-mind arra predesztinálná, hogy az AUR ellen legyen. Mégis: rájuk szavazott legutóbb, mintegy tiltakozva az elmúlt 30 év politikája ellen, amire a PNL Ludovic O-val, Iohannissal, Rares Bodgannal, Cîțuval együtt csak rátett egy lapáttal, és utána még a PSD-t is visszahozták kormányra…

Hibáztassam? Minek? Tudom, hogy van igazság abban, amit mond, és még több abban, amit érez.

A járványügyi intézkedések és az oltás elutasításán kívül csak egy kérdés van, amiben a román társadalom egységet mutat, és az a Iohannis államfő elleni undor. Románia elnökének már nem lehet olyan nyilvános megjelenése, amely után ne lepnék el kommentelők ezrei az elnök Facebook-oldalát, ahol frappánsan gúnyolódnak rajta. Nem, nem szidalmazásról beszélek, azt már rég magunk mögött hagytuk. Gúny, megvetés, undor – ez övezi Klaus Iohannist, és minél tovább ül a székében, ez annál inkább erősödni fog. Nem hiszem, hogy volt még a román politikában ekkora pária, és az AUR ezt sikeresen lovagolja meg.

Épp ma jelentette be George Simion elnök, hogy eddig közel nyolcszázezer, leírom számszerűen is, tessék: közel 800.000 aláírást gyűjtöttek össze Iohannis felfüggesztésért.

4. Hatás a politikumra

Ha a zöld igazolvány kivezetése után még nem lett volna tiszta, az AUR-nak egyre nagyobb – egyelőre csak közvetett – befolyása lesz a politikára. Egymillió aláírás Iohannis ellen, és az összes többi párt stratégája elgondolkozik: ez már bizony sok szavazó. NAGYON sok szavazó!!! Több annál, amennyit az USR kapott a legutóbbi parlamenti választásokon. Amennyiben az AUR eléri, vagy tán meg is haladja a másfélmilliót, amire minden esélyük megvan, akkor már több szignót gyűjtöttek, amennyi szavazatot kapott a választásokon első helyet megszerző PSD!  Kezditek érteni? Egy ilyen helyzetben már minden mainstream párt fejében megfordul, hogy addig kéne megbuktatni Iohannist, amíg nem az AUR teszi meg – ez pedig a politikai válság előszobája, a válság pedig kit erősít majd? Igen, kitaláltátok: az AUR-t.

5. Egy példa a nem helyes cselekvésre

Az AUR képviselői, és az elnökük tett egy olyan kijelentést, miszerint a Holokauszt „csekély jelentőségű” esemény. A kijelentés persze elhozta a szokásos vihart, ügyészségi eljárást kezdeményeztek az AUR ellen, Csoma Botond RMDSZ-es képviselő pedig Simion minapi kolozsvári látogatása után az aranyifjak Holokauszttal kapcsolatos kijelentésére utalt, amikor számonkérte Kolozsvár polgármesterét, hogy miért jattolt le George Simion AUR-elönökkel.

A helyzet az, hogy mindez a totális felesleges, mi több, kontraproduktív eljárások sorába illik bele. Először is: a kontextus adja magát, az aranyifjúk annak kapcsán tették a Holokausztról szóló megjegyzésüket, hogy a romániai oktatásban elrendelték a kötelező Holokauszt-órákat. A kijelentésben elhangzó jelző úgy szólt, hogy: „minora”, amit csekély jelentőségűnek lehet fordítani, a véleményük viszont találkozott több ezer LIBERÁLIS szemléletű pedagóguséval is, no nem azért, mert utóbbiak tagadnák a Holokausztot, hanem azért, mert a romániai történelemoktatásban még az 1989-es forradalomnak is talán húsz sor jutott a tankönyvben, hogy egy égbekiáltó igazságtalanságot említsek példaként. Ilyen környezetben a Holokauszt-oktatás, mint „minor” téma nyilván termékeny talajra hullik, a politikai osztály pedig tehetett volna arról, hogy kihúzza a kérdésből a méregfogat, de nem tette. Ahelyett, hogy a történelemoktatás átfogó reformján gondolkozott volna, inkább ügyészi eljárással, vehemens ellennyilatkozatokkal operált, amivel csak hozott plusz egy-két százalékot annak az AUR-nak, amely minden felmérés szerint ma már Románia második legerősebb pártja. Arról a Romániáról van szó, ahol nem is olyan rég maga az államfő, bizonyos Ion Iliescu jelentette ki, hogy az ország területén nem volt Holokauszt, hogy csak egy igazán égbekiáltó igazságot említsünk, de ebből talán meg is értjük, hogy milyen társadalomban kéne ezt a kérdést okosan és jól felvetni…

A mainstream attitűdjében rejlő hiba itt mutatkozott meg a leginkább: az AUR által felvetett, megnevezett vélt vagy valós problémákra adott racionális válasz helyett érzelmi és/vagy jogi zsarolásba menekül, ezzel azt a nem minden alap nélküli véleményt ébresztve az erre amúgy is fogékony társadalom jelentős részében, hogy a politikai osztálynak gőze sincs arról, mit kéne tennie az ország élén.

Azt nem mondom, hogy innen már csak egy lépés az AUR-kormány, de azt szilárdan állítom, hogy nem vagyunk annyira messze tőle, mint hinnénk.

6. Az AUR és a diaszpóra

A Nyugat-Európában élő román diaszpóra hagyományosan jobboldali, a szónak abban az értelmében, hogy elutasítják a posztkommunista pártot, a PSD-t, és általában az urbánus, liberális értékeket képviselő pártokra szavaznak. (Magyarországi olvasóink figyelmébe: Romániában a liberális attitűd együtt jár az antikommunizmussal, a liberálisok zöme jobboldali, vagy ahhoz közeli, a fogalmak kelet-európai és azon belül magyarországi értelmében!) A legutóbbi parlamenti választásokon már láttuk, hogy azok, akiktől a politika megújítását vártuk volna (USR), akik még az EP-választáson maguk mögött tudhatták a diaszpórát, 2020-ra elveszették azt az AUR javára, és a párt még csak most kezdi igazán kibontani európai szárnyait, a Iohannis-ellen indított aláírásgyűjtést ugyanis elviszik azokba az országokba, ahol nagyszámban élnek románok, és külön vicc lesz az, amikor a Klausnak jogállamisági kitüntetést nyújtó Németországban élő románok százezrei írnak alá Klaus ellen. Kétségünk se legyen afelől, hogy Simionék hamarosan elérik az egymillió aláírást, kérdés mennyivel tudják ezt meghaladni, a válaszban pedig benne lesz a következő politikai válság természete.

7. Az AUR és a magyarok

Az AUR nem azért jelent veszélyt a magyarokra, mert a csávók ellopták az úzvölgyi temetőt. Egyrészt akkoriban még Simionék is csak csicskái voltak az oroszbarátságukban újraéledt egykori, mára már kiöregedőben levő szekushálózatnak, másrészt a leckét ők is megtanulták: nem a magyarokkal van bajuk, hanem az RMDSZ-el, hangoztatják úton-útfélen. Ez még kevés lenne ahhoz, hogy megijedjünk tőlük, de bárki, aki egy kicsit jobban belenézett a járvánnyal kapcsolatos hírekbe, az rémülten tapasztalta, hogy Diana Șoșoacăt, és úgy általában az AUR-t meglepően nagy szimpátia övezi Székelyföldön.  (Șoșoacă már nem az AUR tagja!)

Lehet legyinteni, hogy ez csak egy Facebook-buborék, amit látunk, de a Bálványos Intézet nem olyan rég közzétett felméréséből világosan kiolvasható, hogy az aranytökű oltásellenesek iránt érzett székely szimpátia annál is tágabb lehet, amit mi gondolunk. Székelyföldön ugyanis – mondja az említett kutatás – még a romániai átlagnál is nagyobb arányban utasítják el az oltást az emberek, ennélfogva a vakcinaellenes attitűd is népszerűbb a vidéken, innen már csak egy lépést mindezt szavazattá konvergálni.

Nem is olyan rág történt, hogy a székelyföldi magyarság attól „rettegett”, hogy Udvarhelyen román párt nyeri meg a polgármesteri választásokat. A mából visszanézve már nem kicsit tűnik tragikomikusnak az, ami akkor is viccesnek számított. Ha ma elindulna az AUR Hargita megyében, akkor önkormányzati képviselői helyeket nyernének el – ez már nem is vitakérdés, ez tény, kérdés csak az, hogy egy parlamenti választáson visznek-e el annyi magyar szavazatot a magyar megyékből, amivel már kiejtik az RMDSZ-t. A jelenből nézve erre nagyon is komoly esélyeik vannak!

Záróakkord:

A fenti hét pont az AUR-jelenség leírásában csak a jéghegy csúcsát jelenti, a témáról minden bizonnyal lehet mélyebben és részletsebben is írni, talán még fogunk is, egyelőre annyi volt a célunk, hogy bemutassuk: a szokásos klisék, panelek nem működnek Románia legújabb szélsőséges alakulata ellen. Ideje lenne ezen elgondolkozni!

Ghonzó

(Nethuszár)

Nethuszár